HU/SB 1.15.46
46. VERS
- te sādhu-kṛta-sarvārthā
- jñātvātyantikam ātmanaḥ
- manasā dhārayām āsur
- vaikuṇṭha-caraṇāmbujam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
te—mindannyiuk; sādhu-kṛta—mindent véghez vittek, ami méltó egy szenthez; sarva-arthāḥ—ami minden jót magában foglal; jñātvā—jól ismerve; ātyantikam—a végsőt; ātmanaḥ—az élőlényé; manasā—az elmében; dhārayām āsuḥ—fenntartott; vaikuṇṭha—a lelki ég Ura; caraṇa-ambujam—lótuszlábak.
FORDÍTÁS
A vallás minden szabályának eleget tettek, és ennek eredményeként helyesen úgy döntöttek, hogy a legfelsőbb cél mindenki számára az Úr Śrī Kṛṣṇa lótuszlába. Ezért hát szüntelenül az Ő lábán meditáltak.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītāban (BG 7.28) az Úr azt mondja, hogy csak azok tudják a Legfelsőbb Úr, Śrī Kṛṣṇa lótuszlábára összpontosítani a figyelmüket, akik előző életeik során jámboran cselekedtek és megszabadultak bűnös tetteik minden következményétől. A Pāṇḍavák nemcsak ebben az életükben, de az előzőekben is mindig a legmagasabb rendű vallásos tevékenységet végezték, így örökre megszabadultak a bűnös tettek minden visszahatásától. Érthető tehát, hogy elméjüket a Legfelsőbb Úr, Śrī Kṛṣṇa lótuszlábára rögzítették. Śrī Viśvanātha Cakravartī szerint a dharma, artha, kāma és mokṣa elveit azok fogadják el, akik nem mentesek még a bűnös tettek visszahatásaitól. Akiket ez a négy elv szennyez be, nem tudják azonnal elfogadni a lelki világ Urának lótuszlábait. A Vaikuṇṭha világ messze az anyagi égen túl található. Az anyagi világ Durgā Devī, az Úr anyagi energiája kezében van, míg a Vaikuṇṭha világot az Úr személyes energiája irányítja.