HU/SB 1.16.24
24. VERS
- idaṁ mamācakṣva tavādhi-mūlaṁ
- vasundhare yena vikarśitāsi
- kālena vā te balināṁ balīyasā
- surārcitaṁ kiṁ hṛtam amba saubhagam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
idam—ez; mama—nekem; ācakṣva—kegyesen mondd el; tava—tiéd; ādhimūlam—szenvedéseid gyökere; vasundhare—ó, minden gazdagság tárháza; yena—ami; vikarśitā asi—ennyire legyengített; kālena—az idő hatására; vā—vagy; te—tiéd; balinām—nagyon hatalmas; balīyasā—még hatalmasabb; sura-arcitam—a félistenek imádják; kim—vajon; hṛtam—elragadták; amba—anya; saubhagam—szerencsét.
FORDÍTÁS
Földanya, te vagy minden gazdagság tárháza! Kérlek, mondd el, mi az oka szenvedésednek, amely ennyire elgyöngített! Azt hiszem, hogy az idő hatalma, amely legyőzi még a leghatalmasabbat is, fosztott meg erőszakkal minden szerencsédtől, amelyet még a félistenek is dicsőítettek.
MAGYARÁZAT
Az Úr kegyesen minden bolygót teljesként felszerelve teremtett, így aztán a föld nem csupán annyi kinccsel rendelkezik, amennyi lakói számára elegendő: amikor az Úr alászáll, az egész föld olyan gazdagon pompázik, hogy még a mennyek lakói is túláradó szeretettel imádják. Ám az Úr akaratából az egész föld egy pillanat alatt megváltozhat. Úgy hoz létre vagy semmisít meg bármit, ahogyan Ő akarja. Ezért senkinek sem szabad magát önállónak, az Úrtól függetlennek tekintenie.