HU/Prabhupada 0839 - Amikor gyerekek vagyunk, még nem vagyunk szennyezettek, akkor kell bennünket a bhāgavata-dharmára tanítani

Előző oldal - videó 0838

Következő oldal - videó 0840

751203 - Lecture SB 07.06.02 - Vrndavana

Prabhupāda: Tehát nincs szó egységről. Ez a gondolat, hogy minden egy, hamis! Kell lennie elkülönült létezésnek. Akkor van elégedettség. A barát szereti a barátját, a másik barát viszonozza a szeretet. Ez az elégedettség, nem az, hogy „Te az én barátom vagy, én a te barátod vagyok. Váljunk eggyé!” Ez nem lehetséges, és ez nem az elégedettség. Ezért a māyāvādīk, akik a Legfelsőbbel eggyé akarnak válni, nem tudják, valójában mi az elégedettség. Mesterségesen eggyé akarnak válni. Ez nem elégedettség! Ye 'nye 'ravindākṣa vimukta-māninas tvayy asta-bhāvād aviśuddha-buddhayaḥ (SB 10.2.32). A māyāvādī azt gondolja, hogy „Most megvalósítottam a brahmant. Most már brahman vagyok, lélek. Akkor hát, amint ennek a testnek vége, eggyé fogok válni a legfelsőbb lélekkel.” Azt mondják, gatākāśa potakāśa. De nem ez az igazi elégedettség! Ye 'nye 'ravindākṣa vimukta-māninaḥ. Azt hiszik, hogy „most már felszabadultam. Egy vagyok a Legfelsőbbel.” De valójában ez csak egy mesterkélt gondolat. Ye 'nye 'ravindākṣa vimukta-māninas tvayy asta-bhāvād aviśuddha-buddhayaḥ. Mivel nincs helyes tudásuk arról, hogy hogyan lehet teljesen elégedetté válni, ezért ők aviśuddha-buddhayaḥ. Az intelligenciájuk még nem tiszta. Tisztátalan, újra anyagi. Āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ patanty adho anādṛta-yuṣmad-aṅghrayaḥ (SB 10.2.32).

Ezért azt fogjátok látni, hogy a māyāvādī sannyāsīk visszajönnek, hogy szolgálják az emberiséget, az állatokat, ezt, azt, az országot, a társadalmat. Ez a māyāvāda. Aviśuddha-buddhayaḥ. Nem képes a szolga és a szolgált emelkedett helyzetében maradni. A Legfelsőbb Urat szolgálják, és mi vagyunk a szolgák. Mi nem kerülhetünk abba a helyzetbe, ezért... Az én helyzetem az, hogy szolgálok. Nem szerettem szolgálni Kṛṣṇát. Eggyé akartam válni Vele. Tehát a helyzetem nem tiszta. Ezért ahelyett, hogy Kṛṣṇát szolgálnám, visszajövök, hogy az emberiséget, a közösséget, a nemzetet, és a többit szolgáljam. A szolgálatot nem lehet visszautasítani. De mivel aviśuddha-buddhayaḥ, nincsenek megfelelőképpen képezve, még mindig tisztátalan az elméjük, ahelyett, hogy Kṛṣṇát szolgálnák, mert vágyik arra, hogy szolgáljon, de mivel nirākāra, nirviśeṣa, Kṛṣṇa nélkül van, akkor kit fog szolgálni? A szolgáló hangulatot hogyan használja? Ezért jönnek vissza ismét, az országot, a társadalmat... Amikor feladják, brahma satyaṁ jagan mithyā, „ezek mind mithyā.” Nem tudják, hogy valójában szolgálni az igazi örömteli élet. Ezt nem tudják. Āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ patanty adhaḥ (SB 10.2.32). Ezért esnek le ismét az anyagi tevékenységekbe.

Azért történnek ezek a dolgok, mert nincs tiszta elképzelésük az életről. Ez Prahlāda Mahārāja. Ezért az életről alkotott tiszta elképzelés az, hogy szolgáljuk Istent, Kṛṣṇát, s ezt nevezik bhāgavata-dharmának. Ezt kell a gyerekeknek tanítani! Máskülönben ha oly sok ostoba szolgálatot adnak neki, akkor nagyon nehéz lesz elhúzni ettől a hamis elfoglaltságtól és Kṛṣṇa szolgálatába visszahelyezni. Tehát akkor kell képzést kapnunk a bhāgavata-dharmából, amikor még gyerekek vagyunk, nem vagyunk beszennyezve. Ez Prahlāda Mahārāja témája. Kaumāra ācaret prājño dharmān bhāgavatān iha durlabhaṁ mānuṣa (SB 7.6.1). Mi szolgálunk. A madarak is szolgálnak. Kicsinyeik vannak, fiókáik. Felcsipegetik az élelmet, keményen dolgoznak, hordják a szákjukban, odaadják a fiókáknak, akik azt éneklik, hogy „Anya, anya, adj még, adj még,” és megeszik. Ott a szolgálat. Ott a szolgálat. Ne gondoljátok, hogy bárki szolgálat nélkül létezik. Mindenki szolgál... Egy férfi keményen dolgozik éjjel-nappal. Miért? Azért, hogy a családját, a gyerekeket, a feleséget szolgálja. A szolgálat folyik, de nem tudja, kit szolgáljon. Ezért mondja Kṛṣṇa, hogy sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ (BG 18.66) „Szolgálj Engem és boldog leszel!” Ez a filozófia, a bhāgavata-dharma.

Nagyon köszönöm!

Bhakták: Jaya Śrīla Prabhupāda.