HU/SB 1.18.48
48. VERS
- tiraskṛtā vipralabdhāḥ
- śaptāḥ kṣiptā hatā api
- nāsya tat pratikurvanti
- tad-bhaktāḥ prabhavo ’pi hi
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tiraḥ-kṛtāḥ—megrágalmazva; vipralabdhāḥ—becsapva; śaptāḥ—megátkozva; kṣiptāḥ—zavartan, amiatt, hogy nem méltatják figyelemre; hatāḥ—még ha megölik; api—is; na—soha; asya—mindezekért a tettekért; tat—őket; pratikurvanti—semlegesít; tat—az Úré; bhaktāḥ—bhakták; prabhavaḥ—hatalmas; api—bár; hi—bizonyára.
FORDÍTÁS
Az Úr bhaktái olyan türelmesek, hogy még ha rágalmazzák, becsapják, megátkozzák, megzavarják, semmibe veszik vagy megölik őket, akkor sem vágynak elégtételre.
MAGYARÁZAT
Śamīka Ṛṣi is tudta, hogy az Úr nem bocsájt meg annak, aki egy bhakta lábai ellen követ el sértést. Az Úr csak tanácsot adhat, hogy a sértegető keressen menedéket a bhaktánál. Śamīka Ṛṣi magában arra gondolt, hogy ha Parīkṣit Mahārāja is megátkozná a fiút, akkor megmenekülhetne. Ám azt is tudta, hogy egy tiszta bhakta nem törődik az anyagi előnyökkel vagy hátrányokkal. Sohasem akar elégtételt a személyes rágalmazásért, átkokért, nemtörődömségért és így tovább. Mindezzel egy bhakta, ha róla van szó, sohasem törődik. De ha az Úr és bhaktái ellen követi el mindezt valaki, akkor nagyon határozottan fellép ellene. Most azonban magáról a királyról volt szó, ezért Śamīka Ṛṣi tudta, hogy a király nem vág vissza. Nem maradt hát más választása, mint az Úrhoz könyörögni az éretlen fiúért.
Nemcsak a brāhmaṇák olyan hatalmasak, hogy átkokat vagy áldásokat adhatnak a náluk alacsonyabb rendűeknek; az Úr bhaktája még ha nem brāhmaṇa, akkor is erősebb, mint azok. Egy erős bhakta azonban sohasem használja fel hatalmát személyes érdekből. Bármilyen képességgel legyen megáldva, azzal mindig az Urat és bhaktáit szolgálja.