HU/Prabhupada 0997 - Kṛṣṇa ügye mindenkire tartozik, ezért örömmel látunk mindenkit!

Előző oldal - videó 0996

Következő oldal - videó 0998

730406 - Lecture SB 02.01.01-2 - New York

Mindegy, az éneklés nagyon kedvező. Caitanya Mahāprabhu az áldását adta, ceto-darpaṇa-mārjanaṁ bhava-mahā-dāvāgni-nirvāpaṇam (CC Antya 20.12) Szenvedünk ebben az anyagi világban, mert a megértésünket, vagy a szívünket nem tisztítottuk meg. A szív nem tiszta. Ez az éneklés fog nekünk segíteni megtisztítani a szívünket.

śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ

puṇya-śravaṇa kīrtanaḥ

hṛdy antaḥ stho abhadrāṇi

vidhunoti suhṛt satām

(SB 1.2.17)

Az éneklés olyan csodálatos, hogy amint elkezditek, vagy hallotok Kṛṣṇáról, az éneklés is Kṛṣṇáról való hallás, akkor azonnal elindul a tisztító folyamat, a ceto-darpaṇa-mārjanaṁ (CC Antya 20.12) És amint a szív megtisztul, bhava-mahā-davāgni-nirvāpaṇam, akkor megszabadulunk az anyagi létezés lángoló tüzétől. Ez az éneklés annyira kedvező, ezért Parīkṣit Mahārāja, Śukadeva Gosvāmī azt mondja, varīyān eṣa te praśnaḥ kṛto loka-hitaṁ nṛpa (SB 2.1.1) Más helyen szintén azt mondja Śukadeva Gosvā, Sūta, Sūta Gosvāmī mondja, yat kṛtaḥ kṛṣṇa-sampraśno yayātmā suprasīdati. Amikor a nagy szentek érdeklődtek Kṛṣṇáról Naimiṣāraṇyában, akkor azt válaszolta, hogy yat kṛtaḥ kṛṣṇa-sampraśnaḥ, „Mivel Kṛṣṇáról érdeklődtetek, ez meg fogja tisztítani a szíveteket, yenātmā suprasīdati. Transzcendentális boldogságot, enyhülést fogtok a szívetekben érezni.”

Tehát varīyān eṣa te praśnaḥ kṛto loka-hitam (SB 2.1.1). Loka-hitam. Valójában a mi, ez a mozgalom a legnagyszerűbb jóléti cselekedet az emberi társadalom számára, loka-hitam. Ez nem egy üzlet. Az üzlet azt jelenti, hogy hitam, csak az én hasznomra van. Ez nem ilyen. Ez Kṛṣṇa üzlete. Kṛṣṇa üzlete azt jelenti, hogy Kṛṣṇa mindenkinek van, ezért Kṛṣṇa üzlete is mindenkinek van. Ezért örömmel látunk mindenkit! Megkülönböztetés nélkül. „Gyere és énekelj,” loka-hitam. És egy sādhu, egy szent ember mindig a loka-hitamra kell, hogy gondoljon. Ez a különbség a sādhu és egy közönséges ember között. A közönséges ember csak magára, vagy a „kiterjesztett önmagára” gondol, a családjára, a közösségére, a társadalomra, a nemzetre. Ezek mind a kiterjesztett önzés. Ki van terjesztve. Amikor egyedül vagyok, akkor csak a saját hasznomra gondolok. Amikor kicsit felnőttem, akkor a testvéreimre is gondolok, és amikor egy kicsit fejlett vagyok, akkor a családomra gondolok. Még egy kicsit fejlettebb, a közösségemre gondolok. Még fejlettebb, akkor az országomra, a nemzetemre gondolok. Vagy az egész emberi társadalomra, nemzetközi szinten. De Kṛṣṇa olyan nagy, hogy Kṛṣṇa mindenkit Magába foglal. Nem csak az emberi társadalmat, az állati, a madarak, a vadállatok és a fák társadalmát, mindent. Kṛṣṇa azt mondja, ahaṁ bīja-pradaḥ pitā (BG 14.4), „mindezen formákban Én vagyok a magot adó Atya”