HU/BG 2.59
59. VERS
- विषया विनिवर्तन्ते निराहारस्य देहिनः ।
- रसवर्जं रसोऽप्यस्य परं दृष्ट्वा निवर्तते ॥५९॥
- viṣayā vinivartante
- nirāhārasya dehinaḥ
- rasa-varjaṁ raso ’py asya
- paraṁ dṛṣṭvā nivartate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
viṣayāḥ – az érzékkielégítés tárgyaitól; vinivartante – tiltásokkal; nirāhārasya – való tartózkodást gyakorolva; dehinaḥ – a megtestesült számára; rasa-varjam – az élvezet utáni vággyal felhagyva; rasaḥ – az élvezet érzése; api – noha ott van; asya – övé; param – sokkal magasabb rendű dolgokat; dṛṣṭvā – tapasztalva; nivartate – eláll tőle.
FORDÍTÁS
A megtestesült lélek elállhat az érzéki örömöktől, de az érzékek tárgyai utáni vágya megmarad. Tudata azonban rendíthetetlen, mert egy magasabb rendű ízt tapasztalva hagyott fel az érzéki élvezettel.
MAGYARÁZAT
Az érzéki élvezetektől lehetetlen elállni addig, míg valaki transzcendentális szintre nem kerül. Amikor az érzéki élvezetekről a szabályok és korlátozások betartásával mond le az ember, az olyan, mint amikor egy beteget eltiltanak bizonyos ételektől. Nincs ínyére e korlátozás, és a tiltott ételek iránti étvágyát sem veszíti el. Az érzékek valamilyen lelki folyamat – például a yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna stb. gyakorlatát magában foglaló aṣṭāṅga-yoga – segítségével történő visszatartása a nem túlságosan intelligens embereknek ajánlott, akik nem tudnak ennél jobbat. Ám aki a Kṛṣṇa-tudatban egyre fejlődve megízlelte a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa szépségét, annak az élettelen anyagi dolgok többé nem jelentenek élvezetet. A korlátozások ezért a kevésbé értelmes kezdők lelki fejlődését szolgálják, ám csak addig hasznosak, míg az emberben valóban fel nem ébred a vágy a Kṛṣṇa-tudatra. Ha valaki Kṛṣṇa-tudatú lesz, annak számára a közönséges dolgok egyszerre ízüket vesztik.