Please join, like or share our Vanipedia Facebook Group
Go to Vaniquotes | Go to Vanisource


Vanipedia - the essence of Vedic knowledge

HU/Prabhupada 0052 - A különbség egy bhakta és egy karmi között

From Vanipedia


Difference Between Bhakta and Karmī - Prabhupāda 0052


Lecture on SB 1.2.9-10 -- Delhi, November 14, 1973

Ez a különbség bhakti és karma között: A karma jelentése: érzékkielégítés és bhakti: elégedetté tenni az Urat. Ugyanaz. Ezért nem értik az emberek, hogy mi a különbség egy bhakta és egy karmi között. A karmi saját érzékeit teszi elégedetté, míg a bhakta Krisna érzékeit. Szükség van valamennyi érzékkielégítésre. Ennek dacára, ha elégedetté teszed Krisnát, azt bhaktinak nevezik. Hrisíkéna hrisíkésa- / szévanam bhaktir ucsjaté (Cscs. M.19.170.). Hrisíka azt jelenti: érzékek, megtisztult érzékek. Ahogy magyaráztam a minap:

szarvópádhi-vinirmuktam / tat-paratvéna nirmalam / hrisíkéna hrisíkésa- / szévanam bhaktir ucsjaté (Cscs Madhya 19.170).

A bhakti nem azt jelenti, hogy add fel a munkád. A bhakti nem holmi szentimentális fanatizmus. Az nem bhakti. Bhakti azt jelenti: állítsd minden érzéked az érzékek urának szolgálatába. Ez az úgynevezett bhakti. Ezért Krisnát Hrisíkésának is nevezik. Hrisíka azt jelenti: érzékek. Hrisíka ísa, Ő az érzékek irányítója. Érzékeink valójában nem függetlenül működnek. Ez érthető. Krisna irányítja őket. „Én mindenki szívében ott lakozom, s Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység.” (BG 15.15) Mattah smritir dnyánam apóhanam csa (Bg. 15.15.). A tudós azért képes dolgozni, mert Krisna segíti őt, nem dolgozik függetlenül. Ez nem lehetséges. Noha a tudós azt szerette volna. Ezért Krisna ellátja őt műszerekkel, ám valójában Krisna dolgozik. A fentiek magyarázata az Upanisadokban található. Krisna segítsége nélkül, látás nélkül, Krisna látása nélkül, nem látsz. Mint a napfény leírása a Brahma-szanhitában (5.52.): jacs-csaksur ésa szavita szakala-grahánám. A nap, Krisna egyik szeme. „A határtalan ragyogású Nap, a bolygók ura-királya, a jó lelkek eszményképe olyan, mint a világ szeme. Góvindát imádom, az őseredeti Urat, kinek parancsára rója pályáját a Nap is az idő kerekén.” (Brahma-szanhita 5.52.) Krisna egyik szeme a Nap, azért, mert amikor felkel a Nap, akkor a Nap lát, és ezért látsz te is. A látásod nem független. Annyira büszke vagy a szemeidre. Mit érnek a szemeid, ha nincs napfény? Nem látsz. Még az elektromosság is a Naptól ered. Tehát valójában, amikor Krisna lát, akkor látsz te is. Ez a helyzet. Ezért az érzékeink… A Bhagavad-gítában (13.14.) ez áll: szarvatah páni-pádam tat. Szarvatah páni-páda… Krisna kezei és lábai mindenhová elérnek. Mik ezek? A kezeim, a kezed, a lábad – mind Krisnáé. Ez olyan, mint amikor valaki azt mondja, hogy telephelyei vannak szerte a világon. Ezek a telephelyek is a Legfelsőbb Személy irányítása alatt működnek. Ehhez hasonló Krisna is. Azért hívják Krisnát Hrisíkésának. Hrisíkésa. Tehát a bhakti azt jelenti, hogy hrisíkánkat, indrijáinkat, érzékeinket az érzékek urának szolgálatába állítjuk. Ez számunkra a tökéletes élet. Ez számunkra a tökéletes… Viszont amikor arra vágyunk, hogy érzékeinket érzékkielégítésre használjuk, azt karmának nevezik. Ezt úgy hívják, hogy anyagi lét. Ezért egy bhakta számára semmi nem anyagi. Tehát, ísávászjam idam szarvam (Ísópanisad, Első Mantra) A bhakta mindent Krisna tulajdonának tekint. „A világegyetemen belül az Úr irányít minden élőt és élettelent, s minden az Övé.” (Ísópanisad, Első Mantra). Minden Krisnáé. Ezért Krisna bármit is ad nekünk… Mint egy gazda. A gazda félretesz valamit a szolga számára: „Ezt elfogyaszthatod.” Ez praszádam. „Aki elnyeri az Úr kegyét, annak minden anyagi szenvedése véget ér.” (Bg. 2.65.) Ez az élet. Amennyiben Krisna-tudatú leszel és megérted, hogy minden Krisnához tartozik, még a kezeid is Hozzá tartoznak, minden testrészed Hozzá tartozik, és mindezt az Ő szolgálatába kell állítani, ezt hívják bhaktinak. „Amikor az elsőrendű odaadó szolgálat kifejlődik, a bhaktának […] [m]indig kedvezően kell szolgálnia Krisnát, úgy, ahogy Krisna kívánja.” (Cscs. M.19.167.) Ez az, amit Ardzsuna tett. A saját érzékei örömére akart cselekedni, hogy nem harcol, de miután hallgatta a Bhagavad-gítát: „Igen, Krisna a Legfelsőbb Személy.”, mégis a harc mellett döntött. „Én vagyok az eredete a lelki és az anyagi világnak, minden Belőlem árad. A bölcsek, akik tudva tudják ezt, odaadóan szolgálnak és teljes szívből imádnak Engem.” (Bg. 10.8.) Ezek a dolgok nagyon szépen el vannak magyarázva a Bhagavad-gítában. Ez a lelki élet előtanulmánya. És ha valóban meg vagyunk győződve a Bhagavad-gíta tanításairól, akkor képesek vagyunk meghódolni Krisna előtt. Krisna ezt szeretné. „Add fel a vallás minden változatát, s hódolj meg egyedül Énelőttem!” (BG 18.66). Ezt szeretné. Amikor ténylegesen elfogadjuk ezt a folyamatot, azt sraddhának nevezzük. Sraddhá. Kavirádzsa Gószvámi így magyarázta a sraddhá szó jelentését.