HU/SB 1.13.43
43. VERS
- yathā krīḍopaskarāṇāṁ
- saṁyoga-vigamāv iha
- icchayā krīḍituḥ syātāṁ
- tathaiveśecchayā nṛṇām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yathā—amennyire; krīḍa-upaskarāṇām—játékszerek; saṁyoga—találkozás; vigamau—elválás; iha—ebben a világban; icchayā—akaratából; krīḍituḥ—hogy szerepet játsszon; syātām—történik; tathā—szintén; eva—bizonyára; īśa—a Legfelsőbb Úr; icchayā—akaratából; nṛṇām—az emberi lényeknek.
FORDÍTÁS
Ahogyan egy játszó ember a játékszereit rakja össze és rombolja le saját akaratából, úgy tereli össze, majd választja szét az embereket az Úr legfelsőbb akarata.
MAGYARÁZAT
Tisztában kell lennünk azzal, hogy abba a sajátságos helyzetbe, amelyben jelenleg vagyunk, a legfelsőbb akarat elrendezéséből kerültünk, a múltban elkövetett tetteink alapján. A Legfelsőbb Úr helyhez kötött Paramātmāként minden élőlény szívében jelen van, ahogyan azt a Bhagavad-gītā (BG 13.23) is megerősíti, s ezért mindent tud cselekedeteinkről, életünk minden pillanatában. Ő az, aki tetteinket jutalmazza, egy sajátos környezetbe helyezve bennünket. A gazdag ember fia — úgy mondják — ezüstkanállal a szájában születik, s ő az, aki ezt a helyzetet az Úr akaratából kiérdemelte. Abban a pillanatban, amikor a gyermeknek el kell hagynia azt a helyet, szintén a Legfelsőbb akarata távolítja őt el, még akkor is, ha az apa vagy a gyermek nem akar megválni a boldog kapcsolattól. Ugyanez a dolog játszódik le a szegény ember esetében is. Sem a gazdag embernek, sem a szegénynek nem áll módjában irányítani az élőlények találkozását és elválását. A játszó ember és játékai példáját nem szabad félreérteni. Valaki ellentmondhatna azzal, hogy mivel az Úr köteles tetteinket eredménnyel jutalmazni, a játszó ember példáját nem lehet alkalmazni. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az Úr a legfelsőbb akarat, akit semmilyen törvény nem kötelez. A karma törvénye általánosságban az, hogy az ember tettei alapján elnyeri annak eredményét, de különleges esetekben az Úr akaratából ezek a következmények meg is változhatnak. Ezt a változást egyedül az Úr akarata hozhatja létre, és semmi más. Ezért a játszó ember példája, amelyet a vers mutat be, nagyon jó példa, hiszen a Legfelsőbb Akarat abszolút szabadon azt tesz, amit akar, s mivel minden szempontból tökéletes, tetteiben és annak következményeiben nincsen hiba. A visszahatásokat az Úr leginkább akkor változtatja meg, ha egy tiszta bhaktáról van szó. A Bhagavad-gītā (BG 9.30-31) megerősíti, hogy az Úr fenntartás nélkül, minden bűnös visszahatástól megvédelmezi meghódolt, tiszta bhaktáját, s ehhez semmi kétség nem férhet. Száz és száz példát hozhatnánk a világ történelméből arra, hogyan változtatja meg az Úr a tettek visszahatásait. Ha az Úr képes megváltoztatni az ember múltbeli cselekedeteinek következményeit, akkor Őt Magát bizonyára nem köti semmilyen tett vagy visszahatás. Ő tökéletes, és fölötte áll minden törvénynek.