HU/SB 1.12.21
21. VERS
- dhanvinām agraṇīr eṣa
- tulyaś cārjunayor dvayoḥ
- hutāśa iva durdharṣaḥ
- samudra iva dustaraḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dhanvinām—a nagy íjász; agraṇīḥ—a vezér; eṣaḥ—ez a gyermek; tulyaḥ—ugyanolyan jó; ca—és; arjunayoḥ—az Arjunáknak; dvayoḥ—kettőnek; hutāśaḥ—tűz; iva—mint; durdharṣaḥ—ellenállhatatlan; samudraḥ—óceán; iva—mint; dustaraḥ—felülmúlhatatlan.
FORDÍTÁS
A nagy íjászok között ez a gyermek oly kiváló lesz, mint Arjuna. Ellenállhatatlan lesz, mint a tűz, s legyőzhetetlen, mint az óceán.
MAGYARÁZAT
A történelemben két Arjuna van. Az egyikük Kārtavīrya Arjuna, Haihaya királya, a másik pedig a gyermek nagyapja. Mindkét Arjuna híres íjász volt, s a gyermek Parīkṣitről azt jósolták, hogy mindkettőjüket utoléri majd, különösen a harcban. Most Pāṇḍava Arjunáról adunk egy rövid leírást.
Pāṇḍava Arjuna: A Bhagavad-gītā nagy hőse, Pāṇḍu Mahārāja kṣatriya fia. Kuntīdevī királynő képes volt arra, hogy bármelyik félistent megidézze. Így hívta el Indrát is, és tőle született Arjuna. Arjuna tehát a mennyek királyának, Indrának a teljes része. Phālguna hónapjában született (február-március), ezért Phālguninak is nevezik. Amikor Kuntī fiaként megjelent, eljövendő nagyságát égi hangok adták hírül, s az univerzum minden tájáról érkeztek a fontos személyiségek — a félistenek, a Gandharvák, az Ādityák (a nap bolygóról), a Rudrák, a Vasuk, a Nāgák, a befolyásos ṛṣik (bölcsek) és az Apsarāk (a mennyek ledér hölgyei) —, s mind résztvettek a ceremónián. Az Apsarāk mindenkit elégedetté tettek mennyei táncaikkal és dalaikkal. Vasudeva, az Úr Kṛṣṇa apja és Arjuna anyai nagybátyja elküldte az őt képviselő papot, Kaśyapát, hogy az előírt saṁskārákkal, a tisztító folyamatokkal megtisztítsa Arjunát. Névadó saṁskāráját a ṛṣik, Śataśṛṅga lakói jelenlétében hajtották végre. Négy felesége volt: Draupadī, Subhadrā, Citraṅgadā és Ulūpī. Tőlük négy fia született, Śrutakīrti, Abhimanyu, Babhruvāhana és Irāvān.
Tanulóévei alatt a nagy tudósnál, Droṇācāryánál tanult a többi Pāṇḍavával és Kuruval együtt. Mindenki közül kitűnt azonban szorgalmával, s Droṇācāryát különösen fegyelmezett ragaszkodása ragadta meg. Droṇācārya elsőrangú tudósnak fogadta el őt, s mivel szívből szerette, a hadászat teljes tudományával megáldotta. Olyan lelkes tanítvány volt, hogy még éjszaka is gyakorolta az íjászatot. Mindezek miatt Droṇācārya elhatározta, hogy a világ legnagyobb íjászává teszi. Ragyogóan vizsgázott a cél eltalálásában, s Droṇācārya rendkívül elégedett volt. A maṇipurai és tripurai királyi családok mind Arjuna fiának, Babhruvāhanának a leszármazottjai. Arjuna egyszer megmentette Droṇācāryát egy krokodil támadásától, az Ācārya pedig elégedettségében a brahmaśiras nevű fegyvert adományozta neki. Drupada Mahārāja Droṇācārya ellensége volt, így amikor megtámadta az Ācāryát, Arjuna fogságba ejtette és Droṇācārya elé vitte őt. Arjuna megostromolt egy Ahicchattra nevű várost, amely Drupada Mahārāja tulajdona volt, s miután elfoglalta, átadta Droṇācāryának. Droṇācārya megtanította Arjunának a brahmaśiras fegyver használatának titkát, s Arjuna megígérte neki, hogy használni fogja ezt a fegyvert, ha szükséges, amikor ő maga, Droṇācārya, Arjuna ellenségévé válik. Az ācārya ezzel megjósolta a kurukṣetrai csatát, amelyben Droṇācārya az ellenséges oldalon állt. Draupada Mahārāja, annak ellenére, hogy Arjuna legyőzte őt tanítója, Droṇācārya kedvéért, elhatározta, hogy lányát, Draupadīt az ifjú bajnoknak adja. Nagyon elkeseredett, amikor meghallotta azt az álhírt, hogy Arjuna a sellak házban kitört tűzben lelte halálát Duryodhana cselszövésének következtében. Ezért aztán gondoskodott arról, hogy Draupadī saját maga választhassa ki azt a vőlegényt, aki el tudja találni a mennyezeten függő hal szemét. Ezt az ügyes fogást legfőképpen azért eszelte ki, mert csakis Arjuna tudott eleget tenni e feltételnek, s így beteljesült az a vágya, hogy leánya kezét — aki Arjunához hasonló érdemekkel rendelkezett — Arjunának adja. Arjuna fivérei ebben az időben a Duryodhanával történt megegyezés alapján valódi kilétüket titokban tartva éltek, s Arjunával együtt brāhmaṇáknak öltözve jelentek meg Draupadī férjválasztásának ceremóniáján. Amikor az összegyűlt kṣatriya királyok látták, hogy Draupadī egy szegény brāhmaṇának nyújtja át virágfüzérét, s ezzel urának választja, Śrī Kṛṣṇa feltárta Arjuna kilétét Balarāmának.
Arjuna Haridvāra (Hardwar) városában találkozott Ulūpīvel. Vonzódni kezdett a Nāgalokáról származó leányhoz, s így született meg Iravān. Hasonlóan találkozott Citraṅgadāval is, Maṇipura királyának lányával, akitől így Babhruvāhana született. Az Úr Śrī Kṛṣṇa azt a tervet eszelte ki, hogy segít Arjunának elrabolnia Śrī Kṛṣṇa húgát, Subhadrāt, mivel Baladeva Duryodhanának akarta adni Subhadrā kezét. Yudhiṣṭhira szintén Śrī Kṛṣṇával értett egyet, így Arjuna elrabolta Subhadrāt, majd feleségül vette. Subhadrā fia Abhimanyu, az ő fia pedig Parīkṣit Mahārāja, aki apja halála után született. Arjuna a tűzisten kedvében járt azzal, hogy felgyújtotta a Khāṇḍava erdőt, s a tűzisten ezért egy fegyvert adott neki. Indra rettentő dühbe gurult, amikor a Khāṇḍava erdő lángra lobbant, s így válaszul a kihívásra a többi félistennel az oldalán harcba szállt Arjunával. Arjuna azonban legyőzte őket, és Indradeva visszatért mennyei királyságába. Arjuna Mayāsurának is ígéretet tett, hogy teljes védelmébe veszi, s ezért Mayāsura az értékes kagylókürtöt, a híres Devadattát adományozta neki. Számtalan értékes fegyvert kapott Indradevától is, aki rendkívül elégedett volt Arjuna hősiességének láttán.
Amikor Yudhiṣṭhira Mahārāján erőt vett az elkeseredés, mert nem tudta legyőzni Magadha királyát, Jarāsandhát, Arjuna volt az egyetlen, aki támogatta Yudhiṣṭhira királyt, s így Arjuna, Bhīma és az Úr Kṛṣṇa Magadhába mentek, hogy megöljék Jarāsandhát. Amikor Arjuna elindult, hogy a világ királyait a Pāṇḍavák alattvalóivá tegye — ahogyan az szokás volt, amikor egy uralkodót megkoronáztak —, legyőzte a Kelinda nevű országot, s leigázta Bhagadatta királyt. Ezután Antagiri, Ulūkapura és Modāpura országokon utazott keresztül, meghódítva minden ottani uralkodót.
Gyakran hajtott végre szigorú vezekléseket, s később Indradeva ezért megjutalmazta őt. Az Úr Śiva szintén próbára akarta tenni Arjuna erejét, s bennszülöttnek öltözve találkozott vele. Nagy csata vette kezdetét közöttük, míg végül az Úr Śiva megelégedett Arjunával, s felfedte neki kilétét. Arjuna a legnagyobb alázattal imádkozott hozzá, ő pedig — mivel nagyon elégedett volt vele — megajándékozta a pāśupata fegyverrel. Sok más fontos fegyvert is kapott a különböző félistenektől. Yamarājától a daṇḍāstrát, Varuṇától a paśāstrát, Kuverától, a mennyei birodalom kincstárosától pedig az antardhānāstrát kapta. Indra azt akarta, hogy Arjuna menjen a mennyei királyságba, a holdon túli Indraloka nevű bolygóra. A bolygó lakói szívesen fogadták őt, s Indradeva mennyei parlamentjében is meleg fogadtatásban részesítették. Arjuna ezek után találkozott Indradevával, aki nemcsak a vajra fegyvert adományozta neki, de megtanította neki a mennyei bolygók had- és zenetudományát is. Bizonyos értelemben Indra Arjuna igazi apja, ezért titokban szórakoztatni akarta Arjunát a híres mennyei lánnyal, Urvaśīval, az ünnepelt szépséggel. A mennyek világi leányai vággyal teliek, s Urvaśī nagyon vágyott rá, hogy kapcsolatba kerüljön Arjunával, a legerősebb emberi lénnyel. Találkozott vele a szobájában, s előadta neki vágyát, ám Arjuna feddhetetlen jelleméhez méltóan rögtön becsukta szemét Urvaśī előtt, a Kuru-dinasztia anyjának nevezve őt, s egy sorban említve Kuntīval, Mādrīval és Śacīdevīvel, Indradeva feleségével. Csalódottságában Urvaśī megátkozta Arjunát, s távozott. A mennyei bolygókon Arjuna a híres aszkétával, Lomaśával is találkozott, s Yudhiṣṭhira Mahārāja védelmezéséért imádkozott hozzá.
Amikor ellenséges unokatestvére, Duryodhana a Gandharvák fogságába került, meg akarta menteni őt. Arra kérte a Gandharvákat, engedjék szabadon Duryodhanát, ám a Gandharvák visszautasították kérését. Ezért aztán megküzdött velük, s elérte, hogy Duryodhanát elengedjék. Amikor a Pāṇḍaváknak rejtőzködniük kellett, Arjuna eunuchként jelent meg Virāṭa király udvarában, aki felfogadta őt, hogy Uttarāt, Arjuna leendő menyét zenére tanítsa. Virāṭa király udvarában, mint Bṛhannalát ismerték. Így harcolt Uttaráért, Virāṭa király fiáért, s legyőzte a Kurukat a harcban úgy, hogy senki nem tudta róla, ki is ő valójában. Titkos fegyvereit egy somi fa őrizte, s arra utasította Uttarāt, hogy szerezze ezeket vissza. Később Uttarā előtt feltárult Arjuna és fivérei titka. Droṇācārya megtudta, hogy Arjuna jelen volt a Kuruk és a Virāṭák közötti harcban. A kurukṣetrai csatamezőn Arjuna számtalan kiváló tábornokot pusztított el, köztük Karṇát is. A kurukṣetrai csata után leszámolt Aśvatthāmāval, aki megölte Draupadī öt fiát. Ezután a fivérek Bhīṣmadevához mentek.
Egyedül Arjuna miatt kerülhetett sor arra, hogy a kurukṣetrai csatatéren az Úr újra elmondhatta a Bhagavad-gītā nagy filozófiai tanítását. A kurukṣetrai csatatéren véghezvitt csodálatos tetteit a Mahābhārata színes leírásai tárják elénk. Arjunát Maṇipuránál legyőzte fia, Babhruvāhana, s ájultan esett össze, amikor Ulūpī megmentette őt. Az Úr Kṛṣṇa eltávozása után Arjuna vitte a hírt Yudhiṣṭhira Mahārājának. Arjuna újra Dvārakāba látogatott, s az Úr Kṛṣṇa bánkódó özvegyei elé járultak. Mindegyiküket Vasudevához vitte, s megvigasztalta őket. Később, amikor Vasudeva eltávozott, Kṛṣṇa távollétében ő végezte el a temetési ceremóniát. Miközben Arjuna Kṛṣṇa feleségeit Indraprasthába vitte, az úton megtámadták, s nem tudta megvédelmezni a gondjaira bízott nőket. Végül Vyāsadeva tanácsára a fivérek Mahāprasthānába indultak. Útközben bátyja kérésére Arjuna lemondott minden fontos fegyverről, mint haszontalan dolgokról, s mindent a vízbe dobott.