HU/Prabhupada 0012 - A tudás forrásának a hallásnak kell lennie

Előző oldal - videó 0011

Következő oldal - videó 0013

Lecture on BG 16.7 -- Hawaii, February 3, 1975

Mi mind tökéletlenek vagyunk. Nagyon büszkék vagyunk a látásunkra: „Meg tudod nekem mutatni?” Milyen szemeid vannak ahhoz, hogy láthass? Senki nem gondolkodik ezen: „Nincs benne semmi különleges, mégis látni akarok.” Ám a látás oly sok feltételtől függ. Most azért látsz, mert ég a lámpa. Amint lekapcsolják, nem látsz. Akkor mit ér a szemed? Azt sem látod, mi történik a fal mögött. Ezért ne tekints úgy az érzékszerveidre, mint a tudás forrására. Nem. A hallás kell, hogy a tudás forrása legyen. Ez a sruti. A Védákat is srutinak hívják. Sruti-pramána, sruti-pramána. Mikor egy gyerek vagy fiú tudni szeretné, hogy ki az apja. Mi számára a biztos forrás? Ez a forrás a sruti, hogy hallja az anyától. Az anya azt mondja neki: „Ő az apád.” Tehát hallja. Nem pedig látja, hogy ki lett az apja. Mert mielőtt a teste kifejlődött volna, az apa már ott volt. Hogyan látta volna? Így a látás sem alkalmas módszer arra, hogy megbizonyosodj arról, hogy ki az apád. Hallanod kell egy hiteles személytől. Az anya a hiteles személy. Ezért a sruti-pramána azt jelenti: a biztos tudás a halláson keresztül érkezik, nem a látáson keresztül. Látás… A tökéletlen szemünkkel… Nagyon sok akadályba ütközik. Hasonlóképp az Abszolút Igazság sohasem lehet a közvetlen tapasztalat vagy az elmebeli spekuláció tárgya.

Az elméjükben spekulálót nevezhetjük Dr. Békának. Dr. Béka a saját kútja ismeretében akarta felbecsülni az Atlanti-óceán nagyságát. Egy három láb széles kútban élt. Egy napon az egyik barátja meglátogatta, és a következőt mesélte neki: „Hatalmas vizet láttam.” „Mi ez a hatalmas víz?” „Az Atlanti-óceán.” „Mennyire hatalmas?” „Nagyon, nagyon hatalmas.” Dr. Béka azt gondolta: „Talán négy láb lehet. Ez a kút három láb széles. Talán az négy láb lehet. Rendben, legyen öt láb. Mondjuk, tíz láb.” Hogy érthetné meg így, spekuláció útján a kútban élő Dr. Béka az Atlanti- vagy a Csendes-óceánt? Puszta spekulációval meg tudod becsülni az Atlanti-óceán, Csendes-óceán hosszát és szélességét? Találgatással ez képtelenség. Oly sok éve spekulálnak a világegyetemről, hogy vajon hány csillagból állhat, mekkora széltében és hosszában, hol van a… Senki nem tud semmit, még az anyagi világról sem, mit mondhatnánk akkor a lelki világról? Túl van mindezen, messze túl.

Parasz taszmát tu bhávó ’njó / ’vjaktó ’vjaktát szanátanah (BG 8.20). Megtalálod a Bhagavad-gítában. Létezik egy másik természet. A látható természet, az ég, a kerek kupola, mindezek fölött öt különböző elemből álló réteg található. Ez egy burkolatot alkot, mely egy kókuszdióhoz hasonlít. Van egy kemény burkolata és a burkolaton belül pedig víz van. Ugyanígy, ezen a burkon belül… És a burkon kívül öt réteg van. Mindegyik réteg ezerszer vastagabb az előzőnél. Vízréteg, légréteg, tűzréteg. Keresztül kell jutnod mindezeken. Aztán jutsz el a lelki világba. Ez a sok, végtelen számú univerzum (kóti). Jaszja prabhá prabhavató dzsagad-anda-kóti (Brahma-szanhita 5.40.). Dzsagad-anda azt jelenti: az univerzum. Kóti, sokmilliónyi összetapadva, ez az anyagi világ. És ezen az anyagi világon túl található a lelki világ, egy másik égbolt. Az is égbolt. A neve paravjóma. Tehát az érzékszervekkel még azt sem lehet megbecsülni, hogy mi található a hold bolygón, a nap bolygón, ezen a bolygón, vagy az univerzumunkon belül. Hogyan tudnád akkor felfogni a lelki világot spekuláció útján? Ostobaság.

Ezért a sásztra azt mondja: acsintjáh khalu jé bháva / na támsz tarkéna jódzsajét (Cscs Á.17.308.). Acsintja: ami felfoghatatlan, túl van minden érzékelésen. Ne úgy próbáld megérteni, hogy találgatsz és vitatkozol. Ez ostobaság. Ezt így nem lehet. Ezért fel kell keresnünk egy lelki tanítómestert. Tad-vidnyánártham sza gurum évábhigaccshét / szamit-pánih srótrijam brahma-nistham (Mundaka-upanisad 1.2.12.). Ez a helyes gyakorlat.