| „Egyszer bűnt követtél el, MEGÖLTÉL EGY magzatot az anyaméhben. »Rendben van, most fejezd be. Soha többé.« Tṛpyanti neha kṛpana (SB 7.9.45). Az ember soha nem válik elégedetté. Tudja, hogy szenvedés jár miatta. Ám mégsem hagyja abba. Ezért egy józan ember... Az embereket meg kell tanítani, hogy józanná váljanak: »Eltűröm ezt a vágyat, ennyi. Oly sok bajtól megmenekülök így.« Ez a bölcsesség. Gazemberré válni, még több bűnt elkövetni és szenvedni, vajon ezt jelenti a civilizáció? Az embereket gazemberekké tenni, hogy szenvedjenek és öngyilkosok legyenek? Mondjátok el az embereknek, hogy olyan civilizációt teremtettek, amelyben szenvednek és gazemberekké válnak. Ez minden. Ha nem leszel gazember, hogyan fogsz szenvedni? Tartsd őket ebben a helyzetben és szenvedjenek. Ez a természet elrendezése: »Élőlények, elfelejtettétek Kṛṣṇát. Rendben, majd én vigyázok rátok. Legyetek gazemberek, maradjatok gazemberek és szenvedjetek.« Daivī hy eṣā guṇamayī mama māyā (BG 7.14). Miért cselekszik így a természet? »Hódoljatok meg Kṛṣṇának. Különben folytatódni fognak a szenvedéseitek.« A természet így dolgozik. ”
|
