HU/SB 1.18.38
Śrīmad-Bhāgavatam - Első Ének - TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Egy brāhmaṇa fiú megátkozza Parīkṣit Mahārāját
38. VERS
- tato ’bhyetyāśramaṁ bālo
- gale sarpa-kalevaram
- pitaraṁ vīkṣya duḥkhārto
- mukta-kaṇṭho ruroda ha
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tataḥ—ezek után; abhyetya—miután belépett; āśramam—a kunyhó; bālaḥ—fiú; gale sarpa—a kígyó a vállán; kalevaram—test; pitaram—az apának; vīkṣya—látta; duḥkha-ārtaḥ—sajnálatra méltó állapotban; mukta-kaṇṭhaḥ—hangosan; ruroda—sírt; ha—a múltban.
FORDÍTÁS
Amikor a fiú visszatért a kunyhóba, apja vállán egy kígyót pillantott meg, s bánatában hangosan sírni kezdett.
MAGYARÁZAT
A fiú nem volt boldog, hiszen nagy hibát követett el. Sírással akart hát könnyíteni a szívén. Miután belépett a kunyhóba és meglátta az apját ebben a helyzetben, hangosan sírni kezdett, hogy megkönnyebbüljön. De már késő volt. Az apát nagyon bántotta az eset.