HU/SB 1.13.58


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


58. VERS

dahyamāne ’gnibhir dehe
patyuḥ patnī sahoṭaje
bahiḥ sthitā patiṁ sādhvī
tam agnim anu vekṣyati


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

dahyamāne—miközben ég; agnibhiḥ—a tűz által; dehe—a test; patyuḥ—a férjé; patnī—a feleségé; saha-uṭaje—a zsupfedeles kunyhóval együtt; bahiḥ—kint; sthitā—elhelyezve; patim—a férjnek; sādhvī—az erényes hölgy; tam—az; agnim—tűz; anu vekṣyati—nagy figyelemmel a tűzbe lép.


FORDÍTÁS

Miközben kívülről figyeli férjét, aki a misztikus erő tüzében ég a zsúpfedeles kunyhóval együtt, az erényes feleség mélységes figyelemmel lép majd a tűzbe.


MAGYARÁZAT

Gāndhārī ideális, erényes asszony volt, férjének egész életen át társa, s ezért amikor látta férjét a misztikus yoga tüzében égni, a levelekből készült kunyhóval együtt, kétségbeesett. Elvesztette száz fiát, elhagyta otthonát, s most az erdőben szeretett férjét látta lángokban. Most valóban úgy érezte, egyedül maradt, s ezért a férje gyújtotta tűzbe lépett, követve őt a halálba. Ezt a szertartást, amikor a hűséges asszony követi halott férjét a tűzbe, satī rítusnak nevezik, s ezt tekintik egy nő számára a legtökéletesebb tettnek. A későbbi korokban a satī szörnyű bűncselekménnyé vált, mert a szertartást rákényszerítették arra is, aki nem akarta megtenni. Ebben a bűnös korban egyetlen nő sem tudja a satīt olyan erénnyel végrehajtani, mint ahogyan azt Gāndhārī és mások tették az elmúlt korokban. Egy hűséges feleség, amilyen Gāndhārī is volt, elválását a férjétől égetőbbnek érezte, mint magát a tüzet. Az ilyen asszony önként végre tudja hajtani a satī rítust, anélkül hogy mások bűnös erőszakának lenne kitéve. Amikor a rítus formalitássá vált, és arra kényszerítették a nőket, hogy kövessék e szabályt, akkor valóban bűntetté vált, ezért az állami törvénykezés betiltotta a szertartást. Nārada Muni próféciája, melyet Yudhiṣṭhira Mahārājának tárt fel, visszatartotta a királyt attól, hogy özvegy nagynénjéhez siessen.