HU/Prabhupada 0034 - Mindenki a hiteles forrásból kapja a tudást

Előző oldal - videó 0033

Következő oldal - videó 0035

Lecture on BG 7.1 -- Durban, October 9, 1975

„HETEDIK FEJEZET: Az Abszolútról szóló tudás” (Bhagavad-gíta) Két világ létezik: abszolút és relatív. Ez a relatív világ. Itt minden igazság egy másiktól függ. Ha azt mondjuk, hogy fiú, ott létezni kell apának is. Ha azt mondjuk, hogy férj, ott létezni kell feleségnek is. Ha azt mondjuk, hogy szolga, ott léteznie kell úrnak is. Ha azt mondjuk, hogy fény, ott léteznie kell sötétségnek is. Ezt hívják relatív világnak. Minden igazság egy másiktól függ. De létezik egy másik világ, melyet abszolút világnak hívnak. Ott az úr és a szolgája nem különböznek egymástól. Habár az egyik úr, a másik pedig szolga, ám helyzetük ugyanaz. Tehát a Bhagavad-gíta hetedik fejezete némi betekintést enged számunkra az abszolút világba és annak abszolút tudásába. Krisna, az Abszolút Személy elmondja, hogyan érhetjük el ezt a tudást. Krisna, az Abszolút Legfelsőbb Személy. „Krisna a Legfelsőbb Úr. Lelki teste örökkévaló, tudatos és gyönyörteli. Góvinda Ő, mindennek az eredete, aki maga kezdet nélküli; Ő minden ok végső oka.” (Brahma-szanhita 5.1.) Az Úr Brahma ilyennek festi le Krisnát a Brahma-szanhitában, egy hiteles szentírásban. A Brahma-szanhitára Sri Csaitanja Maháprabhu lelt rá Dél-Indiában és adta át bhaktáinak, mikor visszatért Dél-Indiai újáról. Ezért a Brahma-szanhitát hiteles szentírásnak tekintjük. Ez a mi tudásfolyamatunk. A tudás egy hiteles személytől száll alá. Mindenki hiteles szaktekintélytől kapja tudását, ám az általános szaktekintély és az, hogy mi kit fogadunk el hiteles szaktekintélynek, egy kicsit különbözik egymástól. A szaktekintély elfogadásának módja, hogy minden hiteles szaktekintélynek követnie kell az őt megelőző szaktekintélyt. Magától senki nem lehet hiteles. Az nem lehetséges. Az hibás megközelítés. Sokszor hozom fel példának, mikor az ifjú tanulni szeretne apjától és megkérdezi tőle: „Apa, mi ez a gép?” Az apa így felel: „Drága fiam, ezt mikrofonnak hívják.” Ily módon szerez tudást a fiú édesapjától: „Ez egy mikrofon.” Amikor a fiú másnak elmondja, hogy az egy mikrofon, abban nincs hiba. Habár gyerek még, de mivel tudását egy hiteles személytől kapta, ezért a meghatározása hibátlan. Ugyanígy, ha mi is hiteles forrásból kapjuk a tudást, még ha gyermekek vagyunk is, helytálló amit mondunk. Ez a mi tudásfolyamatunk. Mi nem találunk ki semmit. Erről a folyamatról beszél a Bhagavad-gíta negyedik fejezete: „E legfelsőbb tudomány ily módon, a tanítványi láncon keresztül szállt alá.” (BG 4.2) Ez a parampara rendszer. „A jóga e maradandó tudományát Én tanítottam a napistennek, Vivasvánnak, aki később Manut, az emberiség atyját, Manu pedig Iksvákut oktatta erről.” (BG 4.1) Évam parampara. Az abszolút tudás elérhető, ha az Abszolúttól hallunk róla. A relatív világban senki nem tud megtanítani minket az abszolút tudásra. Ez képtelenség. Tehát ebben a fejezetben tudást kapunk a Legfelsőbb Személytől, az Abszolút Személytől, a transzcendentális világról és az abszolút tudásról. Abszolút Személy azt jelenti: anádir ádir góvindam (Brahma-szanhita 5.1.). Ő az eredet nélküli, eredeti személy. Ezért abszolút. Nem szabad azt hinnünk, hogy Ő más, mint Isten. Ezért ebben a fejezetben az áll: sri bhagaván uvácsa, Abszolút Személy… Bhagaván azt jelenti: Ő, az Abszolút Személy, aki mindenki mástól független.