HU/Prabhupada 0491 - Az akaratom ellenére oly sok a szenvedés
Lecture on BG 2.14 -- Germany, June 21, 1974
Szóval tanulmányozod az életet. A test születése óta, az anyaméhben, csupa szenvedés. Az akaratom ellenére annyi szenvedés ér, annyi szenvedés. És ahogy nagyobb leszel, nőnek a szenvedéseid is. A szenvedés nem csökken. Aztán janma (születés), majd öregedés és betegség. addig, amíg ezt a testet kapod.. Az úgynevezett tudósok, nagyon hatékony orvosságokat állítanak elő, feltalálnak dolgokat, új dolgokat. Mint a..., hogy is hívják? Sztreptomicin? Annyi dolog van. De nem képesek megszüntetni a betegségeket. Uram, az nem lehetséges. Annyi kiváló orvosságot gyárthatnak, hogy meggyógyítsák a betegségeket. Valójában nem gyógyítanak. Csak ideiglenesen enyhítenek rajta. Egyetlen tudós sem fedezett fel olyan orvosságot, amit ha bevesznek megszűnik a betegség. Ez nem lehetséges. "Vedd be ezt az orvosságot és nincs több halál" Ez lehetetlen. Ezért akik intelligensek nagyon jól tudják, hogy ez a hely duḥkhālayam aśāśvatam (BG 8.15). Ezt a Bhagavad-gītā elmagyarázza. Ez a hely csupa szenvedés. Amíg itt vagy... De olyan ostobák vagyunk, hogy nem jövünk rá. Elfogadjuk, hogy: "Ez az élet olyan kellemes. Hadd élvezzem." Egyáltalán nem kellemes, mindig változnak az évszakok. Ilyen szenvedés, olyan szenvedés, ilyen betegség, olyan betegség. Ez a kényelmetlen helyzet, vagy valami aggodalom. Három féle szenvedés van: adhyātmika, adhibhautika, adhidaivika. Az adhyātmika olyan szenvedést jelent, amit a testünk vagy az elménk okoz. Az adhidaivika olyan szenvedés, amit az anyagi természet okoz. A természet. Hirtelen remegni kezd a föld. Váratlanul hiány támad, élelemhiány, túl sok eső esik, szárazság, szélsőséges meleg, kemény tél, nagyon hideg idő. Ezeken a szenvedéseken kell keresztül mennünk három félén. Legalább egy, kettő mindig jelen van. És mégsem fogjuk fel: "Ez a hely tele van szenvedéssel, mivel ezt az anyagi testet megkaptam."
Ezért egy bölcs ember kötelessége, hogy valahogy megállítsa az anyagi test elfogadásának folyamatát. Ez az intelligencia. Rá kell jönnie, hogy "Mindig jön a szenvedés, én pedig nem ez a test vagyok, csak belekerültem ebbe a testbe, A helyes végkövetkeztetés tehát, hogy nem ez a test vagyok. Ha valahogy megoldható lenne, hogy a testem nélkül éljek, akkor vége lenne a szenvedéseimnek. Józan ész csupán. És lehetséges. Ezért Kṛṣṇa Ezért Isten eljön, hogy elmondja nekünk: "Nem ez a test vagy. Lélek vagy, szellemi lélek. És mivel ebben a testben vagy, rengeteg szenvedés súlyt." Kṛṣṇa azt javasolja: "Az anyagi test miatt szenvedsz." Próbáld megérteni. Miért érzel fájdalmat és élvezetet? A test miatt.
Ezért Buddha filozófiája is hasonló, fejezd be ezt a testet és nirvāṇa, nirvāṇa. A nirvāṇa azt jelenti... Az ő filozófiájuk az, hogy a fájdalom és az öröm érzése a test miatt van. Ezt ők is elfogadják.