HU/SB 1.17.42


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


42. VERS

vṛṣasya naṣṭāṁs trīn pādān
tapaḥ śaucaṁ dayām iti
pratisandadha āśvāsya
mahīṁ ca samavardhayat


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vṛṣasya—bikának (a vallásnak); naṣṭān—elvesztette; trīn—három; pādān—lábak; tapaḥ—lemondás; śaucam—tisztaság; dayām—kegy; iti—így; pratisandadhe—visszaállította; āśvāsya—támogató cselekedetekkel; mahīm—a föld; ca—és; samavardhayat—tökéletesen kifejlődött.


FORDÍTÁS

A király visszaállította a vallás [a bika] elveszett lábait, tettei nyomán pedig a föld virágzásnak indult.


MAGYARÁZAT

Azzal, hogy bizonyos helyeket jelölt ki számára, Parīkṣit Mahārāja gyakorlatilag becsapta Kalit. Kali, valamint Dharma (a bika) és a föld (a tehén) jelenlétében a király fel tudta mérni birodalma általános helyzetét, és képes volt azonnal cselekedni, hogy visszaállítsa a bika lábait, vagyis a lemondást, a tisztaságot és a kegyet. Látta, hogy a világ népeinek általános boldogulása érdekében az aranykészletet a vallás elveinek megszilárdítására használhatja fel. Az arany minden bizonnyal a becstelenség, az alkohol és kábítószer élvezet, a prostitúció, az ellenségeskedés és az erőszak bölcsője, de egy jó király, vezető, brāhmaṇa vagy sannyāsī vezetésével ugyanezt az aranyat helyesen arra lehet használni, hogy visszaállítsuk a bika, vagyis a vallás személyiségének elveszett lábait.

Parīkṣit Mahārāja    —    akárcsak nagyapja, Arjuna    —    összegyűjtötte a tiltott aranyat, melyet Kali tettei számára tartogattak, és a saṅkīrtana-yajñában használta fel, a Śrīmad-Bhāgavatam utasítását követve. Ahogyan már korábban javasoltuk, az embernek három részre kell osztani összegyűjtött vagyonát, hogy szétossza: felét az Úr szolgálatára kell áldoznia, negyedét a családtagoknak kell adnia, a fennmaradó egynegyedet pedig saját szükségleteire kell fordítania. Ha vagyonunk felét az Úr szolgálatára kínáljuk fel, valamint arra, hogy a társadalomban terjedhessen a lelki tudás a saṅkīrtana-yajña folyamata segítségével, az a legnagyobb kegyet jelenti az ember részéről. A világon az emberek a lelki tudományt és különösen az Úr odaadó szolgálatát illetően teljes sötétségben élnek, ezért az odaadó szolgálat rendszerezett transzcendentális tudományának terjesztése a legnagyobb kegy, amelyben az ember ezen a világon másokat részesíthet. Amikor mindenki megtanulta, hogyan szentelje összegyűjtött aranyának felét az Úr szolgálatára, a lemondás, a tisztaság és a kegy minden bizonnyal a nyomába szegődik, így a vallás személyiségének három lába újra szilárdan állhat. Amikor a lemondás, a tisztaság, a kegy és az igazmondás kellő mértékben jelen van, Földanya is tökéletesen elégedett lesz, Kalinak pedig rendkívül kevés esélye marad, hogy beszivárogjon az emberi társadalomba.