HU/Prabhupada 0426 - A bölcsek nem keseregnek sem az élő, sem a halott felett
Lecture on BG 2.11 -- Edinburgh, July 16, 1972
Prabhupāda: Fordítás.
Pradyumna: Fordítás: „Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Művelt beszéded mellett olyasmit gyászolsz, amiért nem érdemes bánkódni. A bölcsek nem keseregnek sem az élő, sem a halott felett.” (BG 2.11)
Prabhupāda: „Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Művelt beszéded mellett olyasmit gyászolsz, amiért nem érdemes bánkódni. A bölcsek nem keseregnek sem az élő, sem a halott felett.” (BG 2.11) Ez Kṛṣṇa filozófiája. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom megtanítja az embereknek, hogy mi az élőlények egyetemes helyzete. A Bhagavad-gītā itt azt írja, hogy az az ember, aki művelt, nem bánkódik sem az élő, sem a holt felett. (félre mondott megjegyzés:) Ők menjenek arrébb az első sorból. Menjenek arrébb, menjenek hátrébb. A jelenlegi civilizáció a testtudaton alapszik: „Ez a test vagyok.” „Indiai vagyok.” „Amerikai vagyok.” „Hindu vagyok.” „Muszlim vagyok.” „Fekete vagyok.” „Fehér vagyok.” És így tovább. Az egész civilizáció e testi felfogás alapján működik. Annak ellenére, hogy fejlődik a tanítás, sok egyetem és oktatási intézmény van, de azt sehol sem tárgyalják meg, vagy tanítják, hogy „Ki vagyok én.” Inkább félrevezetnek a tanításaikkal, mondván: „Ebben az országban születtél. Szeretned kell a hazád, és cselekedned kell az országodért.” Vagy az úgynevezett hazafiasságot tanítják. De senki sem tanítja, hogy kik vagyunk valójában.
Ugyanebben a helyzetben volt Arjuna a Kurukṣetrai csatamezőn. Egy háború zajlott ott, mely tágabb India történelméhez tartozik. Mahābhārata. Ezt hívják Mahābhāratának. A Bhagavad-gītā a Mahābhārata része. Mahābhārata azt jelenti: tágabb India vagy nagyobb bolygó. Tehát India történelmében ebben az időben háború volt két unokatestvér, a Pāṇḍavák és a Kuruk között. A Pāṇḍavák és Kuruk ugyanahhoz a családhoz, a Kuru dinasztiához tartoztak, és abban az időben, 5000 évvel ezelőtt, ez a Kuru dinasztia uralkodott az egész világon. Most, amit Bhārata-varṣaként ismerünk az csak egy töredéke. Korábban ezt a bolygót Bhārata-varṣa néven ismerték. Azelőtt pedig, több ezer évvel ezelőtt, ezt a bolygót Ilāvṛta-varṣának hívták. De volt egy hatalmas császár, akit Bharatának hívtak. Az ő neve után kapta ez a bolygó a Bhārata-varṣa nevet. De fokozatosan, az idő előrehaladtával az emberiség egysége megbomlott. Éppúgy, ahogy látjuk a tapasztalatainkból, hogy Indiában húsz vagy huszonöt évvel ezelőtt nem létezett Pakisztán. De valamilyen úton-módon Pakisztán elkülönült. Sok-sok évvel ezelőtt ez a bolygó nem volt megosztva. Ez a bolygó egy egységet képezett, a király egy volt, és a kultúra is egy volt. A kultúra védikus kultúra volt, és egy király uralkodott. Ahogy azt már említettem, a Kuru dinasztia uralkodott az egész világon. Az királyság volt. Szóval abban az időben volt egy nagy csata a két unokatestvér között, családi viszály, és ez a témája a Bhagavad-gītānak. A Bhagavad-gītāt a csatamezőn beszélték el. A csatatéren nagyon kevés idő áll rendelkezésre. A Bhagavad-gītāt akkor beszélték el, amikor a két fél találkozott a csatamezőn. És Arjuna, miután látta másik oldalt, melyből mindenki a családjához tartozott, mindenki családtag volt, mert ez a csata a két unokatestvér család között zajlott, ezért megszállta a könyörületesség. Könyörületesen azt mondta Kṛṣṇának: „Kedves Kṛṣṇám, nem szeretnék harcolni. Élvezzék az unokatestvéreim a királyságot. Nem vagyok rá képes, hogy megöljem őket ebben a csatában.” Ez a témája a Bhagavad-gītānak. De Kṛṣṇa meggyőzte: „Kṣatriya vagy. Kötelességed, hogy harcolj. Miért akarod elhanyagolni a kötelességed?”