HU/BG 2.19

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


19. VERS

य एनं वेत्ति हन्तारं यश्चैनं मन्यते हतम् ।
उभौ तौ न विजानीतो नायं हन्ति न हन्यते ॥१९॥
ya enaṁ vetti hantāraṁ
yaś cainaṁ manyate hatam
ubhau tau na vijānīto
nāyaṁ hanti na hanyate

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yaḥ – aki; enam – ezt; vetti – véli; hantāram – gyilkosnak; yaḥ – aki; ca – szintén; enam – ezt; manyate – gondolja; hatam – megöltnek; ubhau – mindkettő; tau – ők; na – nem; vijānītaḥ – tudással rendelkeznek; na – sohasem; ayam – ez; hanti – öl; na – sem; hanyate – megöletik.

FORDÍTÁS

Aki az élőlényt gyilkosnak hiszi, vagy azt gondolja, hogy megölhető, az nem rendelkezik tudással, hiszen az önvaló nem gyilkos és nem is ölhető meg.

MAGYARÁZAT

Az embernek tudnia kell, hogy a testen belüli élőlény nem pusztul el még akkor sem, ha a megtestesült élőlényt fegyver sebzi halálra. A lélek olyan parányi, hogy semmilyen anyagi fegyver nem képes elpusztítani, ahogyan az a következő versekből kiderül. Egy másik ok, ami miatt az élőlényt nem lehet megölni, hogy alapvetően lelki természetű. Amit megölnek – vagy amit megölhetnek –, az csupán a test. Ez azonban ne bátorítson senkit a test elpusztítására. A védikus parancs kimondja: mā hiṁsyāt sarvā bhūtāni, soha ne alkalmazz erőszakot senki ellen. Annak megértése, hogy az élőlény elpusztíthatatlan, szintén nem biztathat az állatok lemészárlására. Valakinek a testét megölni a felsőbb hatalom jóváhagyása nélkül szörnyű és büntetendő tett, az állam és az Úr törvényei szerint egyaránt. Arjuna azonban nem a saját szeszélyei miatt, hanem a vallás elvéért öl.