Category:HU/661104 - Lecke BG 08.21-22 - New York

Leckék időrendben, 1966

Prabhupāda:

avyakto 'kṣara ity uktas

tam āhuḥ paramāṁ gatim

yaṁ prāpya na nivartante

tad dhāma paramaṁ mama

(BG 8.21)

Ezt a verset, avyaktam akṣaram, ezt a múltkori alkalommal megbeszéltük. Az avyaktam jelentése: az, ami nem nyilvánul meg. Ez az anyagi világ megnyilvánul, viszont a lelki világ nem nyilvánul meg előttünk. Viszont, annak ellenére, hogy nem nyilvánul meg, a teremtésnek az a része örök, akṣaram. Akṣaram jelentése, "amely nem semmisül meg".

Az anyagi világban minden megszületik, egy ideig megmarad, fejlődik, melléktermékeket ad, aztán sorvad, majd eltűnik. Az anyagi forma változásának ez a hat formája – ṣaḍ-vikāra. Ezt szanszkritul ṣaḍ-vikārának hívják, hatféle változásnak. Viszont a lelki világ, az avyakta, amely a jelen pillanatban nem nyilvánul meg előttünk, az akṣaram. Akṣaram azt jelenti, hogy örökkévaló. Nem semmisül meg.

Nos, ez a lelki látás jelen pillanatban, - mivel le vagyunk fedve az anyagi ruházattal, vagy az anyagi érzékekkel, - a lelki világ, vagy bármi lelki nem képzelhető el anyagi érzékszerveink következtében. Viszont érezhetjük, hogy van itt valami lelki. Ez lehetséges. Jóllehet, teljesen tudatlanok vagyunk a lelki dolgokat illetően, mégis érezhetjük. Ha csendben elemzed önmagad: "Mi vagyok én? Én vagyok-e az ujjam? Én vagyok-e ez a test? Én vagyok-e a hajam?" tagadni fogod: "Nem, én nem ez vagyok." Szóval, ami ezen a testen túl van, az a lelki. Ezt érezhetjük.

Hasonlóképpen, mivel nem vagyunk képesek meglelni magunkat ebben az anyagban, habár itt vagyok jelen, mégis meg tudjuk különböztetni a holttest és az élő test közötti különbséget, valami mínuszról van szó (valami hiányzik). Ez a valami a lélek. Ez a valami a lélek. Bár nincs szemünk, hogy lássuk, ám a lélek jelen van. Ezzel kezdődik a Bhagavad-gītā. Avināśi tu tad viddhi yena sarvam idaṁ tatam (BG 2.17).

Ez a lelki létezés örök, míg maga a test nem örök. Nos, itt azt mondják, hogy avyaktaḥ akṣaram: "Az a meg nem nyilvánult, a lelki közeg meg nem nyilvánult." Ám hogyan nyilvánulhat meg? Nem sok megérzésünk van efelől, viszont hogyan nyilvánulhat meg? Igen. Megnyilvánulhat. És az pedig a Kṛṣṇa-tudat, amit hirdetünk. A védikus irodalom azt mondja, ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi na bhaved grāhyam indriyaiḥ (CC Madhya 17.136).

Az indriya érzékeket jelent. Különböző érzékek – szem, fül vagy szaglás, nyelv, tapintás – eszközeivel észlelünk, vagy szerzünk tudást. Ez az öt érzékünk a tudás megszerzésére szolgál. És öt érzékünk van a munkavégzéshez. Tehát tíz érzékkel rendelkezünk. És a tíz érzéket az elme irányítja. Tehát, ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi na bhaved grāhyam indriyaiḥ.

Nos, mivel Kṛṣṇa, Kṛṣṇa teljesen lelki és Ő abszolút, ezért az Ő neve is lelki. A neve, a formája, a minősége, az Ő, úgy értem, gazdagsága, a kellékei – minden lelki. Viszont jelen pillanatban anyagi kötelékeink vagy állapotunk miatt nem tudjuk megérteni, mi a lelki. Ám ezt a tudatlanságot ez a folyamat eltávolíthatja, a Hare Kṛṣṇa éneklése. Hogy lehetséges ez?

Mondok egy példát. Van egy alvó ember. Egy ember alszik. Hogyan tudod felébreszteni? Hang rezgése által. "Mr. Ez-meg-az, keljen csak fel. Keljen fel! Lejárt az idő." Jóllehet, gyakorlatilag eszméletlen, nem lát, nem képes. . . ööö, ez a hallási folyamat mégis olyan kiemelkedő, hogy az alvó embert hangrezgésekkel fel lehet ébreszteni.

Ehhez hasonlóan a lelki lény is, bár most hatalmába kerítette ez az anyagi kötelék vagy anyagi állapot, ez a lelki tudat is újraéleszthető ezzel a transzcendentális rezgéssel, Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. És gyakorlati példaként ezt tapasztaljuk is, és néhányan közületek is . . .

Nos, ez szanszkrit szó. Néhányan közületek nem tudják, mi ennek a Hare Kṛṣṇának a jelentése. A Hare Kṛṣṇa jelentése . . . ez csak a Legfelsőbb Úr és az Ő energiája, a Harā a megszólítása. A Harā az energia, Kṛṣṇa pedig a Legfelsőbb Úr. Tehát, megszólítjuk: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa: "Ó, Úr energiája, ó Uram, kérlek, fogadj el engem." Ez minden. – Kérlek, fogadj el. Nincs más imánk. „Kérlek, fogadj el.”

Az Úr Caitanya azt tanította, hogy egyszerűen sírnunk kell, és egyszerűen imádkoznunk kell, hogy elfogadjon minket. Ez minden. Tehát, ez a rezgés egyszerűen egy kiáltás a Legfelsőbb Úr megszólítására, arra kérve Őt: "Kérlek, fogadj el. Kérlek, fogadj el engem."

ayi nanda-tanuja patitaṁ kiṅkaraṁ

māṁ viṣame bhavāmbudhau

kṛpayā tava pāda-paṅkaja-

sthita-dhūlī-sadṛśaṁ vicintaya

(CC Antya 20.32)

Ezt az imát az Úr Caitanya ajánlotta fel. Így imádkozott: "Ó, kedves Kṛṣṇám, Nanda fia..." Kṛṣṇa Nanda Mahārāja nevelt fiaként jelent meg. És Kṛṣṇát nagyon elragadtatja, amikor kapcsolatba hozzuk néhány bhaktájának nevével.

Szóval, az Úr Caitanya így szólítja meg Őt: "Ó, Nanda fia, így vagy úgy, most beleestem a kárhozat, a tudatlanság óceánjába. Kérlek, emelj fel és tégy lótuszlábad egyik atomjává." Ez minden. Pont úgy, mint egy óceánba zuhant ember, csak akkor marad életben, ha valaki elmegy, és kiemeli őt egy centivel a víz fölé; azonnal megkönnyebbülést érez. Azonnal. Tehát, amint megerősödtünk a Kṛṣṇa-tudatban, azonnali megkönnyebbülés vesz erőt rajtunk. Azonnali. Ehhez kétség sem fér. Ez egy olyan szép dolog.

Tehát, jóllehet nem tudjuk érzékelni a Legfelsőbb Úr transzcendentális természetét, az Ő nevét, hírnevét. . . egyszerűen azon spekulálva, hogy mit jelent Isten neve, nem tudja megérteni, mit jelent Isten neve. Egyszerűen azon spekulálva, hogy mi Isten formája, nem lehet megérteni azt. Viszont, amint a Kṛṣṇa-tudatba merülsz, sevonmukhe hi jihvādau svayam eva sphuraty adaḥ (Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.2.234).

Ha részt veszel ebben a Kṛṣṇa-tudatban, akkor Isten fokozatosan felfedi magát előtted. Ó, Istent nem pillanthatod meg a saját igyekezeted árán. Ám ha alkalmassá teszed magad, Isten kinyilatkoztatja magát, és te meglátod Őt. Ez a folyamata. Nem parancsolhatod meg: "Istenem, kérlek, jöjj elém és táncolj előttem." Nem. Nem lehet megrendelés-szállító (kifutófiú). Viszont úgy kell cselekedned, hogy örömmel nyilatkoztassa ki magát előtted és te teljességében láthasd meg Őt.

Szóval, itt azt mondják, avyaktaḥ akṣaraḥ. A transzcendentális létező. Mivel ez hangzik el a Bhagavad-gītāban, és az Istenség Legfelsőbb Személyisége önmaga jelenti ki, nincs okunk kételkedni benne. Nincs ok a kételkedésre. A dolog csak annyi, hogyan érezzük, hogyan értsük meg azt. Ez a megértés fokozatosan fog kifejlődni, és az. . . az igazság fel fog tárulni előtted, ha folytatod ennek az éneklését: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma . . .

Ez egy egyszerű folyamat, nagyon egyszerű folyamat. Még a gyerekek is részt vehetnek benne. Még egy hat hónapos gyerek is részt vett benne. Talán az utolsó találkozás alkalmával láttátok is. Egy kisgyerek ült az apja ölében, és ő is (taps) csatlakozott. Értitek. Mert automatikus. Egy kutya táncolni fog, egy macska táncolni fog, egy gyerek táncolni fog. A megértéshez nincs szükség előzetes képesítésre, mert ez lelki szintről jön. Lelki szintről származik.

Szóval, ez az egyszerű folyamat felfedi előtted, hogy milyen a lelki birodalom, milyen Isten, mi vagy te, mi ez az anyagi világ, miért vagy feltételekhez kötve, mi annak a gyógymódja. Minden így lesz. . . ceto-darpaṇa-mārjanaṁ bhava-mahā-dāvāgni-nirvāpaṇam (CC Antya 20.12). Fokozatosan, lépésről lépésre, lépésről lépésre.

Tehát, avyakto 'kṣara ity uktaḥ: "A... a védikus irodalomban azt mondják, hogy a lelki világ és a lélek egyaránt megnyilvánulatlan, viszont mégis örök." Örök. A tudás könyvein keresztül kell látnunk. Hinnünk kell. És fel fog tárulni, ha követed. Ugyanúgy, mint amikor jegyet vásárolsz Indiába, valamelyik indiai repülőtársaságnál vagy Pan American repülőtársaságnál. De miért is vásárolsz? (Mert) Lehet hinni. Szóval, mi a bizonyíték arra, hogy a jegy megvásárlásával Indiába fogok menni? Viszont mégis, van benne hitünk, mert az emberek eljutnak oda, a cég működik, és bizonyos körülmények között megteremti a hitet: "Igen, el fog vinni." És valóban, amikor megvásárololod a jegyet és beülsz a gépbe, ah, másnap reggel ott szállsz le.

Szóval, kell, hogy legyen. . . de a hit, miért fogadod el ezt a hitet? Mert ez egy meghatalmazott, elismert cég, ezért alakul ki a hited. Kell, hogy legyen hited. Hit nélkül egy lépést sem tehetsz előre a hétköznapi életedben. Kell rendelkezned hittel. De a hit, miben higyj? Ó, a bizalmat és a hitet a felhatalmazott – engedélyezett helyre kell befektetni. Ez a folyamata. Rendelkeznünk kell hittel. Hit nélkül nem tudunk haladni. Viszont nem vak hittel, hanem elfogadni valamit, ami elismert.

Szóval, a Bhagavad-gītā elismert. A Bhagavad-gītā elismert, ami Indiát illeti, száz százalékban az. Akár a teisták, akár az ateisták, ez nem számít; a Bhagavad-gītāt az emberek minden osztálya elfogadja Indiában. És ami az Indián kívülieket illeti, minden tudós, minden valláskutató, minden filozófus elfogadta ezt a Bhagavad-gītāt tekintélyként. Szóval, semmi kétség afelől, hogy a Bhagavad-gītā egy tekintély. Még Einstein professzor, a nagyszerű tudós is rendszeresen olvasta a Bhagavad-gītāt. Szóval, sok bizonyíték van rá.

Nos, elhiszed, hogy létezik egy lelki légkör (közeg) és az Isten országa. És itt leszögezik, hogy yaṁ prāpya na nivartante: ha így vagy úgy el tudod érni azt a lelki közeget, akkor az eredmény na nivartante, többé nem kell elfogdnod ezt az anyagi testet, na nivartante. Tad dhāma paramaṁ mama. Így csendesen és boldogan éldegélhetsz örök életedben. Nem gondolod?

Tegyük fel, hogy egy olyan országban vagy, ahol megértheted, hogy "ebben az országban nem fogok többé meghalni, nem fogok többé szenvedni, nem fogok többé megöregedni, nem fogok többé megbetegedni", nem válsz boldoggá ettől? Tegyük fel, hogy áthelyeznek egy olyan országba, ahol ezek a dolgok elérhetők. Ó, igen, akarom. . . biztos boldog leszek. Ha el tudok menni valahova, ahol nem kell többé meghalnom, nem kell megöregednem, és nem lesz semmi betegségem, ó, biztosan elfogadom. Ez az én vágyam, szívem vágya. Akarom. Ezt akarom.

Miért akarod ezt? Mert jogod van ehhez a kiváltsághoz. Jogod van rá. Ezért szeretnéd. Te örökkévaló vagy. Boldog vagy. Tudással teli vagy. Egyszerűen leárnyékol ez az anyagi összefonódás, ezért megfeledkeztél önmagadról. Most itt a lehetőség. Itt az alkalom arra, hogy kihasználjam és felelevenítsem eredeti élethelyzetemet (létállapotomat). Az élet eredeti állapota. Itt világosan ki van mondva, yaṁ prāpya na nivartante: "Ha így vagy úgy, de meg tudod közelíteni ezt a lelki környezetet, akkor nem kell újra visszatérned a szenvedések földjének légkörébe."

Már megtárgyaltuk, hogy azáltal próbálunk boldoggá válni, hogy átköltözünk a Holdbolygóra. Most a jelenlegi cél elmenni oda. Az jár az eszünkben, hogy ha át tudjuk helyezni magunkat a Holdbolygóra, akkor boldogok leszünk. Ó, ez haszontalan. A Bhagavad-gītā már tájékoztatott benneteket arról, hogy még abban az esetben is, ha a legmagasabb bolygóra mész, ābrahma-bhuvanāl lokāḥ punar āvartino 'rjuna (BG 8.16), akkor is, ha valamilyen úton-módon el is jutsz oda. . .

Nem mehetsz. Ez csak egy álom. Viszont mégis, ha Szputnyik vagy űreszközök segítségével mész, az anyagi szenvedés négy alapelvét, nevezetesen a születést, a halált, az öregséget és a betegségeket nem tudod elkerülni.

Szóval, nem a mi dolgunk az, hogy bárhol legyen helyünk ezen az anyagi világon belül, - akár ebben az országban, akár abban az országban, vagy ezen a bolygón vagy azon a bolygón. Soha nem leszel boldog. Itt van róla az információ. Avyaktaḥ akṣara ity uktas tam āhuḥ paramāṁ gatim. Ha el tudod érni az élet legmagasabb tökéletességének fokát, akkor már nem kell többé visszatérned ebbe az értelmetlen anyagi világba. Igen. Ezt az információt kapod meg.

És hol kell csinálnod, mit kell csinálnod ott? Egyes filozófusok úgy gondolják, hogy ennek a lelki légkörnek (közegnek) személytelennek kell lennie – személytelennek, üresnek. Vannak filozófusok, akik így gondolják, hogy "Íme. Elfogadjuk a lelki légkört." Az imperszonalisták, śaṅkariták, még a buddhisták is, ők is, így vagy úgy, de elfogadják, hogy ott üresség van.

Viszont a Bhagavad-gītā nem okoz ilyen csalódást. Ez az üresség-filozófia hozta létre az ateizmust. Mert próbáld meg tisztán megérteni: lelki lény vagyok. Élvezetre vágyom. Ez az én életem. Élvezetre vágyom. Viszont mivel a jövőm üres, hajlandó leszek arra, hogy ezt az anyagi világot élvezzem. Ezért egyszerűen csak beszélnek erről az ürességről, imperszonalizmusról, ám amennyire csak lehet, élvezik ezt az anyagi életet. Egyszerű fotelfilozófiai vita. Ám ahogy látjuk, viselkedésük alapján túlságosan ragaszkodnak az anyagi élvezethez. Tehát, ez egyszerűen csak a spekuláció élvezése. Ez minden. De ez van. . . nincs haszon.

Ám igazából, amennyiben valakinek van lelki érzéke, azonnal abbahagyja ezt a sok értelmetlen élvezést. Ez a tünete minden lelki elképzelésnek. Bhaktiḥ pareśānubhavo viraktir anyatra syāt (SB 11.2.42).

A próbája a következő. . . ha kifejlesztetted a Kṛṣṇa-tudatodat, ha kifejlesztetted odaadó szellemedet, lelki megvalósításodat, akkor az eredménye az, hogy azonnal elszakadsz mindenféle anyagi élvezettől. Hogy történik ez? Erre az a példa, hogy akárcsak egy éhes ember, ha finom ételt kap, amint eszik és elégedettséget érez, azt mondja: "Nem, nem akarok többet. Elégedett vagyok." Svāmin kṛtārtho 'smi varaṁ na yāce (CC Madhya 22.42). Ezt a Bhagavad-gītā is kijelenti. Itt találod:

brahma-bhūtaḥ prasannātmā

na śocati na kāṅkṣati

samaḥ sarveṣu bhūteṣu

mad-bhaktiṁ labhate parām

(BG 18.54)

Ó, aki lelkileg megvalósított, annak a jellemzője a teljes elégedettség lesz. Nem fog többé sóvárogni erre az értelmetlen anyagi élvezetre. Ez a lelki megvalósítás. Paraṁ dṛṣṭvā nivartate. Rasa-varjaṁ raso 'py asya (BG 2.59). Raso 'py asya.

Nos, éppen úgy. . . nagyon világosan kimondja a Bhagavad-gītā. Akárcsak a beteg embernek, neki is vannak tiltásai, amelyeket az orvostól kapott: "Jaj, ne egyél. Ne élj szexuális életet. Ne ezt és ne azt..." Megannyi tiltás. Viszont kénytelen elfogadni a tiltásokat, ugyanakkor belsőjében úgy érzi: "Ó, ha megkapom, boldog leszek." A bensője kívánja. Viszont egy spiritisztának a bensője erős. Nem impotens ő, ám nem fogja kívánni a szexuális kapcsolatot. Nem szereti. Gyűlöli. Ez a lelki élet. A belső oldal eléggé erős. Háromszor is megházasodhat, viszont nem vonzódik hozzá. Ez a lelki élet. Paraṁ dṛṣṭvā nivartate (BG 2.59). Pont úgy, mint amikor valami felsőbbrendűt kapsz, természetesen feladsz minden alsóbbrendű dolgot.

Szóval, élvezni akarunk, de ez az ateizmus vagy ez az üresség, ez a személytelenség olyan légkört teremtettek, hogy mi egyszerűen csak spekulálunk, ugyanakkor rabjai vagyunk ennek az anyagi élvezetnek. Nem ez az eljárás. Itt azt mondják, puruṣaḥ sa paraḥ pārtha bhaktyā labhyas tv ananyayā. Ha elfogadod a Kṛṣṇa-tudatnak ezt az alapelvét, az odaadás utját, és ha imádod az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, akkor elérheted a lelki megvalósítást, felkészülsz, és elszakadsz ettől az anyagi élvezettől. Az életed magasztossá válik. Ó. Ez a Kṛṣṇa-tudat folyamata.

Puruṣa. Itt világosan meg van mondva, puruṣa, puruṣa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Puruṣaḥ sa paraḥ. Paraḥ azt jelenti, Legfelsőbb. "Partha, ó, kedves Arjunám, abban a lelki légkörben ott van a Legfelsőbb Személyiség." Ő is egy személy, akárcsak te és én. Ahogy mi négyszemközt beszélgetünk, amikor elmész oda, négyszemközt fogsz beszélni Istennel. Játszani fogsz, enni fogsz Vele, mindent. Puruṣaḥ sa paraḥ pārtha. Hogyan érhetem el ezt az állapotot? Bhaktyā. Nem spekulációval, hanem bhaktival. Ezt kell végezned. Transzcendentális szerető szolgálatot kell végezned. Ez az az út. Bhaktyā tv ananyayā. A tv ananyayā azt jelenti, hamisítás nélkül. Hamis . . . mi a hamisítás? "Most Istent valami anyagi haszon miatt szeretem" – ez hamisítás. „Szeretem Istent, hogy eggyé váljak Vele” – ez hamisítás. Az efajta hamisítás az odaadó szolgálatban nem fog segíteni rajtatok. Hamisítatlan. Tv ananyayā. Ananyayā. Yasyāntaḥ-sthāni bhūtāni, yena sarvam idaṁ tatam (BG 8.22).

És ez a Legfelsőbb Személyiség, jóllehet olyan, mint egy személy, mint te meg én, mégis annyira szerteágazó, hogy minden Őbenne van és Ő mindenen kívül van, kívül és belül. Ez az Istenről alkotott felfogás. Isten mindenhol ott van, ám mégis van saját királysága, lakhelye. Vannak társai, van mindene. Akárcsak a nap. A napfény az egész univerzumban jelen van, de van saját bolygója, saját lakhelye, helyhezkötötten, van mindene.

Ez tehát Isten felfogása (eszméje). És az az Isten vagy Kṛṣṇa ebben a lelki légkörben él. Ha közel kerülünk Hozzá, életünk sikeres lesz, céljaink teljesülnek, boldogok leszünk, és örökké boldogulni fogunk – nem átmenetileg, hanem örökké.

Köszönöm szépen. Van kérdés? (vége)