HU/SB 1.13.44
44. VERS
- yan manyase dhruvaṁ lokam
- adhruvaṁ vā na cobhayam
- sarvathā na hi śocyās te
- snehād anyatra mohajāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat—bár; manyase—gondolod; dhruvam—az Abszolút Igazság; lokam—személyek; adhruvam—valótlanság; vā—akár; na—vagy nem; ca—szintén; ubhayam—vagy mindkét módon; sarvathā—minden körülmények között; na—soha; hi—bizonyára; śocyāḥ—a sajnálkozás oka; te—ők; snehāt—a ragaszkodás következtében; anyatra—vagy másképpen; moha-jāt—a zavarodottság miatt.
FORDÍTÁS
Ó, király! Akár a lelket tekinted örök elvnek, akár az anyagi testet tartod mulandónak, vagy mindent a személytelen Abszolút Igazságban létezőnek tekintesz, vagy mindent az anyag és a lélek megmagyarázhatatlan kombinációjának, az elkülönülés érzései minden körülmények között csak és kizárólag az illuzórikus ragaszkodás miatt támadnak benned.
MAGYARÁZAT
A valóság az, hogy minden élőlény a Legfelsőbb Lény egyedi, szerves része, eredeti helyzete pedig az alárendelt, együttműködő szolgálat. Akár feltételekhez kötött anyagi létezésében, akár tudás és örökkévalóság jellemezte felszabadult helyzetében, az élőlény egyaránt örökké a Legfelsőbb Úr irányítása alatt áll. Azok viszont, akik nem jártasak a valódi tudásban, számtalan spekulatív feltételezéssel állnak elő az élőlény valódi helyzetét illetően. Minden filozófiai iskola elismeri azonban, hogy az élőlény örök, és az öt anyagi elemből álló test, amely beborítja, mulandó és ideiglenes. Az örök élőlény egyik anyagi testből a másikba vándorol a karma törvénye szerint, az anyagi testek pedig alapvető szerkezetük miatt mulandóak. Ezért nincs mit sajnálnunk, amikor a lélek egy másik testbe költözik, azaz az anyagi test egy adott időpontban elpusztul. Vannak, akik abban hisznek, hogy amikor a szellemi lélek megszabadul anyagi ketrecétől, a Legfelsőbb Lélekbe olvad, míg mások egyáltalán nem hisznek a szellem vagy a lélek létezésében, csupán a megfogható anyagban. Mindennapi tapasztalatunk során számtalanszor megfigyelhetjük, hogyan alakul át az anyag egyik formája egy másikká, s nem szomorkodunk e változások miatt. Bármelyik esetet tekintjük is a fent említettek közül, az isteni energia hatalmát nem lehet befolyásolni; senki sem avatkozhat bele, s így senkinek sincs oka szomorúságra.