„Ebből a fiúból annak ellenére, hogy ateista családban született — az apja hatalmas istentagadó volt — nagyszerű bhakta lett, mert Nārada, egy kiváló bhakta áldásban részesítette. Élve a lehetőséggel, mit gondoltok, hol terjesztette a Kṛṣṇa-tudatot? Az iskolában. Még csak ötéves volt, de amint lehetősége adódott, azonnal elkezdte terjeszteni a Kṛṣṇa-tudatot az osztálytársainak. Ez volt a feladata. Prahlāda Mahārāja apja sokszor kereste fel a tanárokat: »Miféle tanítást adtok ti a fiamnak? Miért énekli a Hare Kṛṣṇát?« (nevetés) »Miért mérgezitek meg a fiamat?« (nevetés) Látjátok? Szóval, ne gondoljátok, hogy a Hare Kṛṣṇával én megmérgezem ezeket a fiúkat és lányokat. (nevetés)”
|