HU/Prabhupada 0243 - Egy tanítvány azért jön a guruhoz, hogy megvilágosodjon

Előző oldal - videó 0242

Következő oldal - videó 0244

Lecture on BG 2.9 -- London, August 15, 1973

Pradjumna: Fordítás, "Sañjaya azt mondta: Miután így beszélt Arjuna, az ellenség fenyítője, azt mondta Krisnának, 'Govinda, én nem fogok harcolni', és elhallgatott."

Prabhupáda: Az előző versben Arjuna azt mondta, hogy "Nincs semmi értelme ennek a harcnak, mert a másik oldalon mindenki a rokonom, hozzátartozóim, ha megölöm őket, még ha én is leszek a győztes, mi haszna lenne annak?" Ahogy már kifejtettem, az ilyen jellegű lemondás néha a tudatlanságban leledzik. Igazából ez nem valami nagyon intelligens álláspont. Tehát ily módon, evam uktvā "ha azt mondod, hogy nincs haszon a harcban." Evam uktvā, "ezt mondta," hṛṣīkeśam, Ő az érzékek mesteréhez beszél. És az előző versben azt mondta, śiṣyas te 'haṁ prapannam: (BG 2.7) " A Te meghódolt tanítványod vagyok." Szóval Krisna lesz a guru, és Arjuna a tanítvány. Korábban barátokként beszélgettek egymással. De a baráti beszélgetés nem dönthet egy komoly kérdésben. Ha van valami komoly dolog, akkor azt egy szaktekintéllyel kell megbeszélni.

Szóval hṛṣīkeśam, mint ahogy már többször kifejtettem. Hṛṣīka azt jelenti, hogy érzékek, és az īśa jelentése: mester. Hṛṣīka-Isa, tehát a két szó együtt: Hṛṣīkeśa. Az érzékek mestere. Hasonlóképpen Arjuna is. Guḍāka īśa. Guḍāka azt jelenti, sötétség, és az īśa... A sötétség jelentése: tudatlanság.

ajñāna-timirāndhasya

jñānāñjana-śalākayā

cakṣur-unmīlitaṁ yena

tasmai śrī-guruve namaḥ

A guru kötelessége... Egy śiṣya, azaz a tanítvány azért jön a guruhoz, hogy megvilágosodjon. Mindenki ostobának születik. Mindenki. Még az emberi lények is, mivel az állatvilágból jönnek az evolúció által, születéskor ugyanolyan tudatlanok, mint az állatok. Ezért habár embernek születik, oktatást igényel. Az állat nem tud oktatásban részesülni, de az ember részt vehet benne.. Ezért a śāstra azt mondja, nāyaṁ deho deha-bhājāṁ nṛloke Kaštan kāmān arhate vid-bhujāṁ ye (SB 5.5.1). Már többször elmondtam ezt a verset, amit most... Az emberi létformánál alacsonyabb létformákban nagyon keményen kell dolgoznunk, az élet fenntartásának négyféle szükségletéért: az evésért, az alvásért, a párzásért és a védelemért. Érzékkielégítés. A legfőbb cél az érzékkielégítés. Ezért mindenkinek nagyon keményen meg kell dolgoznia. De az emberi létformában, Krisna rengeteg lehetőséget és intelligenciát ad. Az életünket nagyon kényelmessé tudjuk tenni, de a Krisna tudat tökéletes megvalósításának céljával. Kényelmesen élhetünk. És ez rendben is van. De ne úgy éljünk, mint az állatok, pusztán az érzékek kielégítésének fokozásáért. Az emberi arra törekszik, hogy hogyan élhet kényelmesen, de ennek a kényelmes életnek a célja az érzékkielégítés. Ez a modern civilizáció hibája. Yuktāhāra-vihāraś ca yogo bhavati siddhiḥ. A Bhagavad-gita azt mondta yuktāhāra. Igen, kell enni, aludni, meg ki kell elégíteni az érzékeket, és meg kell oldanod a saját védelmedet - amennyire csak lehetséges, de úgy, hogy ez túlzottan ne terelje el a figyelmed. enni kell yuktāhāra. Ez tény. De nem atyāhara. Rupa Goszvámi azt tanácsolta az Upadeśāmṛitájában:

atyāhāraḥ prayāsaś ca

prajalpo niyamagrahaḥ

laulyaṁ jana-saṅgaś ca

ṣaḍbhir bhaktir vinaśyati

(NOI 2)

Ha azt szeretnénk, hogy fejlődjünk a lelki tudatban, -mert ez az élet egyetlen célja- akkor nem kell többet enni, atyāhāraḥ, vagy több dolgot összegyűjteni, mint amennyire szükségünk van. Atyāhāraḥ prayāsaś ca prajalpo niyamagrahaḥ. Ez a mi filozófiánk.