HU/SB 1.12.12
12. VERS
- tataḥ sarva-guṇodarke
- sānukūla-grahodaye
- jajñe vaṁśa-dharaḥ pāṇḍor
- bhūyaḥ pāṇḍur ivaujasā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tataḥ—aztán; sarva—minden; guṇa—jó jel; udarke—fokozatosan kialakult; sa-anukūla—nagyon kedvező; grahodaye—a csillagok hatásának alakulása; jajñe—született; vaṁśa-dharaḥ—törvényes örökös; pāṇḍoḥ—Pāṇḍué; bhūyaḥ—van; pāṇḍuḥ iva—éppen olyan, mint Pāṇḍu; ojasā—a hősiességet tekintve.
FORDÍTÁS
Aztán amikor az állatövek fokozatosan a legjobb jeleket mutatták, megszületett Pāṇḍu törvényes örököse, aki hősiességét tekintve épp olyan volt, mint Pāṇḍu.
MAGYARÁZAT
A csillagoknak az élőlényekre gyakorolt hatását vizsgáló asztrológiai számítások nem puszta feltételezések, hanem tényeken nyugszanak, amint azt a Śrīmad-Bhāgavatam is megerősíti. Az élőlényeket minden percben a természet törvényei irányítják, ahogyan az állampolgárokat az állam hatalma. Az állam törvényeit könnyű megfigyelni, de az anyagi természet törvényeiről, melyek szövevényesebbek, mint amelyet durva megértésünk felfogni képes, e durva érzékekkel nem lehet tapasztalatot szerezni. Ahogyan a Bhagavad-gītā elmondja (BG 3.9), az életben minden tett egy visszahatást eredményez, mely leköt bennünket, s csupán azokat nem kötözik meg e visszahatások, akik Yajñáért (Viṣṇuért) cselekszenek. Tetteinket felsőbb hatalmak, az Úr ügynökei ítélik meg, és testet is cselekedeteink alapján kapunk. A természet törvénye olyan kifinomult, hogy testünk minden részét bizonyos csillagok hatásai befolyásolják. Az élőlény azért kapja működő testét, hogy az asztronómiai hatások irányítása alatt letöltse börtönbüntetését. Az ember sorsát tehát az határozza meg, milyen volt a csillagok állása születése pillanatában. A valódi horoszkópot tanult asztrológus készíti. Nagy tudomány ez, s attól, hogy egy tudományt helytelenül alkalmaznak, az még nem válik haszontalanná. Parīkṣit Mahārāja, de még az Istenség Személyisége is jó csillagzat alatt jelenik meg, s így ennek hatása kiterjed arra a testre, amely a kedvező pillanatban megszületett. A csillagok konstellációja akkor a legkedvezőbb, amikor az Úr jelenik meg ebben az anyagi világban. Ezt jayantīnak nevezik, s ezt a szót semmi más esetben nem lehet alkalmazni. Parīkṣit Mahārāja nem csak nagy kṣatriya uralkodó, de az Úr nagy bhaktája is volt; nem születhetett hát kedvezőtlen pillanatban. Ahogyan egy tiszteletre méltó személyiség fogadására kiválasztják a megfelelő helyet és időt, ugyanígy egy olyan személyiség fogadására, mint Parīkṣit Mahārāja, akit a Legfelsőbb Úr különös védelmében részesít, a megfelelő pillanat akkor érkezett el, amikor minden jó csillag egyszerre megjelent, hogy kiterjesszék hatásukat a királyra. Így született meg, hogy a Śrīmad-Bhāgavatam nagy hőseként váljon híressé. A csillagok megfelelő állását sohasem emberi akarat irányítja: mindez a Legfelsőbb Úr felsőbbrendű elrendezése, ami természetesen az élőlény jó vagy rossz tettei szerint történik. Emiatt fontosak tehát a jámbor cselekedetek, melyeket az élőlény végrehajtott. Csak jámbor tettekkel juthat az ember vagyonhoz, műveltséghez és szép külsőhöz. A sanātana-dharma (az ember örök kötelessége) iskolájának saṁskārái minden tekintetben alkalmasak arra, hogy olyan atmoszférát teremtsenek, amely kihasználja a csillagok jó hatását, s így a garbhādhāna-saṁskāra, a magasabb kasztok számára előírt első, magot adó tisztulási folyamat minden jámbor tett kezdete annak érdekében, hogy az emberi társadalomban jámbor és intelligens emberek jelenjenek meg. Csak jámbor és józan népesség mellett lesz béke és gazdagság a világon; a pokol és a zavarodottság csak a nemkívánatos, tébolyodott embereknek köszönhető, akik a szexuális élet rabjai.