„Az embernek látnia kellett az igazságot, meg kellett valósítania az igazságot. Tad-vijñānārthaṁ sa gurum evābhigacchet (MU 1.2.12). Vagyis a guru az a személy, aki már látta az igazságot. Hogyan látta az igazságot? A paramparā rendszerén keresztül. Kṛṣṇa kinyilvánította, aztán Brahmā ugyanazt mondta el, majd Nārada is ugyanazt mondta, Vyāsadeva ugyanazt adta tovább. És így tovább a tanítványi láncolaton át, Madhvācārya, Mādhavendra Purī, Īśvara Purī, az Úr Caitanya, ṣaḍ-gosvāmī, Kṛṣṇadāsa Kavirāja Gosvāmī, Śrīnivāsa Ācārya, Narottama dāsa Ṭhākura, Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura, Jagannātha dāsa Bābājī, Gaura Kiśora dāsa Bābājī, Bhaktisiddhānta Sarasvatī. Mi is ugyanazt mondjuk. Nem az van, hogy »Mert fejlődtünk és a modern tudomány változott...« Semmi sem változott, ez badarság!”
|