HU/SB 1.17.1
1. VERS
- sūta uvāca
- tatra go-mithunaṁ rājā
- hanyamānam anāthavat
- daṇḍa-hastaṁ ca vṛṣalaṁ
- dadṛśe nṛpa-lāñchanam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sūtaḥ uvāca—Śrī Sūta Gosvāmī mondta; tatra—ezután; go-mithunam—egy tehén és egy bika; rājā—a király; hanyamānam—megverve; anātha-vat—úgy tűnt, mintha nem lenne gazdájuk; daṇḍa-hastam—buzogánnyal a kezében; ca—szintén; vṛṣalam—alacsonyrendű śūdra; dadṛśe—látta; nṛpa—egy király; lāñchanam—úgy öltözve.
FORDÍTÁS
Sūta Gosvāmī így szólt: Amikor Parīkṣit Mahārāja odaérkezett, látta, hogy egy királynak öltözött hitvány śūdra egy tehenet és egy bikát ütlegel buzogányával, mintha azoknak nem lenne gazdájuk.
MAGYARÁZAT
A Kali-kor elsődleges jele az, hogy az alacsonyrendű śūdrák, vagyis azok az emberek, akik nem rendelkeznek brahminikus műveltséggel és nem részesültek lelki avatásban, úgy öltöznek majd, mintha vezetők vagy királyok lennének. Az ilyen uralkodóknak, akik nem kṣatriyák, legfőbb elfoglaltságuk az lesz, hogy elpusztítsák az ártatlan állatokat, különösen a teheneket és a bikákat, akiket nem védenek meg gazdáik, a valódi vaiśyák, a kereskedők közössége. A Bhagavad-gītā (BG 18.44) azt mondja, hogy a vaiśyák feladata az, hogy a mezőgazdasággal, a tehéntartással és a kereskedelemmel foglalkozzanak. A Kali-korszakban a lezüllött vaiśyák, kereskedők a vágóhidakat látják el tehenekkel. A kṣatriyák feladata az állampolgárok védelme, míg a vaiśyáknak a teheneket és a bikákat kell védelmezniük, hasznosítani őket a gabonatermesztésben és a tejtermelésben. A tehén dolga, hogy tejet adjon, a bikáé pedig hogy segítsen a gabonatermesztésben. Kali korában azonban a śūdrák kerültek a vezetők helyére, a tehenek és a bikák pedig, az anyák és az apák, akiket nem védelmeznek többé a vaiśyák, a śūdra vezetők alapította vágóhidak áldozatai lesznek.