HU/SB 1.12.13
13. VERS
- tasya prīta-manā rājā
- viprair dhaumya-kṛpādibhiḥ
- jātakaṁ kārayām āsa
- vācayitvā ca maṅgalam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasya—az övé; prīta-manāḥ—elégedett; rājā—Yudhiṣṭhira király; vipraiḥ—a bölcs brāhmaṇák által; dhaumya—Dhaumya; kṛpa—Kṛpa; ādibhiḥ—és mások is; jātakam—egy tisztító folyamat, amelyet közvetlenül a gyermek születése után végeznek el; kārayām āsa—végrehajtották azokat; vācayitvā—elmondva; ca—szintén; maṅgalam—áldásos.
FORDÍTÁS
Yudhiṣṭhira király, aki Parīkṣit Mahārāja születése miatt nagyon elégedett volt, elvégeztette a születési tisztító szertartást. A Dhaumya és Kṛpa vezette bölcs brāhmaṇák áldásos himnuszokat vibráltak.
MAGYARÁZAT
Nagy szükség van a kiváló és intelligens brāhmaṇa osztályra, akik jártasak a varṇāśrama-dharma rendszerében előírt tisztító szertartások végzésében. Ha ezeket nem hajtják végre, nincs remény arra, hogy megfelelő népesség alakuljon ki. A Kali-korszakban az egész világ śūdra vagy még ennél is alacsonyabb szinten áll, a tisztító szertartások hiányában. Ebben a korban azonban lehetetlen újra életre kelteni a védikus tisztító folyamatokat, mert nincsenek meg hozzá a megfelelő lehetőségek, és nincsenek jó brāhmaṇák. A Pāñcarātrika rendszer azonban ebben a korszakban is ajánlott. A Pāñcarātrika rendszer — amely az ebben a korszakban alkalmazható előírt tisztító folyamat — a śūdrák számára van, minden bizonnyal a Kali-yuga emberei számára. Ezt a tisztító folyamatot semmilyen más célból, csakis a lelki fejlődés érdekében szabad végezni. A lelki felemelkedést sohasem befolyásolja az alacsony vagy az előkelő származás.
A garbhādhāna tisztító folyamat után más saṁskārák következnek a terhesség ideje alatt — sīmāntonnayana, sadha-bhakṣaṇam stb. —, amikor pedig a gyermek megszületik, az első tisztító szertartás a jāta-karma. Ezt végezte el az előírások szerint Yudhiṣṭhira Mahārāja, olyan tanult és kiváló brāhmaṇák segítségével, mint Dhaumya, a királyi pap és Kṛpācārya, aki nemcsak pap volt, hanem nagy hadvezér is. Yudhiṣṭhira Mahārāja mindkét tanult és tökéletes papot felfogadta a ceremónia végrehajtására. Más kiváló brāhmaṇák is a segítségükre voltak. A saṁskāra, a tisztító folyamat tehát nem puszta formalitás vagy társadalmi esemény, hanem gyakorlati célja van. Csak az olyan képzett brāhmaṇák, mint amilyen Dhaumya és Kṛpa volt, végezhetik el ezeket sikeresen. Ilyen brāhmaṇákat ritkán találunk ebben a korban, olyannyira, hogy szinte nincsenek is, ezért a lelki felemelkedés érdekében ebben a bűnös korban a Gosvāmīk a Pāñcarātrika szerinti tisztító folyamatokat ajánlják a védikus rítusok helyett.
Kṛpācārya Gautama családjában született, a kiváló Sardban Ṛṣi fiaként. Azt mondják, véletlenül jött a világra. A nagy Sardban Ṛṣi véletlenül találkozott Janapadīval, a mennyek híres könnyűvérű leányával, és két részben termékenyítette meg. Az egyik részből nyomban megszületett egy fiúgyermek, a másikból pedig egy leány, akik ikertestvérek voltak. A fiút később Kṛpaként ismerték, a leány neve pedig Kṛpī volt. Amikor Śantanu Mahārāja egyszer a dzsungelben vadászott, rátalált a gyermekekre, s a megfelelő tisztító folyamatok elvégzésével brahminikus szintre emelte őket. Kṛpācārya később olyan nagy tábornok lett, mint Droṇācārya, húga pedig Droṇācāryához ment feleségül. Kṛpācārya később részt vett a kurukṣetrai csatában, Dhuryodhana oldalára állva. Része volt Abhimanyunak, Parīkṣit Mahārāja apjának megölésében, a Pāṇḍava család mégis nagyra becsülte, lévén hasonlóan kiváló brāhmaṇa, mint Droṇācārya. Amikor a Pāṇḍavák a Dhuryodhanával játszott szerencsejátékban vereséget szenvedtek, s az erdőbe száműzték őket, Dhṛtarāṣṭra Kṛpācāryát bízta meg, hogy vezesse a Pāṇḍavákat. A csata után Kṛpācārya újra a királyi gyülekezet tagja lett, s Parīkṣit Mahārāja születésekor meghívták, hogy vibrálja el az áldást hozó védikus himnuszokat a szertartás sikere érdekében. Amikor Yudhiṣṭhira Mahārāja elhagyta palotáját, hogy a Himalájába vonuljon, Kṛpācāryára bízta Parīkṣit Mahārāját, hogy legyen tanítványa. Így elégedetten hagyta el otthonát, hiszen Kṛpācārya gondot viselt Parīkṣit Mahārājára. A nagy fejedelmek, királyok és uralkodók mindig a bölcs brāhmaṇák útmutatásai szerint éltek, mint amilyen Kṛpācārya is volt, s így tudtak megfelelően cselekedni felelősségteljes politikai feladataik végrehajtásában.