HU/Prabhupada 0265 - A bhakti azt jelenti: Hrisikésát, az Érzékek Urát szolgálni



Lecture on BG 2.10 -- London, August 16, 1973

Pradyumna: Fordítás: „Ó, Bhārata leszármazottja! Kṛṣṇa ekkor a két sereg között az alábbi szavakat intézte mosolyogva a bánattól sújtott Arjunához."

Prabhupāda: Tehát, hṛṣīkeśaḥ, prahasann iva. Kṛṣṇa nevetni kezdett, mosolygott. „Milyen képtelenségeket beszélsz Arjuna.” Először így szólt: „Vigyél…” Senayor ubhayor madhye rathaṁ sthāpaya me acyuta (BG 1.21). „Kṛṣṇa, csak hajtsd harci szekeremet a két sereg közé.” És most… Arjuna olyan lelkes volt kezdetben: „Hajtsd harci szekerem a két sereg közé.” És most ez a gazfickó azt mondja, na yotsya: „nem fogok harcolni!” Csak nézd ezt a gazságot. Még Arjuna, Kṛṣṇa közvetlen barátja is; māyā olyan erős, hogy még ő is gazemberré vált, mit várhatnánk akkor másoktól? Először jön a nagy lelkesedés: „Igen, hajtsd a harci szekerem a két sereg közé.” És most a… Na yotsya iti govindam (BG 2.9), „Nem fogok harcolni.” Ez gazemberség. Szóval Kṛṣṇa mosolyogva így szólt: „Ő a barátom, a közvetlen barátom, és egy ilyen nagy… Most pedig azt mondja, nem fog harcolni.”

Tehát Kṛṣṇa mosolyog. Ez a mosoly nagyon jelentőségteljes, prahasann. Tam uvāca hṛṣīkeśaḥ prahasann iva bhārata, senayor ubhayor viṣīdantam, kesereg. Kezdetben mekkora lelkesedéssel akart harcolni, most meg kesereg. Kṛṣṇát itt Hṛṣīkeśának szólítják. Ő szilárd. Ő Acyuta. Ő tévedhetetlen. Ő nem változik. Más jelentősége is van a Hṛṣīkeśa szó használatának. Mivel a Nārada-Pañcarātrában a bhakti azt jelenti: hṛṣīkeśa-sevanam, ezért említik itt ezen a néven: Hṛṣīkeśa. Hṛṣīkeśa-sevanaṁ bhaktir ucyate. A bhakti azt jelenti: Hṛṣīkeśát, az Érzékek Urát szolgálni. És néhány gazember azt állítja, hogy az Érzékek Ura, Kṛṣṇa erkölcstelen. Ő az Érzékek Ura, és erkölcstelen. Nézzétek meg hogyan beszélte el a Bhagavad-gītāt. Mert Kṛṣṇa tökéletes brahmacāri. Kṛṣṇa tökéletes brahmacārī, mert ezt Bhīṣmadeva is kijelentette. Bhīṣmadeva az Univerzum elsőosztályú brahmacārija. Megígérte Satyavatī apjának… Ismeritek a történetet. Satyavatī apjáét… Bhīṣmadeva apját, Santanu Mahārāját elcsábította egy halásznő, egy halászlány. Ezért el akarta venni. De a lány apja nem járult hozzá: „Nem adom hozzád a lányomat.” „Miért? Király vagyok, és a lányod kezét kérem.” „Nem, van már egy fiad.” Bhīṣmadeva volt az első feleségének, Gangesz anyának a fia. Gangesz anya Santanu Mahārāja felesége volt, és Bhīṣmadeva volt az egyetlen megmaradt fia. A következő megállapodást kötötte egymással Santanu Mahārāja és Gangesz anya: „Hozzád megyek feleségül ha megengeded, hogy az összes megszületett gyermekünket a Gangesz vizébe dobjam. És ha elállsz ettől az ígéretedtől, azonnal elhagylak.” Santanu Mahārāja beleegyezett: „Rendben, így is elveszlek feleségül.” Tehát az összes gyermeküket a Gangeszbe dobta. És Bhīṣmadeva… Végül Santanu Mahārāja nagyon elkeseredett: „Mit csinál? Miféle feleségem van? Egyszerűen bedobja minden gyermekünket a folyóba?” Végül mikor Bhīṣmadeva született Santanu Mahārāja így szólt: „Nem, ezt nem engedhetem. Ezt nem hagyhatom.” Ekkor Gangesz anya így szólt: „Akkor elhagylak.” „Rendben, elmehetsz, nem kellesz. Ezt a fiút akarom.” Így feleség nélkül maradt. Újból meg akart nősülni, Satyavatīval. De a lány apja így érvelt: „Nem adhatom hozzád a lányom, mert van egy fiad, egy felnőtt fiad. Király lesz belőle. Nem adom hozzád a lányom, hogy a cselédlányod legyen. Ha tudnám, hogy a fiából király lesz, akkor hozzád adnám a lányom.” Santanu Mahārāja megmondta neki, hogy ez lehetetlen. De Bhīṣmadeva megértette, hogy az apja nagyon vonzódik ehhez a lányhoz. Ezért a következő szavakkal fordult a halászhoz: „Hozzáadnád a lányodat az apámhoz, de azt gondolod, hogy én leszek a király. Megígérem, hogy a lányod fia lesz a király. Ilyen feltételek mellett beleegyezhetsz a házasságba.” Erre a halász így válaszolt: „Nem, így sem adom hozzá.” „Miért?” „Mert talán te nem leszel király, de a fiad még az lehet.” Látjátok, ilyen az anyagias számítgatás. Ekkor Bhīṣmadeva így szólt: „Rendben, akkor nem házasodom meg. Ennyi. Ígérem, nem veszek el senkit.” Így egész életében brahmacārī maradt. Ezért kapta a Bhīṣma nevet. Bhīṣma azt jelenti: nagyon szilárd, stabil. Tehát brahmacārī volt. Az apja kedvéért, azért hogy az apja érzékeit elégedetté tegye, egész életében brahmacārī maradt.