HU/SB 1.15.47-48
47-48. VERSEK
- tad-dhyānodriktayā bhaktyā
- viśuddha-dhiṣaṇāḥ pare
- tasmin nārāyaṇa-pade
- ekānta-matayo gatim
- vāpur duravāpāṁ te
- asadbhir viṣayātmabhiḥ
- vidhūta-kalmaṣā sthānaṁ
- virajenātmanaiva hi
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat—az; dhyāna—kedvező meditáció; utriktayā—megszabadulva; bhaktyā—odaadó hozzáállással; viśuddha—megtisztulva; dhiṣaṇāḥ—az intelligencia által; pare—a Transzcendensnek; tasmin—abban; nārāyaṇa—az Istenség Személyisége, Śrī Kṛṣṇa; pade—lótuszlábának; ekānta-matayaḥ—azoknak, akik szilárdak a Legfelsőbben, aki egyetlen; gatim—célt; avāpuḥ—elérte; duravāpām—nagyon nehéz elérni; te—általuk; asadbhiḥ—a materialisták által; viṣaya-ātmabhiḥ—az anyagi szükségletekben elmerült; vidhūta—lemosta; kalmaṣāḥ—anyagi szennyeződések; sthānam—lakhely; virajena—anyagi szenvedély nélkül; ātmanā eva—ugyanazzal a testtel; hi—bizonyára.
FORDÍTÁS
Állandó, odaadó emlékezésük következtében tudatuk megtisztult, s ezáltal a lelki világba jutottak, ahol a Legfelsőbb Nārāyaṇa, az Úr Kṛṣṇa uralkodik. Csak azok juthatnak el ide, akik rendíthetetlenül meditálnak a Legfelsőbb Úron. Az Úr Śrī Kṛṣṇa e lakhelyére, amelyet Goloka Vṛndāvanaként ismernek, nem juthatnak el olyanok, akik belemerültek az anyagi életfelfogásba. A Pāṇḍavák azonban, akik minden anyagi szennyeződéstől tökéletesen megszabadultak, saját testükben kerültek az Úr hajlékára.
MAGYARÁZAT
Śrīla Jīva Gosvāmī szerint az, aki mentes az anyagi tulajdonságok három kötőerejétől, vagyis a jóságtól, a szenvedélytől és a tudatlanságtól, s aki a transzcendensben van, testének cseréje nélkül elérheti az élet legtökéletesebb állapotát. Śrīla Sanātana Gosvāmī a Hari-bhakti-vilāsában azt mondja, hogy bárki, aki egy hiteles lelki tanítómester vezetésével követi a lelki élet szabályait, az szert tehet a kétszer született brāhmaṇa tökéletességére, pontosan úgy, ahogyan a vegyész kémiai úton arannyá változtatja a bronzot. Ez tehát a helyes irányelv ahhoz, hogyan lehetséges a test cseréje nélkül brāhmaṇává válni vagy visszatérni Istenhez. Śrīla Jīva Gosvāmī megjegyzi, hogy a hi szó ebben a vonatkozásban ezt az igazságot erősíti meg, és nincs kétség afelől, hogy ez a valódi helyzet. Śrīla Jīva Gosvāmī állítását a Bhagavad-gītā (BG 14.26) szintén megerősíti, amikor az Úr azt mondja, hogy bárki, aki rendszeresen, állhatatosan végzi az odaadó szolgálatot, az elérheti a Brahman tökéletességét azáltal, hogy felülemelkedik az anyagi természet három kötőerejének szennyezettségén. Amikor a Brahman-tökéletesség az odaadó szolgálat végzése következtében még tovább fejlődik, az ember minden kétséget kizáróan eljuthat a legfelsőbb lelki bolygóra, Goloka Vṛndāvanára, anélkül hogy újabb testet kellene elfogadnia, ahogyan arról már beszéltünk azzal kapcsolatban, hogy az Úr saját testében tér vissza hajlékára.