HU/SB 1.13.16
16. VERS
- yudhiṣṭhiro labdha-rājyo
- dṛṣṭvā pautraṁ kulan-dharam
- bhrātṛbhir loka-pālābhair
- mumude parayā śriyā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yudhiṣṭhiraḥ—Yudhiṣṭhira; labdha-rājyaḥ—atyja birodalmát birtokolva; dṛṣṭvā—látta; pautram—az unokát; kulam-dharam—méltó a dinasztiához; bhrātṛbhiḥ—a testvérek segítségével; loka-pālābhaiḥ—akik mind kiváló irányítók voltak; mumude—élvezte az életet; parayā—rendkívüli; śriyā—gazdagság.
FORDÍTÁS
Miután elnyerte a királyságot, s tanúja volt unokája születésének, aki képes volt arra, hogy majdan folytassa a család nemesi hagyományait, Yudhiṣṭhira Mahārāja békésen uralkodott és rendkívüli gazdagságot élvezett, fivéreivel szövetségben, akik mindannyian a nép kiváló irányítói voltak.
MAGYARÁZAT
Yudhiṣṭhira Mahārāja és Arjuna már a kurukṣetrai csata kezdete óta boldogtalanok voltak, ám annak ellenére, hogy nem akarták megölni saját rokonaikat a harcban, kötelességből mégis meg kellett tenniük, mert ez volt az Úr Śrī Kṛṣṇa legfelsőbb akarata. A csata után Yudhiṣṭhira Mahārāja nagyon elkeseredett a tömeggyilkosság láttán. Gyakorlatilag senki sem maradt, aki a Kuru-dinasztiát képviselhette volna utánuk, a Pāṇḍavák után. Az egyetlen reményük a gyermek volt, Yudhiṣṭhira Mahārāja menyének, Uttarānak a méhében, ám őt is megtámadta Aśvatthāmā. Az Úr kegyéből azonban a gyermek megmenekült. Így aztán a vihar elültével, a birodalom rendjének és békéjének visszaállítása után és a túlélő, a gyermek Parīkṣit láttán Yudhiṣṭhira Mahārāja mint ember elégedett megkönnyebbülést érzett, annak ellenére, hogy nem vonzódott túlságosan az anyagi boldogsághoz, amely mindig csalóka és ideiglenes.