Category:HU/660311 - Lecke BG 02.13 - New York

Leckék időrendben, 1966

Prabhupāda:

dehino 'smin yathā dehe

kaumāraṁ yauvanaṁ jarā

tathā dehāntara-prāptir

dhīras tatra na muhyati

(BG 2.13)

Ez a tizenharmadik śloka. Nyisd ki ott. A szanszkrit szavak:

dehino 'smin yathā dehe

kaumāraṁ yauvanaṁ jarā

tathā dehāntara-prāptir

dhīras tatra na muhyati

(BG 2.13)

Diák: Ez a tizenharmadik?

Prabhupāda: Igen, a tizenharmadik.

Diák: „Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.”

Prabhupāda: Igen. Nos, a szanszkrit szó a dhīra szó bölcs (józan) embert jelent. A dhīra arra vonatkozik, akinek a gondolkodása kiegyensúlyozott (nem zavart). Az elménk zavarodottsága tudatlanságunknak köszönhető. Tételezzük fel, hogy el akarok menni valahova. Az állomáson vagyok. Ez igazából megtörtént velem, amikor első alkalommal jöttem Indiából Amerikába. Butlerbe küldtek a buszpályaudvarra. Én azonban idegen voltam itt, nem ismertem a szabályokat sem és az előírásokat sem. Természetesen valaki vezetett engem. Ennek ellenére nagyon zavart állapotban voltam, hogyan szálljak fel a buszra, hogyan szerezzem meg a jegyet, hogyan . . . meg minden ehhez hasonló dolog. Tehát az elme zavara a tudatlanságunknak köszönhető.

(valaki belép) Igen. Gyere be. (kuncogás) Igen. Tehát az elme zavara a tudatlanságunknak köszönhető. Szóval itt egy nagyon szép szó. (félre) Ide jöhetsz. Minden rendben van.

Itt egy nagyon szép szót használnak: dhīra. Dhīra. A dhīra azt jelenti: háborítatlan. Zavartalan.

Tehát alaposan meg kell jegyeznünk azt, hogy az elménk az anyagi feltételek között állandóan zavart, mindig zavart. Ez a kedvezőtlen állapotunknak köszönhető. Attól van ez így, mert identitásunk valójában lelki, viszont anyagi feltételek közé kerültünk. Nagyon keményen megtapasztalhatjuk. És van . . . van benne tapasztalatom és itt van Pandia kapitány is. Ő is tapasztalta. Lehet, hogy ő még tapasztaltabb, mint én.

Amikor hajóval a tengeren hajóztunk át, jóllehet a tengeren teljes biztonságban voltunk, mégis vihar alkalmával vagy valami más zavar esetén az óceánon, olyankor is nagyon meg voltunk zavarodva, mert az a helyzet idegen a számunkra. Értitek? A szárazföldön nem vagyunk annyira zavarodottak, mint az óceánon, mert tudjuk, hogy az óceánon elfoglalt helyzetünk nem a természetes állapotunk. Tehát észre kell vennünk, hogy a zavarodottság természetellenes helyzetünkből fakad. Ellenkező esetben szó sincs zavarodottságról.

Szóval az elme teljes zavara . . . a Bhagavad-gītában szépen meg van írva . . . ööö, a Śrīmad-Bhāgavatamban:

tat sādhu manye 'sura-varya dehināṁ

sadā samudvigna-dhiyām asad-grahāt

hitvātma-pātaṁ gṛham andha-kūpaṁ

vanaṁ gato yad dharim āśrayeta

(SB 7.5.5)

A . . . ez Prahlāda Mahārāja és az apja, Hiraṇyakaśipu közötti beszélgetésekkel kapcsolatos versek egyike. Az apja, Hiraṇyakaśipu durva materialista volt. A hiraṇya aranyat jelent, a kaśipu pedig puha ágyat. Akkora materialisták, hogy az arannyal és az élvezetre szolgáló puha ággyal foglalkoznak. Értitek? Tehát úgy hívták, hogy Hiraṇyakaśipu. És Prahlāda, a fia. . . Prahlāda jelentése: prakṛṣṭa-rūpeṇa āhlāda. Az āhlāda örömet jelent. Ő mindig örömmel teli. Semmi köze sem volt az anyaghoz. . . Mert az anyagi élvezet nem tud örömet szerezni nekünk. Ebben hibázunk. Mivel nincs semmi információnk a lelki élvezetről és miután ezen anyagi test feltételei között vagyunk, ezért az anyagon keresztül keressük az élvezetet. Fel kell emelkednünk efölé a helyzet fölé. Akkor korlátlan örömben lehet részünk. Örömöt akarunk, de nem olyat, amelyik befejeződik. Végnélküli örömöt akarunk. Ez a szívünk vágya. De az anyagi gyönyör közepette nem részesülhetünk ebben a boldogságban. Még ha nagyon jó ételt eszel is, rendkívül finomat, akkor is, miután elfogyasztottál belőle valamennyit, jóllakottnak érzed magad. Akkor arra a nagyon finom élelmiszerre azt fogod mondani: "Nem, nem, nem akarok belőle többet." Ez a vége.

Szóval ez nem az igazi öröm. Az igazi öröm meghatározása: ananta. Az ananta jelentése, aminek nincs vége. Ilyen örömben csak akkor lehet részed, ha lelkileg megvalósított személy vagy. Ez lehetséges. Ez lehetséges. Olvassuk ezeket a szentírásokat, a Bhagavad-gītāt, a Śrīmad-Bhāgavatamot, és oly sok védikus irodalom van, hogy ha valaki lelki életet akar élni, annak minden lehetősége megvan rá. Mindene megvan rá. Nos, ez a Prahlāda. . . Prahlāda fiú volt – gyerek, nem fiú: mindössze öt éves volt. Ezért az apja így szólt hozzá: "Kedves fiam, mi volt a legjobb, amit a tanárodtól tanultál? Kérlek, magyarázd el." Tehát azt magyarázza, hogy:

tat sādhu manye 'sura-varya dehināṁ

sadā samudvigna-dhiyām asad-grahāt

hitvātma-pātaṁ gṛham andha-kūpaṁ

vanaṁ gato yad dharim āśrayeta

(SB 7.5.5)

„Drága apám...” Az apja pedig materialista volt. Ezért a materialistákat szanszkrit nyelven asurának nevezik. Asura. Mindig kétféle ember létezik: asura és deva. Deva, a deva olyan emberi lényeket jelent, akik a Legfelsőbb Úrral állnak kapcsolatban . Életük a Legfelsőbb Igazság megismerését szolgálja. Devának hívják őket. Csakúgy, mint a magasabb bolygókon, ahol ugyancsak vannak élőlények. Devatáknak, félisteneknek nevezik őket, mert örömük nagyságának mértéke sokkal-sokkal nagyobb, mint a miénk. Miután mindent a Legfelsőbb Úrral kapcsolatosan cselekszenek, így devatáknak nevezik őket. Devatā. Devatā félistent jelent. És az asura. Az asura ennek pont az ellenkezőjét jelenti. Egyszerűen élvezik az életet az érzéki gyönyör elérése érdekében. Ez minden.

Tehát azokat, akiket az érzéki élvezet érdekel, aszuráknak nevezik, akiket pedig a végtelen lelki gyönyör érdekel, dévatának nevezik. A devatā és az asura nem azt jelenti, hogy az asura nagyon csúnya lenne, míg a devata nagyon szép. Még egy csúnya emberből is válhat devatā, vagy akár egy szép ember is asurává válhat. Ez a mentalitásának tudható be. Mert végül is a lélek tiszta. Amikor természetellenes létállapotban van, egyszerűen csak az anyagi érzékszerveit akarja élvezni, ezért asura lesz. Tehát az asura devává változtatható. Semmi akadálya.

Tehát Prahlāda Mahārāja. . . figyeld. Az apa asura volt, a fia pedig devatā. Tehát az asura fia lehet devatā. És egy devatā fia lehet asura. Akárcsak Indiában. Indiában manapság kiterjedt mozgalom zajlik a kasztrendszer megszüntetésése érdekében, mert a magasabb kaszt, a bráhminok születési jogukból adódóan magasabb pozícióban vannak, a többiek pedig kényelmetlen helyzetben érzik magukat: "Ma már a bráhmanák is olyan dolgokat tesznek, mint mi, egy śūdra. Akkor miért járna neki? Szóval vita van erről. Értitek?

Tehát a devatā és az asura a felosztás szerint, természetesen a . . . természetesen a śāstráink szerint a brahmin család a devatā családot jelenti. De mivel manapság a leszármazottak eltértek, eltértek a bráhminikus kultúrától, nem tekinthetők devatáknak. Ezt a śāstrák is megemlítik. Brahma-bandhuknak hívják őket. A śāstra szerint brahma-bandhuknak hívják őket. A brahma-bandhu azt jelenti, hogy egy brahmana fia, de nem brahmana. Értitek? Akárcsak a legfelsőbb igazságszolgáltatási bíró fia. Azt állíthatja, hogy "egy főbíró fia vagyok", ez minden. De azért, mert ő a főbíró fia, még nem állíthatja, hogy "én a legfelsőbb bíróság bírója is vagyok". Tehát ezt kell megfontolni.

Tehát asura, devatā, nem létezik olyan képlet, amly szerint "Ebben a sorban csak asurák vannak és amabban a sorban pedig csak devaták vannak." Tetteik alapján az asurák átformálhatók devātákká, a devaták pedig átalakíthatók asurákká. Cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ (BG 4.13). A Bhagavad-gītāban az áll, hogy "Ezt az egész kasztrendszert Én magam alkottam meg." Mayā sṛṣṭam: "Én teremtettem." De hogy is van ez? A guṇa és a karma alapján, a kötőerők minősége és a munkája végzése szerint. Soha nem mondja azt, hogy: "Születése szerint". Szóval csak figyeld. Most ebben az esetben Hiraṇyakaśipu. . . Hiraṇyakaśipu asura, de fia, Prahlāda devatā. Születési előjoga szerint neki is asurának kellene lennie. De nem az. Ő, Prahlāda Mahārāja devatā. Prahlāda Mahārāja az egyik nagy személyiség. . . az egyik a tizenkét nagy személyiség közül, akik képesek a transzcendentális tudást terjeszteni. Mahājanáknak hívják őket. Mahājana.

Tehát , miután Prahlāda Mahārāja mahājana, állítását el kell fogadni. Így hát azt mondja az apjának, asura-varyának: "Kedves apám, te vagy a legnagyobb az asurák között." Asura-varya. Varya azt jelenti, hogy a legnagyobb. Tehát még ha apa is, akkor is asura-varyának, asurának szólítja apját: "Mivel egyszerűen az érzéki élvezet a célod." Értitek?

Tehát tat sādhu manye asura-varya dehinām. Az apa megkérdezte a fiát: "Mit volt a legjob, amit tanultál?" Tehát őszintén kimondja apja előtt a legjobb dolgot, hogy "Kedves apám, dehinām..." Itt is ugyanaz megjelenik, dehinām. Dehino 'smin yathā dehe (BG 2.13). Dehinaḥ. Dehinaḥ azt a lelki szikrát jelenti, aki elfogadta ezt az anyagi testet. Ez az anyagi test idegen. Ezt magyarázza el. Épp úgy, ahogyan a kabátod és az inged is idegen önmagadhoz képest. Hasonlóképpen ez az anyagi test is idegen. Szóval dehinām . . . dehinām azt jelenti, az, ki elfogadta ezt az anyagi testet.

Szóval az elfogadtuk jelentése . . . „elfogadni” azt jelenti, hogy valamit tettünk, aminek következtében kénytelenek voltunk elfogadni. Kénytelenek voltunk elfogadni. Ugyanúgy, mint amikor börtönbe kerülünk, a börtönnek más egyenruhája van. Tehát amikor börtönbe kerülsz, félre kell tenned a saját otthoni ruháidat és egy bizonyos egyenruhát kell felvenned. Ha azt mondod: "Nem, nem. Nem tudom elfogadni ezt a ruhát. Én úriember vagyok. Drága ruhákban járok. Azt veszem fel", nem, emezt kell – kényszerítenek rá.

Hasonlóképpen, mi, élőlények, kénytelenek vagyunk elfogadni másfajta ruhákat. 8 400 000 féle ilyen ruha létezik, mint ez a test. A te tested, az én testem, látod? Itt van néhány hölgy és úr, de látjuk, senkinek a teste nem hasonlít a másik testéhez. Isten elrendezése olyan szép, hogy mindenki megkapta a saját testét munkája eredményeként. Nagyon szép elrendezés. Értitek? Több millió embert láthatsz, és mindenki másként néz ki. Nem fogsz két hasonló embert találni. Értitek?

Szóval dehinām. Különféle mentalitások léteznek, senkinek a mentalitása nem azonos a másikéval. Nem, nem. A természet törvényei olyan finomak, hogy a különböző mentalitásfajták alapján más és más fajta testet kapnak. Szóval dehino 'smin.

Tehát Prahlāda Mahārāja azt mondja, hogy tat sādhu manye 'sura-varya dehinām. A dehinām azt jelenti, hogy „azok, akik elfogadták ezt az anyagi testet, részükre”. És milyen állapotban vannak? Nos, dehināṁ sadā samudvigna-dhiyām. Dehinām, aki elfogadta ezt az anyagi testet, annak a feltételhez kötött élete állandóan tele van szorongással. Nem, mi állandóan szűkölködünk. Még a kötelességed végzése folyamán is jelen van. Ahogy a mi sāheb kapitányunkon is láttuk. A hajón megtapasztaltam, hogy nagyon komoly feladatai vannak az óceánon történő hajózás alkalmával. Mindig a térképet tanulmányozta, a szélességi és hosszúsági fokokat vizsgálta, hogy milyen irányba halad a hajó. Ez szorongás, mert oly sok élet és olyan hatalmas érték van az irányítása alatt. Bármilyen, akár egy jelentéktelen hiba is pusztítást idézne elő. Mi ehhez nem értünk. Megkérdeztem Sāheb kapitányt: "Merre tartasz?" Mert én nem tudom. Egyszerűen csak hatalmas vizet látok mindenfelé. De ő felelősségteljes. Ő tudja a dolgát.

Tehát minden felelősséggel rendelkező tiszt. . . bármilyen felelősséggel rendelkező . . . a ti Johnson elnökötök, ő is tele van szorongással. Én is tele vagyok szorongással. Ti is tele vagytok szorongással. Még egy kis madárka is, azt fogod látni . . . ha egy kis madárkának adsz néhány szem magot, a viselkedéséből látod: "Van ellenség itt valahol? Jön valaki. Valaki megöl fog engem ölni." Tekis tele van szorongással. Ez a függőség. Ez a feltételekhez kötöttség. Nem tudsz . . . nem vagy képes megszabadulni a szorongástól, dehinaḥ. Prahlāda Mahārāja azt mondja: sadā samudvigna-dhiyām.

És miért ez a szorongás? Mert asad-grahāt. Asad-grahāt: "Mert elfogadta ezt az ideiglenes testet." Ő örök. Az élő lélek örök, de kénytelen volt elfogadni ezt az ideiglenes testet. Ez az én jelenlegi helyzetem. Az embernek tudatában kell lennie bizonytalan helyzetével, miszerint "Örökkévaló vagyok, de egy ideiglenes testbe vagyok zárva, amely meg fog szűnni. Jóllehet megpróbálhatom sokféle elrendezés segítségével fiatalossá tenni, de nem fog menni." A tudomány nem adhat neked véget nem érő életet. Ó, ez lehetetlen. Lehetsz . . . bármennyire is büszke lehetsz tudásod tudományos fejlődésére, de a Bhagavad-gītā négy dologot állít . . . janma-mṛtyu-jarā-vyādhi-duḥkha-doṣānudarśanam (BG 13.9): "Kedves uram, bárhogyan is fejlődhet a tudományos ismeretek terén, nem állíthatja meg a születést, nem állíthatja meg a halált, nem állíthatja meg az öregséget, sem a betegséget." Értitek?

Nagyon, nagyon régóta birtokoljuk ezt a testet, ezért aggodalmaink vannak. Ez a természet törvénye. Most itt, itt azt mondja, hogy . . . adjuk ezt fel. Prahlāda Mahārāja azt mondta: sadā samudvigna-dhiyām (SB 7.5.5): "Kedves atyám, azoknak, akik elfogadták ezt az ideiglenes anyagi testet, és mindig tele vannak aggodalommal, úgy gondolom, fel kell adniuk ezt a materialista életet és meg kell hódolnium Harinak." Hari Bhagavānt jelenti, a Legfelsőbb Urat.

Így ki lehet innen szabadulni . . . és valójában ez így is van. A Bhagavad-gītā utolsó, Arjuna számára adott utasításban a következőt találod: sarva-dharman parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja (BG 18.66): „Ez a legbizalmasabb tudás, amit neked adok, mert a barátom vagy és mert nagyon szeretlek. Ezért ez az utolsó szavam."

Így minden szorongástól megszabadulhatunk, amint átadjuk magunkat Harinak. Ez a lelki tudás egész rendszere. Ārādhito yadi haris tapasa tatha kim (Nārada Pañcarātra 1.2.6).

Ha kezdettől fogva elfogadod ezt az elvet, miszerint „meg kell hódolnom a Legfelsőbb Úrnak”, akkor nincs más szükség a leki tudásod gyarapítására. Ez a végső lelki tudás. Ārādhito yadi haris tapasa tatah kim. A tapasya vezekléseket jelent, a vezeklések elfogadását a lelki megvalósítás érdekében.

Nos, annak, aki elfogadta a Legfelsőbb Úr imádatát, már nincs mit tennie a lelki megvalósítás érdekében. Ő elérte a lelki valósítást. És nārādhito yadi haris tapasa tatah kim: és miután oly sok, nehéz vezeklésen ment keresztül, ha valaki mégsem érti, mi az Isten, akkor az egész törekvése tönkre van téve. Tapasa tatah kim. Az egész vezeklése el van rontva, mert nem tudta elérni a végső célt. Tehát, ārādhito yadi haris tapasa tatah kim, nārādhito yadi haris tapasa tatah kim.

Antar-bahir yadi haris tapasa tatah kim: aki elérte azt a tudást, hogy önmagában és ünmagán kívül is mindig a Legfelsőbb Urat látja, nincs többé szüksége bűnbánatra. Amennyiben mindenféle vezeklésen átesve mégsem tudom felismerni, hogy Isten bennem van és rajtam kívül is van, mindenhol, akkor minden vezeklésem kárba ment. Értitek? Ezek nagyon szép dolgok.

Tehát itt, itt az áll, hogy dhīra. Dhīra.

dehino 'smin yathā dehe

kaumāraṁ yauvanaṁ jarā

tathā dehāntara-prāptir

dhīras tatra na muhyati

(BG 2.13)

Dehinaḥ. Dehinaḥ azt jelenti, hogy "aki elfogadta ezt az anyagi testet". Asmin. Asmin azt jelenti, hogy "ebben a világban" vagy "ebben az életben". Yathā, "mint". Dehe. Dehe jelentése "ebben a testben". Mivel a dehinaḥ azt jelenti, aki elfogadta ezt a testet, dehe pedi azt, hogy „ebben a testben”, akkor tehát ebben a testben ülök.

Nos, én nem ez a test vagyok. Ahogy te ebben az ingben és kabátban vagy, úgy én is ebben a testben, ebben a durva és finom testben vagyok. Ez a durva test földből, vízből és tűzből, levegőből meg éterből áll, ez a durva test, ez az egész anyagi test. Nos, ezen a Földön, ezen a bolygón a Föld kiemelkedő fontosságú. A test, az anyagi test mindenütt ebből az öt elemből áll: föld, víz, tűz, levegő és éter. Ez az öt az alkotóeleme. Akárcsak ez az épület. Ez az egész épület földből, vízből és tűzből áll. Vettél egy kis földet és téglákat csináltál belőle, majd kiégetted a tűzben és miután a földet vízzel összekevered, tégla formákat készítesz, majd beteszed a tűzbe, aztán, ha elég erőssé válik, akkor úgy állítod össze, hogy egy nagy épületet kapj belőle. Tehát ez nem más, mint a föld, a víz és a tűz megjelenítése, egyszerű. Ez minden.

Hasonlóképpen, a testünk is így készül: föld, víz, tűz, levegő és éter. Levegő . . . a levegő átáramlik, lélegzünk. Tudod, hogy a levegő mindig jelen van. Ez, ez a külső bőr a föld, a gyomorban pedig ott a hő. Hő nélkül nem tudsz megemészteni semmit. Értitek? Amint csökken a hő, az emésztőképességed romlik. Oly sok minden van. Ez elrendezés kérdése.

Nos, ezen a bolygón ilyen a testünk, mivel itt a Föld nagyon kihangsúlyozott. Hasonlóképpen más bolygókon, más bolygókon van, ahol a víz, van, ahol a tűz nagyon kihangsúlyozott. A Napbolygón az ott lévő testek. . . ott is vannak élőlények, de a testük tűzből van megalkotva. Létezhetnek a tűzben. Élhetnek a tűzben. Hasonlóképpen Varuṇalokán, a Vénuszon, ezeken a bolygók más és más, különböző típusú testtel rendelkeznek az élőlények. Azt is megtapasztalhatod, hogy a vízben található élőlények másfajta testet kaptak. Évek óta, ezek a vízi élőlények évek óta együtt élnek a vízben. Nagyon kényelmesen elvannak. De abban a pillanatban, ahogy kihajítod őket a szárazföldre, elpusztulnak.

Te is nagyon jól érzed magad a szárazföldön, de abban a pillanatban, ahogy a vízbe dobnak, meghalsz. Attól van, hogy más a tested, a testi felépítésed: az ő teste más, más a testi felépítése: a madárnak. . . a madár, a súlyos madár, az is tud repülni, Isten által teremtett repülő eszköz. De az ember alkotta eszköz lezuhan. Összetörik. Értitek? Azért, mert mesterséges.

Szóval ezek elrendezések. Minden élőlénynek egy bizonyos típusú teste van. Dehino 'smin yathā dehe. És mi ennek a testnek a természete? Most itt arról a folyamatról esik szó, hogy miként cserélhetjük meg testünket, hogyan . . . de, de, de ez egy nehéz eset számunkra, mert elmerültünk abban a gondolatban, hogy ezt a testet a lélekkel azonosítsuk. Nos, a lelki tudás A-B-C-jének első része annak megértése, hogy "nem ez a test vagyok". Ha valaki nincs szilárdan meggyõzõdve arról, hogy „nem ez a test vagyok”, lelki vonatkozásban nem tud haladni. Tehát ez a Bhagavad-gītā első leckéje. Szóval itt van, itt van az a dehino 'smin. Dehī, lélek, a lélek. Dehī lelket jelent. Aki elfogadta ezt a testet, az anyagi testet, azt dehī-nek hívják. Szóval asmin, benne van. Benne helyezkedik el, de a teste változik. A test változik.

Nos, a testünk anyánk méhében alakult ki. A Śrīmad-Bhāgavata is leírja a fiziológiáját, a fiziológiáját ennek a testnek. Ott az áll, hogy a karmánk alapján az apa magján keresztül juttatnak minket az anya méhébe. És az apa, meg az anya váladéka emulgeálódik, majd borsó formát ölt, és ez a borsó fokozatosan fejlődik. Három hónap alatt kilenc nyílás alakul ki rajta: a szem, a fül, az orr és a . . . ugyan úgy, ahogy rajtunk is kilenc nyílás van. És hét hónap alatt az egész test elkészül. Ekkor a gyermek eszméletére ébred. És tíz hónap után készen áll a világra jönni. Levegő segítségével, a levegő kényszeríti rá a gyermeket arra, hogy kilépjen az anyával való kapcsolatából. Mivel a gyermek nagyon sokáig tartózkodik az anya méhében, a gyermek az anyához kapcsolódik, így bélrendszeri összeköttetés jön létre a gyermek és az anya között. Tehát miután a gyerek kijön, megszakad a bélrendszeri kapcsolat és különálló egyénné válik. Ez a szabály.

Most a . . . a lényeg abban van, hogy az anyaméhtől kezdve, születésünk legelejétől fogva, ahogy a test fejlődik és fejlődik, úgy hasonlóan a testből való távozás után is tovább fejlődik. De a lelki szikra ott van, változatlan, – a test az, ami fejlődik. Így . . . tehát fejlődik – ebből a kisgyerekből nagyobb gyerek lesz, majd fiú lesz, majd ifjúvá válik, aztán fokozatosan öregemberré alakul, mint én. Aztán fokozatosan, miután ez a test már hasznavehetetlenné válik, akkor az történik, hogy . . . akkor fel kell azt adni, és egy másik testet kell elfogadni – ez a lélekvándorlás folyamata. Gondolom, nem okoz nehézséget ennek az egyszerű folyamatnak a megértése.

Tehát a lélek ott helyezkedik el benne, mközben a test minden pillanatban, minden pillanatban észrevétlenül átalakul. Csakúgy, mint amikor valamelyik barátod gyermekét még kiskorában láttad, aztán öt év múla elmész a barátod házába, és megpillantod őt: "Ó, ilyen nagyra nőttél? Ilyen nagyra nőttél?" De az apa, meg az anya nem veszi ezt észre. Mivel naponta látják, nem azt látják, "mekkorát nől a gyermekem naponta", hanem egy férfi, aki öt év után hirtelen eljön, ő mondja: "Ó, a gyerek megnőtt."

Testünket észrevétlenül változtatjuk minden pillanatban. Minden pillanatban. Ez is az orvostudományhoz tartozik, hogy minden pillanatban cseréljük a vértesteinket. Értitek? Ehhez hasonlóan, hol a nehézség annak megértésében. . . hogy a lélek egyik testből a másikba vándorol? Itt nagyon szép magyarázatát találjuk: "Ahogy a test tulajdonosa jelen van a testben, de a test változik, egyik a másik után, egyik a másik után..." Dehino 'smin yathā dehe, kaumāraṁ yauvanam.

Itt két példa látható: kaumāram . . . A kaumāram azt az időszakot jelenti, amely tizenöt éves korig tart. A tizenöt éves korig tartó korszak neve kaumāra. És azután. . . tizenhat éves kortól felfelé, mondjuk negyven éves korig, az a fiatalság. Aztán negyven éves kor után az ember megöregszik. Ez a folyamat a jellemzője ennek a testnek. De a későbbiek folyamán elmagyarázzuk, hogy a testben levő szellemi lélek az, amely nem változik meg. A test változik meg. Tehát:

dehino 'smin yathā dehe

kaumāraṁ yauvanaṁ jarā

tathā dehāntara-prāptir

dhīras tatra

(BG 2.13)

A Dhīra azt az embert jelenti, aki a tudatlanság fölé emelkedett.

(félre) Te vagy az . . . foglalj helyet. Minden rendben van.

Dhīras tatra na muhyati. A Dhīra azt jelenti – ezzel az első magyarázattal kezdtük –, a dhīra azt jelenti, aki . . . aki túl van a tudatlanságon. Azt jelenti. Tehát aki ismeri, aki ismeri a minden pillanatban változó test folyamatait, annak miért kéne siránkoznia, midőn ezt a testet elhagyja és egy másikat ölt magára? Tegyük fel, ha ledobom ezt a takarót a testemről és egy másikat veszek fel, akkor mi célból ez a siránkozás? Mi az oka a siránkozásnak? Ehelyett inkább örülnie kellen annak, hogy a régi öltözéktől megszabadul és helyette felvehet egy újat.

Tehát ez, ez a kérdés. . . mert Arjunát az feszélyezte, "Hogyan harcolhatnék a nagyapámmal? Rendben van. Az a kötelességem, hogy harcoljak, de hogyan harcolhatnék a nagyapámmal, Bhīṣmadevával, a tanítómmal, Droṇācāryával? Ez lehetetlen." Tehát a bolond szerepét játssza, mindazonáltal nem volt bolond, csak azért tette, hogy ezáltal tanítson minket. Hacsak nem válik bolonddá, mint mi, mi célja lenne ennek a Bhagavad-gītának? A Bhagavad-gītā olyan . . . akárcsak egy színjáték. Kṛṣṇa Arjuna állandó társa. Tehát Arjuna nem kerülhetett ily mértékű tudatlanságba. A mi hasznunkra válik, hogy az Úr, Kṛṣṇa akaratából Arjuna ilyen tudatlanságba esik. Tehát Arjuna bolondot színlelve teszi fel ezeket a kérdéseket Kṛṣṇának, majd Kṛṣṇa utasításokat ad, amelyek a Mahābhārata történetében rögzítésre kerülnek a jövő nemzedékei számára. Értitek?

Tehát Arjuna visszautasítja, visszautasítja a harcot mondván: "Hogyan harcolhatnék a nagyapámmal?" Értitek? „Ő tiszteletre méltó. Apám halála óta ő nevelt engem. És itt van a tanárom, Droṇācārya. Ő tanított meg erre a harci művészetre. Bármilyen harcos is vagyok, a szaktudásom neki köszönhető. És úgy gondolod, Kṛṣṇa, meg kell ölnöm őket? Nem, harcolhatok velük, meg is ölhetem őket, de nem vagyok köteles megtenni." Így beszélt Arjuna. . . ezeket mondta. De Kṛṣṇa azt válaszolta: "Nem. Kötelességtudónak kell lenned. Ne törődj vele, ki az, a nagyapád vagy a tanárod. Nem. Amikor harc van ... te egy kṣatriya vagy. Egy kṣatriya nem lehet ... nincs semmi más szempontja a harcban. Harcolnia kell." Mint látod, itt az a helyzet, hogy Kṛṣṇa nem azt mondja, "erőszakmentessé váltál." Nem. Soha nem mond ilyet. Ha a helyes ügyért való küzdelemről van szó, harcolnia kell. Szó sincs erőszakmentessé válásról. Értitek? Most, most azt mondja, hogy "Ne sértődj meg. Akár a nagyapád, Bhīṣmadeva, akár Droṇācārya hal is meg, ... jó lesz nekik, mert már elég idősek, és amint meghalnak, új testet kapnak. Tehát nem szabad elcsüggedned." De az egy dolog, "Azt akarod mondani, hogy ennek okáért meg kell ölni egy embert?" Nem. Nem ölhetünk csak úgy, ok nélkül. Nem. Ez súlyos bűn lenne. Viszont ez egy háború. Ez harc egy ügyért. Nem gyilkosok ők. Azt mondják, hogy egy kṣatriya, aki életét adja a csatatéren, azonnal felemelkedik a felsőbb bolygókra. Értitek? Amikor valaki jó ügyért adja az életét, . . . mint oly sokan, akik az ország ügyéért adták életüket. Azt akarod mondani, hogy bűnösek vagy a pokolba kerülnek? Nem, nem, nem. Akik a jó ügyért áldozzák fel az életüket, azoknak a következő élete csodálatosan ragyogó lesz. Ám ha minden ok nélkül leszel öngyilkos, okkal vagy ok nélkül, akkor bűnös leszel. Bűnös leszel. Ezek . . . természetesen ebből szerzünk ismereteket . . . tehát:

dehino 'smin yathā dehe

kaumāraṁ yauvanaṁ jarā

tathā dehāntara-prāptir

dhīras tatra na muhyati

(BG 2.13)

Tehát dhīra az, aki teljes mértékben ismeri ennek a testnek a felépítését és a szellemi léleknek a felépítését, nem bosszakodik, ha a lélek egyik testből a másikba vándorol. Ez a teljes vers összegzése és lényege.

Nos, felmerülhet egy kis filozófia. . . filozófiai kérdés. A filozófusoknak két csoportja van, az egyik szerint a lélek a felszabadulás után, tehát miután kikerült ebből a testből, egyesül a Legfelsőbb Lélekkel. Ezt a kérdést már megvitattuk. Mégsem árt újra megbeszélni, mert mindent, úgy értem, a lényegi tudást amennyiben egymás után kétszer, háromszor beszélik meg, az annál jobb.

Nos, Kṛṣṇa rámutat arra, hogy minden lélek egyéni lélek. Minden lélek. És a mi tapasztalatunk is az, hogy mindannyiunknak van egyéni tudata, nem pedig az, hogy az én tudatom azonos a te tudatoddal. Nem tudom, mi játszódik le a te lelkedben. Mindannyian egyéni lelkek vagyunk. A māyāvādī filozófusok állítása szerint: „Akárcsak az ég, az éter” – az éter mindenhol jelen van, a te testedben, az enyémben, mindenkiében –, „az éter ennek a testnek köszönhetően öltött formát. De miután a testet legyőzték, a(z) (kisebb) éter, mondhatnám, egyesül a nagyobb éterrel." Ezt ghaṭākāśa-poṭākāśának hívják. A Ghaṭākāśa-poṭākāśa azt jelenti, hogy ez az ākāśa itt van.

Nos, az ākāśa étert jelent. Az éter mindenütt jelen van. Tehát van az az éter. . . viszont ez a testem. . . ez a test itt, ebben is van éter. "Most, amint ez a test megsemmisül, elégetik vagy más módon megsemmisül, az ezen testemen belüli éter egybeolvad a nagyobb éterrel." Tehát ezt a fajta következtetást a Bhagavad-gītā nem fogadja el, és ennek az első oka az, hogy az éter anyagi dolog. Az éter anyagi dolog. A lélek pedig szellemi (lelki). A későbbi ślokákból megtudjuk, hogy a lelket nem lehet feldarabolni. A lelket nem lehet darabokra vágni. És a lelket nem lehet. . . acchedyo 'yam adāhyo 'yam (BG 2.24). Majd eljutunk oda, azokhoz a ślokákhoz. A lelket azt . . . soha nem lehet darabokra vágni. Érted? Itt ez a papír. Ezt lehet, darabokra tudom tépni ezt a papírt, de a lélekkel ezt nem tehetem meg.Ha megtehetném, elvesztené örökkévalóságát vagy stabilitását. Értitek?

Tehát nem hasonlíthatjuk össze az étert a lélekkel, mert két különböző tárgyi szubjektumról van szó. Értitek? Analógia . . . azok, akik, akik itt jelen vannak, akik ismerik a logikát, analógiát, . . . analógiáról két dolog között akkor beszélhetünk, ha . . . ha mindkettőben a legtöbb tényező hasonló, akkor lehet szó analógiáról. Különben szó sincs analógiáról . . . hasonlóságról. Csakúgy, mint ha azt mondanám: "Ó, ennek a hölgynek az arca olyan, mint a hold", akkor kell lennie némi hasonlóságnak az arc és a hold között. Mivel a hold fényes és nagyon szép megjelenésű, ezért ennek az arcnak is nagyon szépnek és nagyon fényesnek kell lennie. De ha az arc csúnya, hogyan hasonlíthatnám össze a holddal? Tehát amikor valamilyen analógiát vonunk meg, akkor hasonlatosságoknak, több pontban meglevő hasonlatosságnak kell fennálnia. Visszatérve, az éter anyagi dolog, a lélek pedig spirituális, szóval semmi hasonlóság nincs közöttük. Egyáltalán nincs. És ezen túl is . . .

Így. A lélek tehát, az egyéni lélek kezdettől fogva más. Nitya. Nityaḥ śāśvato 'yam. A későbbi versek alapján majd meg fogjuk érteni. Az Úr azt mondja, hogy "Ezek az egyéni lelkek az én szerves részeim." Mamaivāṁśo jīva-bhūtaḥ (BG 15.7): "Jīva-bhūtaḥ, ezek az élőlények, ők az én szerves részeim." Hogy van ez? Mondhatok egy igen jó példát: Csakúgy, mint a nap, a nap és a napsugár. Mi a napsugár? A napsugár, ha fizikailag elemezzük, sugárzó atomokbál álló kis molekulák, ragyogó atomok. Ez anyagi. Értitek? A napsugár nem más, mint, mondhatnám, ragyogó atomok kombinációja. Ez nem egy homogén dolog.

Bármit figyelsz meg. Bármit figyelsz meg. Te művész vagy. Kiválasztasz egy pontot, bármilyen színűt és lefényképezed. Ha mikroszkóppal vagy nagyítóval elemzed, úgy fogod találni, hogy sok foltból tevődik össze. Nem igaz? Te is művész vagy. Tehát Isten természetében nincs . . . semmi sem homogén. Semmi sem homogén. Egyetlen molekula, atom, részecske, de még maga az anyag sem.

Tehát mi, mi élőlények, mi is lelki atomok vagyunk. Lelki atomok vagyunk. A méretünk a śāstrákban van meghatározva. Ezt a nagyságot a Purāṇák úgy írják le, hogy keśāgra-śata-bhāgasya śatadhā kalpitasya ca (Śvetāśvatara Upaniṣad 5.9).

Keśāgra, a hajad. Nekem nincs hosszú hajam, neked van. Megnézheted a hajad végét, keśa-agra. Az agra a haj végét jelenti. Keśāgra-śata-bhāgasya. Nos, osszad fel a hajad végét száz részre. Ez elképzelhető . . . persze azt nem tudod elképzelni, hogyan osztható száz részre a haj vége. Keśāgra-śata-bhāgasya. Most a felosztottból vegyél egy részt és oszd fel újra száz részre. Ez meghaladja a tapasztalatodat, meghaladja erőidet. Aritmetikai számítások alapján a matematikusok úgy vélik, "A pontnak nincs hossza, se szélessége." Ó, ez . . . ez csalódás. Azért állítják ezt, mert nem képesek lemérni a pont hosszát és szélességét. De a pontnak van hossza és szélessége. Aṇor aṇīyān mahato mahīyān (Kaṭha Upaniṣad 1.2.20).

A filozófusok egy bizonyos osztályát lenyűgözi, amikor látják az Úr nagyságát. De van még kisebb, a legkisebb, aṇor aṇīyān. Ezek sokkal kisebbek, mint az atom mérete. Ez viszont meghaladja tapasztalatainkat. Ezért mondjuk nirākāra.

A nirākāra azt jelenti, hogy nem tudjuk kiszámítani az ākārát, a tényleges formáját (méretét). A nirākāra nem azt jelenti, hogy nincs formája (mérete). Van formája (mérete). Figyeld meg. Azt mondják, hogy a pontnak nincs hossza és szélessége. Hasonlóképpen a lélek rendelkezik mindennel, van hossza és . . . ezen a ponton belül ott van a feje, a lába, mindene, tudata, mindene. És miután ez meghaladja az ember számítási képességeit, így csalódottakká válnak: "Nirākāra, nirākāra, nirākāra." Nem nirākāra. Van ākārája. De mi így vagyunk ezzel . . . érzékszerveink olyannyira eltompultak, hogy nem tudjuk kiszámítani.

Manapság, a jelen tudományos fejlődés napjaiban vizsgálják a halott embert. Ülj le. Most megnézzük, hogyan vándorol át a lélek ebből a testből abba a másikba. Nem fogod látni. Nem láthatod meg. A szemünk nem alkalmas arra, hogy lássa azt. Ehhez az összes érzékszervet lelki szintre kell emelni. Ha a lelket összességében szeretnénk látni . . . az Úr a lélek összessége. Még a lélek parányi részét sem vagyunk képesek látni. A mi, a saját. . . nagyon büszkék vagyunk saját érzékszerveinkre, de érzékszerveink annyira tökéletlenek, hogy . . . most látok a szememmel látok, de a szemhéjamat képtelen vagyok látni. Értitek? A szemhéj mindig összeköttetésben van a szememmel, mégsem látom.

Tehát az érzékeink használatában rejlő erőink nagyon korlátozottak. Ezért nem szabad kizárólag csak az érzékszerveinkre támaszkodnunk. Pratyakṣa. Pratyakṣa-anumānának hívják. Háromféle bizonyíték létezik – pratyakṣa, anumāna és aitihya. A pratyakṣa azt jelenti, hogy közvetlenül észlelheted. Ezt pratyakṣának hívják. Az anumāna, az anumāna azt jelenti, hogy sejtelmed lehet róla, veheted úgy . . . "Lehet, hogy így van. Lehet, hogy így van. Talán így van." Ezt anumānának hívják. A következő bizonyíték pedig az aitihya. Az aitihya azt jelenti, tekintélytől elfogadni bizonyítékokat.

Tehát eszerint. . . ebből a három bizonyítékból az aitihya bizonyítás az, ahogyan a Bhagavad-gītā tanítását a hang, a legnagyobb személyiség hangvibrációja útján, a Śrī Kṛṣṇa által vibrált hangot fogadjuk el. Ez a fajta pramāṇa elfogadható. Ez a legjobb. Ez a tudásszerzés legjobb módja. Mivel mindig közvetlen bizonyítékokra van szükség, az kivitelezhetetlen. Minekutána érzékszerveink rendkívül tökéletlenek, nem rendelkezünk semmivel. Lehet . . . bizonyos dolgokról szerezhetünk közvetlen tapasztalatot, de nem mindegyikről, különösképpen nem ezekről a lelki dolgokról, amelyek túlmutatnak a tapasztalataink határán.

Tehát a pratyakṣa azt jelenti, hogy nem lehet közvetlen bizonyítékod. Az anumāna pedig spekulációt jelent, egyszerűen: "Lehet, hogy így van. Lehet, hogy úgy van", ó, ez is tökéletlen, mert a gondolkodási képességünk szintén korlátozott, lévén az érzékszerveink korlátozottak. Tehát a gondolkodási képességünk, az elménk egy az érzékszerveink közül. A tíz érzék közül az elmét a tizenegyedik érzéknek tekintik. Öt karmendriya és . . . öt érzékelő (tudásszerző) szerv és öt munkavégző szerv, ez tíz, és az elme a főnök. Tehát az elmét is az egyik érzékszervnek, a legfőbb érzékszervnek tekintik. Értitek? Tehát mivel érzék, azért tökéletlen. Ezért mentális spekuláció útján nem juthatunk helyes következtetésre, tehát mentális spekulációval nem. Akik egyszerűen csak spekulálnak a fejükben, bizonyos mértékben előrehaladhatnak, de nem érik el a végső célt. Mentális spekulációval nem lehetséges, de közvetlen bizonyítékkal sem. Az egyetlen, egyetlen lehetséges bizonyíték a tekintély alapú. A tekintély alapú.

Én tegnap is felemlítettem nektek egy ilyen példát. Ugyanúgy, mint amikor egy gyerek megkérdezi az anyjától, hogy "Ki az apám?" akkor az anya azt mondja: "Itt az apád." Ha a gyerek azt válaszolja: „Nem hiszem el”, úgy más tudásforrása nincs. Az apát kivéve . . . anyja verziójának, miszerint "Itt az apád", más alternatívája nincs ahhoz, hogy megtudja, ki az apa. Ez olyan dolog, amit ő sem tud elképzelni, spekulálni rajta: "Ó, lehet, hogy ő az apám, lehet, hogy ő, lehet." Összegyűjthet magának sok apát. Ez nem a lehetséges megoldás. És közvetlen észlelés útján sem lehetséges. Az egyetlen lehetőség az anya bizonyítéka.

Ahogyan az anya tekintély a gyermek számára, hasonlóan a śrutit is, a Védákat is anyának, a tudás anyjának nevezik. Tehát az ilyen lelki tudáshoz el kell fogadnunk egy tekintélyt. A Bhagavad-gītā itt előttünk egy tekintély. Elfogadott . . . ne gondold, hogy ez a hinduk szentírása. Nem. Ez minden emberi lénynek szól. Ennek oka van. Ez tudomány. Ez filozófia. Nem dogmatikus. Tehát egyszerű a megértése. És nem csak ennyi: igazából minden ország elfogadja. Nemcsak a te országodban, de más országokban is a Bhagavad-gītāt az egyik legnagyobb tekintéllyel rendelkező könyvként fogadják el.

Tehát ez az a folyamat. Tudnod kell, hogy a szellemi lélek, ahogyan azt a Bhagavad-gītā kijelenti:

dehino 'smin yathā dehe

kaumāraṁ yauvanaṁ jarā

tathā dehāntara-prāptir

dhīras tatra na muhyati

(BG 2.13)

Mivel a lélek a testben van, és a test minden pillanatban változik, hasonlóképpen e változás utolsó szakaszát nevezzük halálnak. A halál nem más, mint a jelenlegi test utolsó változása. Ez minden. És a halálunk állapota mindössze hét hónapig áll fenn. Amint elhagyom ezt a testet, a karmámnak megfelelően azonnal másik anya testébe kerülök. Lehet, hogy királynő méhébe kerülök, lehet, hogy kutyaanya méhébe. Értitek? Ez a karmámtól függ. Értitek? Van egy apa. Ott a kutyapapa. Ott a király atya. Ott a félisten atya. Apában hiány nincs, de a karmámtól függ majd, hogy melyik apánál keresek menedéket. Értitek?

Szóval ezeket a dolgokat. . . az olyan hiteles szentírásokból kell elfogadni, mint a Śrīmad Bhagavad-gītā és a Śrīmad-Bhāgavatam. És akkor képesek leszünk megérteni a dolgokat úgy, ahogy vannak. Szó sincs szektásságról. Szó sincs erről az "izmusról" vagy arról az "izmusról". Ez a tiszta tudás kérdése.

Nagyon szépen köszönöm. (vége)