HU/Prabhupada 1063 - Adj Feloldozást a Cselekedeteink Eredményei és Visszahatásai alól



660219-20 - Lecture BG Introduction - New York

Ahogy jelenlegi életünkben is, mindig a cselekedeteink gyümölcseit élvezzük. Tegyük fel, hogy egy üzletember vagyok és nagyon keményen és okosan dolgoztam és egy hatalmas bankszámlát halmoztam fel. Most ezt élvezem. Hasonlóképp, tegyük fel, hogy üzletet kezdtem egy csomó pénzt befektetve, de nem sikerült sikerre vinnem. Tehát minden pénzt elvesztettem. És most ezt szenvedem el. Hasonlóan, az életünk minden területén a munkánk gyümölcseit élvezzük. Ezt nevezzük karmának.

És ezek a dolgok, īśvara, jīva, prakṛti, tehát a Legfelsőbb Úr, az élőlények és az anyagi természet, az örök idő és a különböző cselekedeteink, ezek a dolgok mind el vannak magyarázva a Bhagavad-gitában. Ebből az öt dologból az Úr, az élőlények, az anyagi természet és az idő, tehát ez a négy dolog örök. Az anyagi megnyilvánulás, a prakṛti megnyilvánulása habár ideglenes, de nem hamis. Néhány filozófus azt mondja, hogy az anyagi természet megnyilvánulása hamis, de a Bhagavad-gita és a Vaiṣṇava filozófia, nem fogadja el, hogy ez az anyagi megnyilvánulás hamis. Azt mondják, hogy az anyagi megnyilvánulás valós, de ideiglenes. Ugyan úgy, ahogy a felhő megjelenik az égen az esős évszak kezdetén, és az esős évszak után azt látjuk, hogy a mezők zöldbe borulnak a rengeteg új növénytől. És ahogy az esős évszak véget ér a felhő is eltűnik. Általában, fokozatosan a teljes növényzet kiszárad és a föld ismét terméketlenné válik. Hasonlóan, ez az anyagi megnyilvánulás is egy meghatározott ideig tart. Megtudjuk és megértjük ezt a Bhagavad-gitából. Bhūtvā bhūtvā pralīyate (BG 8.19). Ez az anyagi megnyilvánulás nagyszerű formát ölt egy meghatározott ideig, aztán ismét eltűnik. Ez a prakṛti munkája. De ez a "munka" örökké ismétlődik. Ezért a prakṛti örök. Nem hamis. Mert az Úr elfogadta, mama prakṛti, "Az Én prakṛtim" Apareyam itas tu viddhi me prakṛtiṁ parām (BG 7.5). Bhinnā prakṛti, bhinnā prakṛti, aparā prakṛti. Ez az anyagi természet a Legfelsőbb Úr különálló energiája. és az élőlények, ők is a Legfelsőbb Úr energiái, de nem különállóak. Örök kapcsolatban állnak. Tehát az Úr, az élőlények, az anyagi természet és az idő örök. De az ötödik elem, a karma, nem örök. A karma tehát a cselekedetek visszahatásai lehetnek nagyon ősiek. Időtlen idők óta szenvedjük el és élvezzük a cselekedeteink visszahatásait. de mégis, megváltoztathatjuk a karmánk, tehát a cselekedeteink eredményeit. Ez a tökéletes tudásunkon múlik. Kétségtelenül különböző tevékenységekkel foglaljuk el magunkat, de nem tudjuk, hogy milyen tevékenységeket kellene végeznünk ahhoz, hogy minden korábbi cselekedetünk eredményétől és visszahatásától megszabadítson, Ez szintén el van magyarázva a Bhagavad-gitában.

Az īśvara a legfelsőbb tudatosság helyzetében van. Az īśvara, tehát a Legfelsőbb Úr helyzete a legfelsőbb tudatosság. És a jīvák, tehát az élőlények, mivel a Legfelsőbb Úr parányi részei, szintén tudatosak. Az élőlény is tudatos. Az élőlényt prakṛti-ként definiáltuk, tehát energia, és az anyagi természet szintén prakṛti, de a kettő közül az egyik prakṛti, a jīvák, tehát az élőlények tudatosak. A másik prakṛti nem tudatos. Ez a különbség. Ezért a jīva prakṛtit felsőbbrendűnek mondják, mert a jīvák az Úréhoz hasonlatos tudatossággal rendelkeznek. Az Úr a legfelsőbb tudatosság. De senki nem mondhatja, hogy a jīva, az élőlény szintén ugyan ilyen tudatos. Nem. Az élőlény nem lehet a legfelsőbb tudatosság a tökéletességének semelyik szintjén. Ez az elmélet tévútra vezet. Ez egy félrevezető teória. De a jīvák tudatosak. Ez minden. De nem a legfelsőbb tudatosság szintjén.