„Yaśodā Anya látja, hogy Kṛṣṇa Isten. A gopīk szintén, gopī-jana-vallabha giri-vara-dhārī (Jaya Rādhā-Mādhava). Kṛṣṇa felemeli a Govardhana hegyet. Ki képes erre, Istent kivéve? Ők látják ezt, mégsem tudják, hogy Kṛṣṇa Isten. »Kṛṣṇa annyira csodálatos!«- ez minden. Nem törődnek vele, hogy Ő Isten vagy sem. Egyszerűen csak szeretni akarják. Kṛṣṇa lehet Isten, vagy sem, nem számít. Éppúgy, amikor ti szerettek valakit, nem számít, hogy az illető gazdag vagy szegény, művelt vagy sem - nem mérlegelitek. A szeretet nem fontolgat. Ehhez hasonlóan a gopīk Kṛṣṇa iránti szeretete tiszta. Nem fontolgatták, hogy Kṛṣṇa Isten és ezért akarnak Vele táncolni. Nem. Kṛṣṇa akart velük táncolni, ezért jöttek Hozzá.”
|