HU/SB 1.13.48
48. VERS
- tad idaṁ bhagavān rājann
- eka ātmātmanāṁ sva-dṛk
- antaro ’nantaro bhāti
- paśya taṁ māyayorudhā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat—ezért; idam—ez a megnyilvánulás; bhagavān—az Istenség Személyisége; rājan—ó, király; ekaḥ—egyetlen; ātmā—a Felsőlélek; ātmanām—az Ő energiáival; sva-dṛk—minőségileg olyan, mint Ő; antaraḥ—nélkül; anantaraḥ—Benne és Általa; bhāti—így megnyilvánít; paśya—nézz; tam—csak Rá; māyayā—a különféle energiák megnyilvánulásaival; urudhā—soknak tűnik.
FORDÍTÁS
Ezért, ó, király, kizárólag a Legfelsőbb Úrra figyelj, aki egyetlen, aki különféle energiái segítségével megnyilvánul, s aki belül és kívül egyaránt létezik!
MAGYARÁZAT
A Legfelsőbb Úr, az Istenség Személyisége egyetlen, de különféle energiái által megnyilvánítja Magát, mert természeténél fogva gyönyörrel teljes. Az élőlények szintén az Ő határenergiájának megnyilvánulásai, akik minőségileg egyek Vele. Számtalan élőlény van az Úr külső és belső energiáin belül és kívül egyaránt. Mivel a lelki világ az Úr belső energiájának megnyilvánulása, az élőlények a belső energiában minőségileg egyek az Úrral, anélkül hogy a külső energia beszennyezné őket. Bár minőségileg egy az Úrral, az élőlény az anyagi világ szennyező hatása következtében eltorzult formában nyilvánul meg, és az állítólagos boldogságot és boldogtalanságot emiatt tapasztalja az anyagi világban. Ezek a tapasztalatok mind rövid életűek és nincsenek hatással a lélekre. Az ilyen röpke boldogság és szenvedés érzékelésének oka egyedül az, hogy a lélek megfeledkezett tulajdonságairól, amelyek megegyeznek az Úréval. Maga az Úr azonban mindig hírt ad Magáról, belülről és kívülről, s ennek az a célja, hogy az élőlény elesett helyzetén javítson. Belülről, mint helyhez kötött Paramātmā igazítja helyre a vágyakozó élőlényeket, kívülről pedig megnyilvánulásai, a lelki tanítómester és a kinyilatkoztatott írások segítségével teszi ugyanezt. Figyelnünk kell az Úrra. Nem szabad, hogy az állítólagos boldogság és boldogtalanság megnyilvánulásai megzavarjanak bennünket, hanem meg kell próbálnunk az Úrral együttműködni kívül megnyilvánított cselekedeteiben, amelyek célja az, hogy jó útra tereljék a bűnös lelkeket. Csak az Ő utasítására váljon az ember lelki tanítómesterré, és működjön együtt az Úrral. Személyes érdek, anyagi nyereség, üzleti siker vagy kenyérkereset reményében senki ne legyen lelki tanítómester. A hiteles lelki tanítómesterek, akik a Legfelsőbb Úrra irányítják figyelmüket, hogy együttműködjenek Vele, valóban egyek az Úrral minőségileg, míg a feledékeny élőlények csak torz visszatükröződések. Nārada ezért azt tanácsolja Yudhiṣṭhira Mahārājának, ne hagyja, hogy az állítólagos boldogság és boldogtalanság megzavarja őt, ehelyett figyeljen az Úrra, hogy segíthessen véghez vinni küldetését, amiért alászállt. Ez volt Yudhiṣṭhira Mahārāja elsődleges kötelessége.