HU/BG 3.4
4. VERS
- न कर्मणामनारम्भान्नैष्कर्म्यं पुरुषोऽश्नुते ।
- न च संन्यसनादेव सिद्धिं समधिगच्छति ॥४॥
- na karmaṇām anārambhān
- naiṣkarmyaṁ puruṣo ’śnute
- na ca sannyasanād eva
- siddhiṁ samadhigacchati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na – nem; karmaṇām – az előírt kötelességeknek; anārambhāt – végre nem hajtásával; naiṣkarmyam – megszabadulást a visszahatástól; puruṣaḥ – az ember; aśnute – eléri; na – sem; ca – is; sannyasanāt – lemondással; eva – csupán; siddhim – sikert; samadhigacchati – eléri.
FORDÍTÁS
Az ember nem szabadulhat meg a visszahatásoktól csupán azáltal, hogy eláll a tettektől, s pusztán lemondással sem érhet el tökéletességet.
MAGYARÁZAT
A lemondott élet rendjébe akkor léphet az ember, ha előírt kötelességei teljesítése következtében megtisztult. Az előírt kötelességek célja az, hogy megtisztítsák a materialista emberek szívét. Senki sem érhet el sikert azzal, hogy egyszerre csak belép az élet negyedik rendjébe (a sannyāsába), anélkül hogy előtte megtisztult volna. Az empirikus filozófusok szerint csupán a sannyāsa elfogadásával, vagyis a gyümölcsöző cselekedetektől tartózkodva az ember azon nyomban egyenlővé válik Nārāyaṇával. Az Úr Kṛṣṇa azonban nem szentesíti ezt az elvet. A szív megtisztítása nélkül a sannyāsa csupán zavart okoz a társadalomban. Másrészt azonban ha valaki az Úr transzcendentális szolgálatához lát, az Úr elfogadja fejlődését – legyen az bármilyen csekély –, még akkor is, ha előírt kötelességeit nem végzi el (buddhi-yoga). Sv-alpam apy asya dharmasya trāyate mahato bhayāt (BG 2.40). Ha ennek az elvnek valaki a legkisebb mértékben eleget tesz, képes lesz arra, hogy a legnagyobb nehézséget is legyőzze.