HU/Prabhupada 0656 - Azok akik bhakták, nem gyűlölnek senkit

Előző oldal - videó 0655

Következő oldal - videó 0657

Lecture on BG 6.6-12 -- Los Angeles, February 15, 1969

Bhakta: Az mondják, hogy az a személy fejlettebb, aki mindenkivel, az őszinte jóakaróval, a barátokkal és ellenséggel, az iriggyel, a jámborral, a bűnösökkel, a közömbösekkel, a pártatlanokkal is egyenlően bánik. (BG 6.9)

Prabhupāda: Igen. Ez a fejlettség jele. Mert itt az anyagi világban az, hogy valaki barátnak vagy ellenségnek minősül-e, az a testi kapcsolattól vagy az érzékkielégitéstől függ. De Isten, vagy az Abszolút Igazság felismerése esetében nincsenek ilyen anyagi megfontolások. Egy másik szempont az, hogy itt az összes feltételekhez kötött lélek az illúzió hatása alatt áll. Tegyük fel, hogy egy orvos, egy orvos elmegy a beteghez, akinek görcsrohama van, és badarságokat beszél. Ez nem azt jelenti, hogy az orvos nem fogja kezelni őt. Barátként bánik vele. Bár a páciens csúnyákat mond rá, az orvos mégis ad neki gyógyszert. Ahogy az Úr Jézus Krisztus mondta: „Utáld a bűnt, de ne a bűnöst.‟ Ne a bűnöst. Ez nagyon szép. Mert a bűnös illúzióban van. Őrült. Ha utálod, akkor hogy tudnád megszabadítani? Ezért azok, akik bhakták, akik igazán Isten szolgái, nem gyűlölnek senkit.

Éppen úgy, mint az Úr Jézus Krisztus, amikor keresztre feszítették, arra kérte Istent: „Uram, kérlek, bocsáss meg nekik! Nem tudják, mit csinálnak." Ez egy bhakta helyzete. Igen. Mivel megőrültek a materialista gondolkodásmód következtében, nem lehet őket gyűlölni. Senkit. Szóval ez a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom annyira kegyes, hogy szóba sem jöhet a gyűlölet. Mindenkit szeretettel várunk. Gyere ide, kérlek. Énekeld a Hare Kṛṣṇát. Egyél Kṛṣṇa prasādát és hallgasd ezt a nagyszerű filozófiát a Bhagavad-gītāból, és próbáld meg orvosolni a materialista feltételekhez kötött életedet. Ehhez a programunk - a Kṛṣṇa-tudat. Az Úr Caitanya vezette be ezt a mozgalmat. Yāre dekha, tāre kaha 'kṛṣṇa'-upadeśa (CC Madhya 7.128). „Akárkinek, akivel találkozol, akárhol találkozol, egyszerűen csak próbáld megtanítani neki ezt a Krisna-tudatot." Kṛṣṇa-kathā. Az Úr Kṛṣṇa szavai. Te boldog leszel, és ők is boldogok lesznek. Folytasd!

Bhakta: „A transzcendentalista mindig próbálja meg a Legfelsőbb Önvalóra összpontosítani az elméjét. Éljen egyedül egy félreeső helyen, és mindig gondosan kontrollálja az elméjét. Legyen mentes a vágyaktól és a birtoklási vágytól."

Prabhupāda: Igen. Ez a transzcendentális élet kezdete. Ebben a fejezetben, az Úr Kṛṣṇa megpróbálja megtanítani a yoga rendszer fő elveit. Tehát itt kezdi. Hogy a transzcendentalista mindig próbálja meg az elméjét a Legfelsőbb Önvalóra összpontosítani. A Legfelsőbb Önvaló Kṛṣṇa, vagyis az Úr. Ő a Legfelsőbb Önvaló, ahogy az előbb kifejtettem: nityo nityānāṁ cetanaś cetanānām ( Kaṭha Upaniṣad 2.2.13). Ő a legfelsőbb örökkévaló. Ő a legfelsőbb élőlény. Tehát az egész jóga rendszer azt jelenti, hogy az elmét a Legfelsőbb Önvalóra kell összpontosítani. Nem mi vagyunk a Legfelsőbb Önvaló. Ezt megértheted. A Legfelsőbb Önvaló Isten. Ez dvaita-vāda. Kettősség. A dualitás azt jelenti, hogy Isten különbözik tőlem. Ő a legfelsőbb. Én az alárendeltje vagyok. Ő hatalmas, én kicsi vagyok. Ő végtelen, én véges vagyok. Ez a viszonyunk. Mivel mi végesek vagyunk, ezért az elménket a végtelen Legfelsőbb Önvalóra kell összpontosítanunk. Aztán egyedül kellene élni. Egyedül. Ez a legfontosabb dolog. Az egyedül azt jelenti, hogy nem élünk együtt olyanokkal, akik nem Kṛṣṇa-tudatosak, vagyis nem Isten-tudatosak. Ez az „egyedül" jelentése. Egyedül kell élnie egy félreeső helyen. Egy félreesőhelyen, a dzsungelben, az erdőben. Ezek nagyon félreeső helyek. De ebben a korban nagyon nehéz elmenni a dzsungelbe, és találni egy félreeső helyet. A félreeső hely az, ahol egyszerűen csak az Isten-tudatot tanítják. Ez a félreeső hely. Ez a félreeső hely. És azután? Mindig gondosan kontrollálni kell az elmét. Hogyan lehet kontrollálni az elmét? Mindig rögzítsd az elmédet a Legfelsőbb Önvalóra, vagyis Kṛṣṇára. Semmi másra.

Sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ (SB 9.4.18). Ezután a ... A minap például elmagyaráztam, hogy ha az elmédben mindig Kṛṣṇát tartod ... Krisna olyan, mint a fény, a Nap. Tehát szó sem lehet arról, hogy a sötétség eluralkodjon az elméden. Nem lesz lehetősége. Csakúgy, mint a napfényben sincs lehetőség a sötétségre. Hasonlóképpen, ha folyamatosan Kṛṣṇa van az elmédben, akkor māyā vagy az illúzió nem tud ott tartózkodni. Nem lesz képes odaférkőzni. Ez a folyamat. Meg kell szabadulni a vágyaktól és a birtoklási vágytól. A teljes anyagi betegség abból adódik, hogy birtokolni akarok, és anyagi vágyaim vannak. És amit elveszítünk, azt siratjuk, amit pedig nem kapunk meg, arra vágyunk. brahma-bhūtaḥ prasannātmā (BG 18.54) - tehát aki valóban Isten-tudatos, Kṛṣṇa-tudatos, nem vágyik anyagi dolgok birtoklására. Csak arra vágyik, hogy szolgálhassa Kṛṣṇát. Ez azt jelenti, hogy a vágyai megtisztultak. Ez is vágy, nem adhatjuk fel a vágyainkat. Ez nem lehetséges. Élőlények vagyunk, nem lehetünk vágytalanok. De a mi vágyaink a jelen pillanatban szennyezettek. „Azt akarom, arra vágyom, hogy érzékeimet anyagi javak révén elégítsem ki." De ha a vágyad Kṛṣṇára irányul, akkor az anyagi birtoklásvágy automatikusan eltűnik. Folytasd!