Category:HU/680508 - Lecke SB 07.06.01 - Boston

Leckék időrendben, 1968

Prabhupāda: . . . Prahlāda Mahārāja utasítása alapján arra kérlek benneteket, hogy gyakoroljatok még egy imát. Elimádkozom az utolsó sort, govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi. Ezt kell megismételnetek. Próbáljátok megérteni . . .

(egyszerre egy szót énekel, a bhakták pedig elismétlik)

govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami

(énekel) Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami

(többször megismétli, a bhakták megkísérlik együtt énekelni)

Ennek a sornak a jelentése: govindam, a Govinda, Kṛṣṇa és govindam ādi-puruṣam. Az ādi-puruṣam az eredeti személyt jelenti. Govindam ādi-puruṣaṁ tam, "Neked", bhājāmi, "Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom". Ez a jelentése. Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami. Ismételjétek el.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda:

cintāmaṇi-prakara-sadmasu kalpa-vṛkṣa-

lakṣāvṛteṣu surabhīr abhipālayantam

lakṣmī-sahasra-śata-sambhrama-sevyamānaṁ

govindam Adi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami

(Bs. 5.29)

Ismételjétek.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda:

veṇuṁ kvaṇantam aravinda-dalāyatākṣaṁ

barhāvataṁsam asitāmbuda-sundarāṅgam

kandarpa-koṭi-kamanīya-viśeṣa-śobhaṁ

govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami

(Bs. 5.30)

Ismételjétek.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Hangosan. Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam. . .

Prabhupāda: Igen.

Bhakták: . . . ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Prabhupāda: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda:

ālola-candraka-lasad-vanamālya-vaṁśī-

ratnāṅgadaṁ praṇaya-keli-kalā-vilāsam

śyāmaṁ tri-bhaṅga-lalitaṁ niyata-prakāśaṁ

govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami

(Bs. 5.31)

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda:

aṅgāni yasya sakalendriya-vṛtti-manti

paśyanti pānti kalayanti ciraṁ jaganti

ānanda-cinmaya-sad-ujjvala-vigrahasya

govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami

(Bs. 5.32)

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda:

advaitam acyutam anAdim ananta-rūpam

ādyaṁ purāṇa-puruṣaṁ nava-yauvanaṁ ca

vedeṣu durlabham adurlabham ātma-bhaktau

govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami

(Bs. 5.33)

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajami.

Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi.

Prabhupāda: Köszönöm. Nos, ilymódon fogjátok a Brahma-saṁhitā-t megtanulni, és van egy Brahma-saṁhitā-könyv, fordítással, magyarázatokkal.

Nos, tehát:

kaumāra ācaret prājño

dharman bhāgavatān iha

durlabhaṁ mānuṣaṁ janma

tad apy adhruvam arthadam

(SB 7.6.1)

Ezt a verset az elmúlt három nap folyamán tárgyaltuk. Prahlāda Mahārāja érvelése szerint mindenki, amennyiben intelligens... ha gazember, az más lapra tartozik. Mivel a Kṛṣṇa-tudat, vagy az Isten-tudat tudománya nem a gazembereknek szól. Értelmiségieknek szól. Kṛṣṇa yei bhaje sei baḍa caturā.

Ha valaki nem nagyon intelligens, nem lehet Isten-tudatos vagy Kṛṣṇa-tudatos. Ezért ezt a szót használják, prājñā. A prājñā jelentése... a pra jelentése prakṛṣṭa-rūpena, kifejezetten. A jñā, a jñā értelmes embert jelent. Nos, a bhāgavata-dharma, mi is az a bhāgavata-dharma? Ezt már elmagyaráztam. Újból elismételhetjük. A bhāgavata-dharma azt jelenti, hogy helyreállítjuk elvesztett kapcsolatunkat Istennel. Ez a bhāgavata-dharma.

Ezért az emberi társadalom minden rétegében kísérletek történnek arra, hogy helyreállítsuk a kapcsolatunkat Istennel. Jelenleg azonban szisztematikus propaganda folyik annak érdekében, hogy elfelejtsük még azt a csekélyke kapcsolatot is, amivel valaha rendelkeztünk. Nem értjük, mi az Isten tudománya, de az emberek mégis tudják, hogy létezik valami olyan, mint Isten. Szóval, csak próbálkozunk. Ez a Kali-yuga jellemzője. Imádati tárgyakat fognak gyártani, de Istent nem fogják imádni. Sok hamis Istent fognak felmutatni, de az igazi Istent nem fogják imádni. Imádnom kell valamit, mert benne van a természetemben – imádatot végzek. Valaki Istent imádja, valaki pedig a kutyát. Mivel nem tudok imádat nélkül megmaradni. Az imádat szeretetet jelent. Szeretet nélkül nincs imádat, ez nem kérdéses.

Szóval, Prahlāda Mahārāja azt mondja, hogy ez a bhāgavata-dharma… a bhāgavata-dharma azt jelenti, hogy felélesszük elvesztett kapcsolatunkat Istennel. Tudnunk kell, mi Isten. Tudnunk kell, mik vagyunk mi, élőlények. Tudnunk kell, mi ez az anyagi természet. Tudnunk kell, mi az idő, és tudnunk kell, mik a valódi elfoglaltságaink.

(félre) Miért nem jössz előre? A napfény zavarólag hat rád. Szóval, gyere előre. Igen. Helyezkedj el kényelmesen.

Tehát, a bhāgavata-dharma azt jelenti, hogy ez egy tudományos ismeret. Nem érzelemi dolog. A vallás filozófiai megértés nélkül érzelem. És a filozófia Isten megértése nélkül mentális spekuláció. Ne legyünk egyik sem – sem szentimentalisták, sem száraz mentális spekulánsok.

Vannak olyan mentális spekulánsok, akik könyveket írnak, de azoknak nincs lényegük. És vannak vallási fanatikusok, de ők nem tudják, nem értik, mi a vallás. Szóval, az emberek e két osztálya jelenleg nagyon kiemelkedő. Viszont, ha valaki nagyon intelligens, az tudni fogja, hogy a Śrīmad-Bhāgavatam vagy a Bhagavad-gītā a vallásos érzelem és a filozófia kombinációja. A vallást a filozófia és a logika alapján kell megérteni, nem vakon elfogadni. Ezt hívják bhāgavata-dharmának.

Prahlāda Mahārāja tehát azt javasolja, hogy ezt gyermekkortól kezdve tanítsák. Mivel senki sem törődik azzal, hogy ezt az Istenről szóló tudományt gyermekkortól kezdve tanítsa. Ezért a jelenlegi népesség, az istentelen népesség az oka minden háborgásnak. A Bhagavad-gītāban benne van a varṇa-saṅkara. A varṇa-saṅkara népesedést, nem kívánt népesedést jelent.

Mi értelme ennek a népesedésnek? Csak élni? A Bhāgavatam azt mondja, vajon a fa nem él-e? A fa is évezredekig él. Szóval, azt akarod mondani, hogy az élet nagyon fontos dolog? Nem. Sok fa van, amelyik évezredekig él. Akkor vajon mi az élet értéke?

Ha azt mondod: "Ó, a fa él, de nem tud lélegezni." Légzés. A Bhāgavatam azt mondja, hogy a fújtató nagyon szépen lélegzik. "Nos, a fújtató tud lélegezni, de nem tud enni." "Ó, a kutyák és a disznók, azok vajon nem esznek-e?" Rengeteg kérdés és válasz van a Bhāgavatamban. De valójában a népesség, a fontos népesség azokat jelenti, akik jártasak Isten tudományában.

Ez a fontos népesség. Különben mi értelme lenne élni? Śaṅkarācārya harminckét évig élt, és az Úr Jézus Krisztus, azt hiszem, ő is hasonló időt élt. Az Úr Caitanya negyvennyolc évig élt. Ám a filozófiájuk és az Istentudatuk annyira fontos, hogy még mindig élnek. Kalpante sthayinā guṇāḥ. Cāṇakya Paṇḍita azt mondta: āyuṣaḥ kṣaṇa vidyanti. Āyuṣaḥ kṣaṇa vidyanti. Āyuṣaḥ magának az életnek ezen szakaszát jelenti, annak bármikor vége szakadhat, de kalpante sthayinā guṇāḥ: de ha képzett ember vagy, akkor a tulajdonságaidra sok-sok ezer évig fognak emlékezni. Ezért élj a legjobb tulajdonságokért, hogy megszerezhesd a legjobb tulajdonságokat, az Istentudatot, vagyis a Kṛṣṇa-tudatot.

Prahlāda Mahārāja tehát azt javasolja a világ társadalmaiának, hogy ezt a tudományt már gyermekkoruktól fogva kell tanítani. Miért? Durlabhaṁ mānuṣaṁ janma tad apy adhruvam arthadam. Mert ez az emberi létforma nagyon fontos.

Srīdhara Swami ezt így magyarázza: kaumāra ity Adina, ihaiva mānuṣa-janmani dharmān ācaret. Felmerülhet a kérdés, vajon miért fektetnek ekkora hangsúlyt az emberi életben való születésre? A válasz: durlabham. A durlabham azt az intelligenciát jelenti, amellyel jelenleg rendelkezel ebben a testformában, és amely ritkaság számba megy.

Ez az intelligencia mennyire megy ritkaságszámba? Mennyire fontos ez? Most itt Isten tudományáról beszélgetünk, lehet, nagyon kis számú emberrel ülünk itt együtt, viszont, mivel emberek vagyunk, mindannyian képesek vagyunk beszélgetni erről. Viszont nem hívhatunk ide egy macskát vagy kutyát, hogy leüljenek itt és megértsék Isten tudományát. Ez nem lehetséges. Szóval, az emberi testen kívül egyetlen más létformában sincs lehetőség erre. Válhatsz igen hatalmas tigrissé vagy oroszlánná, de az egy hasznavehetetlen élet. Hasznavehetetlen élet.

Levelezést folytattam egy angliai úriemberrel. Azt mondja, hogy „Tigrisek akarunk lenni.” Így válaszoltam: „Mi értelme van a tigrisnek?” A tigrisek, hogy tigrissé váljunk... a tigris olyan fontos állat? Inkább ellensége az emberi társadalomnak. Nos, valójában a jelenlegi társadalom tigriseket, disznókat, kutyákat vagy tevéket produkál, meg ehhez hasonlókat – emberi test formájában. Az valódi emberi testet, az intelligenciát az Istentudat, a Kṛṣṇa-tudat megértésére kell használni. Tad api janma.

Miért... valaki mondhatja, hogy: „Szeretném ... hadd élvezem ezt az életet. Majd a következő életemben fogom megpróbálni a Kṛṣṇa-tudatot, vagyis az Istentudatot. Vagy miután kiélveztem az életet fiatalkoromban, utána majd megpróbálom.” Prahlāda Mahārāja erre így válaszol: „Nem, ne bízz abban, hogy sokáig fogsz élni, vagy abban, hogy a következő életben is emberi létformát fogsz kapni.”

Nem. Adhruvam. Nincs bizonyosság. Viszont, ha ebben az életben elkezded a Kṛṣṇa-tudatot, és megpróbálsz bizonyos eredményt elérni, akár egy százaléknyit, két százaléknyit, akkor az életed, a következő életed garantáltan emberi létformában fog megvalósulni. Ez egy igen szép dolog. Mivel a Bhagavad-gītāban ez áll: śucīnāṁ śrīmatāṁ gehe yoga bhraṣṭo sanjāyate (BG 6.41). Aki nem tudja teljesíteni Isten tudománya megértésének teljes folyamatát, mivel azonban belefogott a megértésébe, nem számít, hogy egy százalékban, két százalékban, tíz százalékban értette meg... vagy nem tíz százalékben. Amíg valaki nem érti meg e tudományt száz százalékosan, addig nem éri el a felszabadulást. Még ha egy százalék hiányzik, akkor sem. Svalpam apy asya dharmasya trāyate mahato bhayāt (BG 2.40). Ez a versszak benne van a Bhagavad-gītāban, miszerint, ha az Istentudatnak, vagy Kṛṣṇa-tudatnak akár csak kicsiny százalékát is megpróbálod elérni, úgy megmenekülhetsz a legnagyobb veszélytől.

A śāstrában sok példa található ezzel kapvsolatban; Ajāmila. Egyszerűen ő volt a... a legbűnösebb ember. Egész életében csak bűnösen cselekedett, de élete végén, pont a halála küszöbén Nārāyaṇára emlékezett. Ez a legkisebb fiával állt kapcsolatban. És mivel kimondta a „Nārāyaṇa” nevet, azaz emlékezett Nārāyaṇára, ezért pusztán a Nārāyaṇára való emlékezés következtében felszabadult. Szóval, sok példa volt erre. Svalpam apy asya dharmasya trāyate mahato bhayāt. (BG 2.40). A Śrīmad-Bhāgavatamban Nārada a következő utasítást adta Vyāsadevának:

tyaktvā sva dharmaṁ caraṇāmbhujaṁ harer

bhajann apakvo 'tha patet tato yadi

(SB 1.5.17)

Nārada tanítja. Vyāsadeva Nārada Muni tanítványa. Nos, Vyāsadeva nem volt túlságosan boldog, pedig rengeteg könyvet írt, még a Vedānta-sūtrát is. Megírta a Mahābhāratát, az összes Purāṇát, és megírta a filozófiát, a Vedānta-sūtrát, mégis boldogtalannak érezte magát. Akkoriban Nārada Muni elment hozzá, és tanította őt, és ő megkérdezte tőle: „Miért nem érzem magam boldognak? Annak ellenére, hogy nagyon keményen dolgozom a különféle védikus irodalmak megírásán, miért nem érzem magam boldognak?”

Nārada Muni ezért így oktatta őt: „Mert nem beszéltél nagyon részletesen Isten tudományáról. Csupán felületesen adtál bizonyos erkölcsi tanítást a közösségnek, némi szociális útmutatást, ... némi politikai irányelvet, a Mahābhāratát.” A Mahābhāratában például első osztályú politikai vitákat, első osztályú társadalmi, gazdasági dolgokat, minden egyebet megtalálhatsz. És benne van a Bhagavad-gītā is.

Szóval, Vyāsadeva mindezt létrehozta, ám ennek ellenére továbbra sem érzett semmit. Nos, akkor Nārada Muni arra utasította, hogy „Egyszerűen csak beszélj Istenről, Kṛṣṇáról.” Aztán megírta ezt a Śrīmad-Bhāgavatamot. Ezzel kapcsolatban azt mondta: tyaktvā sva dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer bhajann apakvo 'tha patet tato yadi (SB 1.5.17). Pont úgy, ahogy sok tanuló eljön hozzánk, és néhány napig maradnak, aztán elmennek. Nem túl sok, de van tapasztalatom. Jöttek fiúk, hárman, négyen, de már nincsenek velünk; elhagytak minket. Nārada Muni azt mondta: tyaktvā sva-dharmam. A sva-dharmam azt jelenti, hogy mindenkinek megvan a maga konkrét tevékenysége, kötelessége. Nos, Nārada Muni azt mondja, még ha... Természetesen ez a konkrét kötelesség a varṇa és az āsrama rendszerére vonatkozik. Pont úgy, ahogy valaki brāhmaṇa, akkor az a brāhmaṇák kötelességeit látja el; valaki a kṣatriya kötelességét látja el; valaki a vaiśyáét, a śūdráét, a brahmacārīét vagy a sannyāsīét, a vānaprastha kötelességét látja el. Nyolc részleg van. Nārada Muni azt mondja, hogy ha valaki feladja a foglalkozása szerinti kötelességét, konkrét kötelességét, akár brahmacārīként, akár sannyāsīként, akár gṛhasthaként, akár brāhmaṇaként, akár kṣatriyaként, tehát feladja. Miért adja fel? Tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer (SB 1.5.17). Érzelmei alapján vagy a társulás következtében arra érez ösztönzést, hogy „Elfogadom a Kṛṣṇa-tudatot. Feladok mindent.”

Nārada Muni ezért azt mondja: „Ó, ez egy nagyon jó dolog. Még ha érzelemből teszi, akkor is.” Tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer. És mivel valaki az érzelmei alapján érti meg a Kṛṣṇa-tudatot, nem tud megmaradni. Bhajann apakvo 'tha. Ez, a bhajann azt jelenti, hogy az odaadó szolgálat végrehajtása nem teljes, apakvo, éretlen... tyaktvā sva-dharmaṁ caraṇāmbujaṁ harer bhajann apakvo 'tha patet tato yadi. Vagy akár le is eshet (ebből a helyzetéből).

Tegyük fel, hogy egy brahmacārīnak követnie kellene a cölibátus törvényeit, viszont képtelen rá. Leesik. Annyi szabály és előírás van, és... elkezdte az odaadó szolgálat végrehajtását, ám valamilyen módon māyā elkapja, aztán leesik. Nārada Muni azt mondja: „Ó, a számára nincs veszteség.” Yatra kva vābhadram abhūd amuṣya kiṁ ko vā . . . ko vā artha āptaḥ sva abhajatāṁ adharmataḥ . . . sva-dharmataḥ (SB 1.5.17).

Nārada Muni azt mondja, hogy még ha le is esik, akkor sem veszít semmit. Viszont, mit nyer az, aki a brāhmaṇa, a kṣatriya, a vaiśya vagy ennek vagy annak a hivatásbeli kötelességét végzi? Ha a hivatásbeli kötelességéhez ragaszkodik, és nem érti a Kṛṣṇa-tudatot, vajon mit nyer vele? Semmit sem nyer.

Tegyük fel, ha valaki egy brāhmaṇára vonatkozó szabályokat és előírásokat követ, a következő életében brāhmaṇaként, vagy egy nagyon tanult családban születhet meg. Ezt érheti el. De ez nem valami túl jó eredmény. Nārada Muni azonban azt mondja, hogy ha valaki belekezdett a Kṛṣṇa-tudattal járó hivatásbeli kötelességébe, és minden más hivatásbeli kötelességét feladta, akkor, még ha le is esik, az az egy, két százalék megmarad a birtokában, ezért a következő életben újra belekezdhet Kṛṣṇa-tudatban végezni a dolgát.

Szóval, ez olyan jó, mert, még ha valaki le is esik, az nem... bármit is tett, bármit is tettél, az a te állandó vagyontárgyad. Állandó vagyontárgyad (örökös szerzeményed), mert lelki. A Kṛṣṇa-tudat mozgalma lelki. Mivel a lélek örök, állandó, hasonlóan minden lelki szinten végzett tevékenység is örök. Soha nem vész el. Sok ehhez hasonló utasítás létezik.

Prahlāda Mahārāja is azt a pontot hangsúlyozza ki, hogy durlabhaṁ mānuṣaṁ janma tad apy adhruvam arthadam. Jóllehet, ez az emberi létforma nem túl hosszú, mégis nagyon szép eredményt érhetsz el vele. Arthadam. Artha. Az artha nyereséget jelent. Nos, az igazi nyereség a lelki nyereség. Ez az igazi nyereség, mivel ez soha nem vész el. És az anyagi nyereség, tegyük fel, hogy MA, PhD, doktor, Rockefeller vagy Ford, vagy valami hasonló leszel. Rengeteg anyagi dologra teszel szert. Ám amint ennek a testnek vége, mindennek vége.

Többé nem vagy Rockefeller, többé nem vagy M.A. Tegyük fel, hogy újra emberi családban születsz meg, nos, akkor újra kell kezdened a tanulmányaidat, hogy elérd az M.A-t. Vagy újra kell kezdened az életed, hogy ismét Rockefellerré válj. Az előző Rockefeller-birtok itt maradt. Újra kell kezdened mindent. Fogalmad sem lesz róla, vajon Rockefeller leszel-e, vagy valami csöves.

Végül is, annyi bizonyos, hogy bármilyen anyagi haszonra is teszel szert, az ezzel a testtel véget ér. Ez tény. Szóval, újra kell kezdened. Ám, ha mindössze csak egy százalékot sajátítasz is el ebből a Kṛṣṇa-tudatból, az soha nem vész el. Meg fogja hozni... akárcsak egy egy mag. Egy mag, ha elveted a földbe, és adsz neki egy kevés vizet, növekedni fog. Növekedni fog. Soha nem fog megállni. Caitanya Mahāprabhu ezért azt mondja:

ei rūpe brahmāṇḍa bhramite kona bhāgyavān jīva

guru-kṛṣṇa-kṛpāya pāya bhakti-latā-bīja

(CC Madhya 19.151)

A bīja magot jelent. Isten országában élőlények százai, ezrei és milliói keringenek mindenféle helyen, mind anyagi, mind lelki értelemben. Oly sok bolygó van, és minden bolygón oly sok ország, város, élet, változatosság van... így az élőlény az élet különböző fajtáiban, különböző országokban, helyeken, bolygókon kering. Ez az ő anyagi tevékenységi szférájuk.

Ilymódon, utazás közben, ha véletlenül találkozik Isten, Kṛṣṇa egyik bhaktájával, és ha megkapja ezt a magot... ei rūpe brahmāṇḍa bhramite kona... amit szerencsével lehet megszerezni. Szerencsével. Ei rūpe brahmāṇḍa bhramite kona bhāgyavān jīva (CC Madhya 19.151). „Szerencsés”, pontosan ezt a szót használják, „szerencsés”. Senki sem kaparinthatja meg az Istentudat vagy a Kṛṣṇa-tudat magját. De ez a nagyon... a szerencséseknek jár. Nos, jól van, lehet, hogy szerencsés, viszont az Úr Kṛṣṇa és Isten bhaktái másokat próbálnak meg szerencséssé tenni. Megközelítenek, korteskednek. Szóval, ha valaki intelligens, megragadja.

Caitanya Mahāprabhu azt mondja, hogy mālī hañā sei bīja kara āropanaṇa (CC Madhya 19.152). Tegyük fel, hogy megkaptad a Kṛṣṇa-tudat magját, most az a kötelességed, hogy kertészkedj. Hogyan? Mālī hañā sei bīja kara āropana, śravaṇa kīrtana jale kara secana. Ahogy elvetsz egy magot a kertedbe vagy a házadban, és naponta öntözöd egy kevés vizzel, és az fokozatosan növekszik, hasonlóképpen, ha megkaparintottad a Kṛṣṇa-tudatot, vagyis az Isten-tudat magját, csak locsolgasd ezzel a vízzel, amely a hallgatásból és éneklésből áll. Úgy egy nap majd gyümölcsöt fog hozni. Soha nem vész el. Nőni, nőni, nőni fog. És amikor teljesen kifejlődik, és meghozza a gyümölcsét... és mi az a gyümölcs? Ez a gyümölcs Isten szeretete. Akkor az életed sikeressé válik.

Szóval, gyermekkorban kell elkezdeni. Prahlāda Mahārāja utasítása az, hogy:

kaumāraṁ ācaret prājño

dharmān bhāgavatān iha

durlābhaṁ mānuṣaṁ janma

tad apy adhruvam arthadam

(SB 7.6.1)

Ez az emberi élet szintén nem állandó, ám szerezhetsz valami állandót. Ilyen lehetőség áll fenn. Ezért ezt már életed kezdetétől fogva kell tanulni.

A következő sorban azt mondja:

yathā hi puruṣasya iha

viṣṇoḥ pādopasarpaṇam

yad eṣa sarva-bhūtānām

priya ātmeśvaraḥ suhṛt

(SB 7.6.2)

Nagyon fontos. Keressük a szeretőt. Azon a napon a fiúk énekeltek, mit énekeltek? Te mondtad?

Bhakta: Igen. "Jobb, ha keresel magadnak valakit, akit szerethetsz." (nevetés)

Prabhupāda: Jaya. Jobb, ha keresel magadnak valakit, akit szerethetsz. Ez a gond. Ez az élet gondja. Mindenkinek ez a baja... nos, miután csalódtak, azt mondják: "Megpróbáltam találni valakit, egy lányt vagy egy fiút, akit szerethetek, de kielégületlen és csalódott voltam. Aztán úgy találtam, hogy a kutya a legjobb barát." Igen. Valójában azt mondják, hogy "A kutya a legjobb barát." Nem így van? De. Miért?

Mindenki olyasvalakit keres, akit szerethet. Ez tény. Mivel szeretők vagyunk. Az eredeti helyzetünk alapján szeretők vagyunk. Prahlāda Mahārāja azt mondja, hogy Viṣṇu... a szeretet tárgya Viṣṇu. Szóval, próbáld meg szeretni Viṣṇut, úgy az életed sikeressé válik. Elégedettséget fogsz érezni. Yayātmā suprasīdati. Azt fogod érezni: „Ó, most már rendelkezem valamivel. Megszereztem a szeretet eme tárgyát.” Egy másik helyen Prahlāda Mahārāja azt mondta: na te viduḥ svārtha gatiṁ hi viṣṇu (SB 7.5.31). Nem tudják, mi a szeretet igazi tárgya. Viṣṇu az.

És a védikus mantrában, a Ṛg mantrában ez áll: tad viṣṇoḥ paramaṁ padaṁ sadā paśyanti surayaḥ (Ṛg-veda 1.22.20). Azok, akik félistenek, mindig surayaḥ. A surayaḥ azt jelenti... akárcsak az āryák és a nem āryák. Aztán ott van a suri és az asuri, vagy a sura meg az asura. Az asura, az asura démont jelent, a sura pedig pont az ellenkezőjét. Vagy az āryák és nem āryák. Tehát, az āryák... az āryák valódi jelentése, a szanszkrit āryák szó haladót jelent. Történelmileg létrehoztuk az emberek egy osztályát. Nem is. Az ārya civilizáció arra vonatkozik, aki haladó, fejlődő. Intelligensek. A bőrük színe világos. Ezért az āryák azt jelenti, hogy haladók. Ők azok, akik tudással rendelkeznek.

A védikus mantra azt mondja: tad viṣṇoḥ paramaṁ padam. A paramaṁ padam, az élet legmagasabb tökéletessége, Viṣṇu, vagyis Isten megértése. Tad viṣṇuṁ paramaṁ padaṁ sadā paśyanti surayaḥ (Ṛg-veda 1.22.20). Ahhoz, hogy elérjék ezt a célt, mindig erre összpontosítanak. Ahogy a sötétben sétálsz az úton. A Kis Göncölre fókuszálsz, összpontosítasz, mint iránymutatóra. Látod a csillagokat. Ahogy az óceánban a hajósok a sarkcsillagot figyelik, abból tudják, merre tartanak. Hasonlóképpen, a mi célunknak mindig Viṣṇu felé kell mutatnia. Mindig Viṣṇu felé. Ám sajnos nem ebbe az irányba neveltek minket. Másképp neveltek minket. Ezért ez egy katasztrófa.

Ugyanazt a példát hozhatjuk fel mi is. Ha nem ismered a sarkcsillagot, el fogsz tévedni. Ahogy Kolumbusz is eljött Amerikába, vagy sokan mások... sok hajós van. Ha ezt elvétik, elvétik a sarkcsillagot, akkor el fognak tévedni. Hasonlóképpen, az emberi létformánk célja Krisna vagy Viṣṇu megértése kell, hogy legyen. Ennek kellene lennie az élet céljának. Tad viṣṇoḥ paramaṁ padaṁ sadā paśyanti surayaḥ.

Tehát itt is ugyanez a helyzet, viṣṇu pādopasarpaṇam yad eṣa sarva-bhūtānāṁ priya. Sarva-bhūtānām minden élőlényt jelent. Priya, ez egy igazán kedves tárgy. Sarva-bhūtānāṁ priya ātmeśvaraḥ suhṛt (SB 7.6.2).

Ő az én tulajdonosom (az önvalóm tulajdonosa). Ő a Legfelsőbb Önvaló. Ahogy én is ezt a testet szeretem. Miért szeretem? Mert én vagyok a lelki önvalója, vagyis a lélek ebben a testben van benne. Pont úgy, ahogy én ezt a lakást szeretem. Miért? Mert itt élek benne. Ehhez hasonlóan szeretem ezt a testet, mert én, a lelki lény ebben a testben élek; ezért próbálom megvédeni azt. Az igazi szeretet önmagamra irányul.

Természetesen, ha szereted önmagad, úgy ez az önvaló a Legfelsébb Önvaló parányi szerves része. Ezért közvetve a Legfelsőnn Önvalót szereted. És suhṛt, és valójában Ő a te bensőséges barátod. Suhṛt. A suhṛt jelentése: aki mindig a javadat kívánja. A védikus vonatkozás azt mondja, hogy a Legfelsőbb Úr, mint Felsőlélek veled együtt ül ugyanazon a fán. Az egyéni lélek és a Felsőlélek a szívben ül, és ezt a testet fának tekintik, és Ő nézi a te... az én cselekedeteimet. Megpróbál visszajuttatni engem Istenhez. Szóval, bármelyik létformába is vándorlok át, Ő ugyancsak velem tart. Pont úgy, mint két madár. Ő úgy viselkedik, mint a barátom.

Az Upaniṣad is úgy írja le, hogy két baráti viszonyban lévő madár ül egy fán. Az egyik madár eszi a fa gyümölcsét, a másik madár pedig viszont pusztán csak szemléli. A madár, amelyik a fa gyümölcsét eszi, azt jelképezi, hogy a saját cselekedeteinkből vagy a testi cselekedeteinkből fakadó boldogságot vagy szenvedést élvezzük. Ugyanakkor a másik madár, vagyis a Felsőlélek nincs hatással a test cselekedeteire. Egyszerűen csak azt figyeli, hogy mikor fordul felé emez a madár. Ilyen az Ő barátsága. Tehát suhṛt, ez a szó a suhṛt.

Īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe 'rjuna tiṣṭhati (BG 18.61). Ezt a Śrīmad-Bhāgavatam és az összes védikus irodalom megerősíti. Ez a suhṛt egyszerűen csak annak a lehetőségét jelenti, amikor a másik madár a gyümölcs evése helyett a barátjára tekint. Ennyi az egész. Ő pusztán csak a lehetőségre vár. És elküldi a szolgáját, Ő maga jön el inkarnációként, olyan könyveket hagy maga után, mint a Bhagavad-gītā, a Śrīmad-Bhāgavatam, a Biblia, csak hogy vonzzon engem: "Kedves barátom, gyere át erre az oldalra. Gyere át erre az oldalra."

Suhṛt. És Ő ātmeśvara. És Ő az önvalóm tulajdonosa, mert én Isten parányi szerves része vagyok. Ezért Ő a Legfelsőbb. Ő a... ahogy te is apád parányi szerves része vagy, hasonlóképpen mindannyian a Legfelsőbb Atya parányi szerves részei vagyunk. Ahogyan apádnál jobb barátot nem találsz ... (szünet) (vége)