HU/SB 1.11.22
22. VERS
- prahvābhivādanāśleṣa-
- kara-sparśa-smitekṣaṇaiḥ
- āśvāsya cāśvapākebhyo
- varaiś cābhimatair vibhuḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
prahvā—fejét meghajtva; abhivādana—szavakkal üdvözölve; āśleṣa—megölelve; kara-sparśa—kezet rázva; smita-īkṣaṇaiḥ—ragyogó mosollyal; āśvāsya—bátorítással; ca—és; āśvapākebhyaḥ—a kutyaevők legalacsonyabb fajtájáig; varaiḥ—áldásokkal; ca—szintén; abhimataiḥ—ahogyan óhajtja; vibhuḥ—a Mindenható.
FORDÍTÁS
A Mindenható Úr fejét meghajtva üdvözölt minden jelenlévőt, viszonozta köszöntésüket, megölelte őket, kezet rázott velük, rájuk pillantott, rájuk mosolygott, megnyugtatta őket és áldásait adta még a legalacsonyabb rangúaknak is.
MAGYARÁZAT
Az Úr Śrī Kṛṣṇa fogadására a nép minden rétege összesereglett, Vasudevától, Ugrasenától és Gargamunitól — az apától, a nagyapától és a tanítótól — kezdve egészen a prostituáltakig és a caṇḍālákig, a kutyaevőkig. Az Úr mindegyiküket rangjukhoz és helyzetükhöz méltóan üdvözölte. Mint tiszta élőlények, mindannyian az Úr különálló szerves részei, s örök kapcsolatuk miatt egyikük sem idegen. Ezek a tiszta élőlények aszerint, hogy hogyan szennyezik be őket az anyagi természet kötőerői, különféle szinteken állnak. Az Úr azonban egyformán ragaszkodik minden parányi részéhez, tekintet nélkül arra, hogy anyagi szempontból milyen szinten áll. Csak azért száll alá, hogy visszahívja ezeket a materialista élőlényeket, vissza az Ő birodalmába. Aki intelligens, az megragadja az alkalmat, amit az Istenség Személyisége kínál minden élőlénynek. Az Úr senkit sem utasít el királyságából, s az élőlényen múlik, elfogadja-e a lehetőséget vagy sem.