HU/Prabhupada 0670 - Amikor Krisnára összpontosítasz, nincs több anyagi mozgás



Lecture on BG 6.16-24 -- Los Angeles, February 17, 1969

Bhakta: Tizenkilencedik versszak: „Ahogy a szélcsendes helyen nem lobog a mécses lángja...”

Prabhupāda: Itt a példa, csak figyeljétek.

Bhakta: „úgy az elméjét szabályozó transzcendentalista is mindig rendületlen marad, miközben a transzcendentális önvalón meditál.” (BG 6.19).

Prabhupāda: Ebben a teremben, mivel nincs légmozgás, nézzétek a mécsest, a láng mozdulatlan. Ehhez hasonlóan, ha... Az elmétek lángja olyan szilárd marad, mint ez a láng, ha elmerítitek a Kṛṣṇa-tudatban. És ekkor... Ahogyan a lángot nem zavarja semmi, az elméteket sem fogja. És ez a jóga tökéletessége.

Bhakta: a huszadiktól a huszonharmadik versszakig: „A tökéletesség szintjén, melyet transznak, vagyis samādhinak neveznek, az ember elméje a jóga gyakorlása révén megszabadul minden anyagi tevékenységtől.” (BG 6.20-23.)

Prabhupāda: A samādhi azt jelenti, hogy... Nem a kiüresítést, mert az lehetetlen. Kleśo 'dhikaratas teṣām avyaktāsakta-cetasām (BG 12.5). Néhány jógi azt mondja, hogy állítsd meg magad, legyél mozdulatlan. Hogyan lehetséges, hogy mozdulatlan legyek? Én mozgó lélek vagyok. Ez lehetetlen. A mozdulatlanság azt jelenti, hogy amikor Kṛṣṇára összpontosítasz, akkor nincs több anyagi mozgás. Ez a mozdulatlanság. Ezek az anyagi vonzódások nem fognak többé zavarni benneteket. Ezt nevezik mozdulatlanságnak. De a Kṛṣṇáért végzett tettek mozgásai növekedni fognak. Minél inkább fokozod a Kṛṣṇa-tudatban végzett tetteid, annál inkább automatikusan mozdulatlanná válsz az anyagi tettekben. Ez a folyamat. De ha mozdulatlanságot akarsz, a példa ugyanaz, a gyerek, aki állandóan mozgolódik. Nem tudod a gyereket mozdulatlanná tenni. Adj neki valamit, valami játékot, egy szép képet. Azt fogja nézni, lefoglalja magát és mozdulatlan lesz. Ez a módszer. Tehát az emberek mozdulatlanok. Ó, nem, nem... Nem mozdulatlanok, hanem... hogy mondják... Mozognak. De ha mozdulatlanná akarod őket tenni, akkor adj nekik Kṛṣṇa-tudatos elfoglaltságot. És így majd mozdulatlanok lesznek. És majd... És ez a megvalósítás. Miért végezne bárki is Kṛṣṇa-tudatos tetteket, amíg nem ismeri fel: „Én Kṛṣṇáé vagyok?" Nem ezé az anyagé vagyok. Nem ezé a nemzeté. Nem ezé a társadalomé. Nem ezeké a gazembereké, hanem egyszerűen Kṛṣṇáé vagyok!" Ez a mozdulatlanság. A teljes tudás.

Ez a helyzetem. Szerves rész vagyok. Mamaivāṁśo jīva. (BG 15.7), mindezek az élőlények az Én szerves részeim. Amint megértitek, hogy „Én Kṛṣṇa szerves része vagyok.”, az anyagi tettekben azonnal mozdulatlanná váltok. Igen.