HU/SB 1.17.15
15. VERS
- anāgaḥsv iha bhūteṣu
- ya āgas-kṛn niraṅkuśaḥ
- āhartāsmi bhujaṁ sākṣād
- amartyasyāpi sāṅgadam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
anāgaḥsu iha—az ártatlanoknak; bhūteṣu—élőlények; yaḥ—aki; āgaḥ-kṛt—bűnt követ el; niraṅkuśaḥ—semmirekellő; āhartā asmi—előhozom; bhujam—karok; sākṣāt—közvetlenül; amartyasya api—még az is, aki félisten; sa-aṅgadam—díszekkel és fegyverekkel.
FORDÍTÁS
Azt a semmirekellő élőlényt, aki bűnt követ el azzal, hogy az ártatlanokat bántja, én magam irtom ki, még akkor is, ha a mennyek lakója ő, teljes díszben és fegyverzetben!
MAGYARÁZAT
A mennyei birodalom lakóit amaráknak, vagyis halhatatlanoknak nevezik, mert hosszú élettel lettek megáldva, sokkal hosszabbal, mint az emberi lények. Egy emberi lény számára, aki legföljebb száz évig élhet, egy sok millió éven keresztül tartó élet minden bizonnyal halhatatlanságnak tűnik. A Bhagavad-gītāból megtudhatjuk például, hogy a Brahmalokán egy nap 4 300 000 x 1000 napévig tart, más mennyei bolygókon pedig egy nap hat földi hónapnak felel meg, és az ott élők saját éveikkel számolva tízmillió évig élnek. Ezért a felsőbb bolygók lakóit, mivel az élet ott sokkal hosszabb, mint az emberi lényeké, elképzelésük alapján halhatatlannak tartják, bár valójában ebben az anyagi univerzumban senki sem halhatatlan.
Parīkṣit Mahārāja tehát még a mennyek lakóival is szembeszáll, ha azok ártatlanokat bántanak. Ez azt jelenti, hogy az állam vezetőjének olyan erőskezűnek kell lennie, mint Parīkṣit Mahārāja, hogy céltudatosan meg tudja büntetni a leghatalmasabb bűnösöket is. Az állam vezetőinek alapelve az legyen, hogy mindig meg kell büntetni azt, aki Isten törvényei ellen vét.