HU/Prabhupada 0107 - Ne fogadj el többé semmilyen anyagi testet



Lecture on BG 4.17 -- Bombay, April 6, 1974

Nem számít, hogy testünk gazdag vagy szegény. Mindenki alá van vetve az anyagi lét háromféle szenvedésének. Ha valakinek tífusza van, a tífusz nem tesz kivételt: „Ez egy gazdag test, kevesebb fájdalmat okozok neki.” Nem. Ha valakinek tífusza van, legyen a teste akár gazdag, akár szegény, ugyanazt a fájdalmat éli át. Mikor az anyukád méhében vagy, ugyanazt a fájdalmat kell átélned, akár a királynő, akár a varga feleségének méhében fogansz. Ez egy fullasztó helyzet… De ők ezt nem tudják.

Dzsanma-mritju-dzsara (BG 13.9). Rengeteg szenvedést kell átélni a terhesség ideje alatt. Rengeteg szenvedéssel jár a születés, halál és az öregség folyamata. Akár gazdagok, akár szegények vagyunk, amint megöregszünk, megannyi hátrányos körülményt kell elszenvednünk. Ugyanígy: dzsanma-mritju-jára-vjádhi (BG 13.9). Jára, vjádhi és mritju. Tehát nem vagyunk tudatosak az anyagi test szenvedésekkel teli helyzetéről. A sásztra kijelenti: „Ne fogadj el többé semmilyen anyagi testet.” Na szádhu manjé: „Nem jó, hogy újra és újra anyagi testet öltesz.” Na szádhu manjé jata átmanó ’jam (Bhág. 5.5.4.). Átmanah: az anyagi testbe zárt lélek. Jata átmanó ’jam / aszann api (Bhág. 5.5.4.). „Habár ideiglenes, mégis az én testem.” Klésada ásza déhah (Bhág. 5.5.4.).

Szóval, ha fel akarunk hagyni ezzel a nyomorúságos állapottal, azzal, hogy mindig újabb testeket fogadunk el, akkor tudnunk kell, hogy mi a karma és mi a vikarma. Ez Krisna javaslata. „A cselekvés bonyolult szövevényét nagyon nehéz megérteni. Jól kell tudni ezért, hogy mi a tett, mi a tiltott tett, s mi a tétlenség.” (Bg. 4.17.) Akarmana azt jelenti: nincs visszahatás. Visszahatás: karma. Ha jól végzed a munkád, annak meglesz az eredménye. Szép test, jó szakma, szép család, szép vagyon. Ez mind nagyon szép, ha szeretnénk eljutni a felsőbb mennyei bolygókra. De nem tudjuk, hogy még a mennyei bolygón is van születés, halál, öregség és betegség.

Ezért Krisna nem ajánlja, hogy a mennyei bolygók irányába vegyük az utat. Kijelenti: a-brahma-bhuvanál lókáh / punar ávartinó ’rdzsuna (BG 8.16). „Még ha el is jutsz Brahmalókára, ott is jelen van az ismétlődő születés…” „Aki egyszer eljut [legfelsőbb hajlékomra], többé már nem tér vissza az anyagi világba.” (BG 15.6) Jad gatvá na nivartanté (Bg. 15.6.). De nem tudunk a legfelsőbb hajlék létezéséről. Ha mégis valahogy eljutunk a legfelsőbb hajlékra, soha nem térünk vissza. „Aki egyszer eljut oda, többé már nem tér vissza az anyagi világba.” (Bg. 15.6.) Egy másik helyen azt mondja: „…teste elhagyása után nem születik meg újra ebben az anyagi világban, hanem eléri az Én örök hajlékomat.” (BG 4.9) Tehát az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy Krisnának vagy a Legfelsőbb Úrnak Saját hajléka van, ahová bárki eljuthat. Hogyan? Jánti déva-vrata déván / pitrín jánti pitri-vratáh / bhútáni jánti bhútédzsja / jánti mad-jádzsinó ’pi mám: „…akik Engem imádnak, azok Velem fognak élni.” (Bg. 9.25.) Egy másik helyen ezt mondja: „Engem, […] egyedül az odaadó szolgálat által lehet igazán megérteni.” (BG 18.55) Egyetlen feladatunk tehát az, hogy megértsük Krisnát. Jadnyárthé karma. Ez akarma. Itt az áll: „A cselekvés bonyolult szövevényét nagyon nehéz megérteni. Jól kell tudni ezért, hogy mi a tett, mi a tiltott tett, s mi a tétlenség.” (Bg. 4.17.) Akarma azt jelenti: mentes a visszahatástól. Ha azért cselekszünk, hogy saját érzékeinket tegyük elégedetté, annak lesz visszahatása… Mint a katona, akit kitüntetnek, amiért ölt. Ugyanazt a katonát, ha hazajön és embert öl, felakasztják. Miért? Mondhatja a bíróságon, hogy: „Uram, amikor a csatamezőn harcoltam, rengeteg embert megöltem. Kitüntetést is kaptam. Miért éppen most akasztana fel?” „Mert Ön most a saját érzékei elégedettsége érdekében cselekedett. Akkor pedig a kormány parancsára cselekedett.” Ezért minden cselekedet, ha az Krisna elégedettségére van, annak nincs visszahatása. De ha a saját érzékeid elégedettsége érdekében cselekszel, el kell szenvedned az ebből eredő visszahatást, legyen az kedvező vagy kedvezőtlen. Krisna azt mondja: „Jól kell tudni ezért, hogy mi a tett, mi a tiltott tett, s mi a tétlenség.” Akarmanas csa boddhavjam / gahana karmanó gatih (Bg. 4.17.). A cselekvés bonyolult szövevényét nagyon nehéz megérteni. Ezért el kell fogadnunk Krisna, a sásztra, a tanítómester irányítását. Akkor az életünk sikeres lesz. Nagyon köszönöm. Haré Krisna.