HU/SB 1.3.12
12. VERS
- tataḥ saptama ākūtyāṁ
- rucer yajño ’bhyajāyata
- sa yāmādyaiḥ sura-gaṇair
- apāt svāyambhuvāntaram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tataḥ—azután; saptame—a sorban a hetedik; ākūtyām—Ākūti méhében; ruceḥ—Prajāpati Rucitól; yajñaḥ—az Úr inkarnációja, Yajña; abhyajāyata—megjelent; saḥ—Ő; yāma-ādyaiḥ—Yāmával és másokkal; sura-gaṇaiḥ—a félistenekkel; apāt—uralkodott; svāyambhuva-antaram—Svāyambhuva Manu idejének lejártakor.
FORDÍTÁS
A hetedik inkarnáció Yajña volt, Prajāpati Ruci és felesége, Ākūti fia. Ő uralkodott Svāyambhuva Manu idejének lejártakor, a félistenek segítségével, akik között fia, Yama is ott volt.
MAGYARÁZAT
A félistenek betöltötte vezető posztokat — amelyek az anyagi világ rendjének fenntartását szolgálják — magas szinten álló jámbor élőlények kapják meg. Amikor nincs ilyen jámbor élőlény, akkor az Úr jelenik meg, mint Brahmā, Prajāpati, Indra stb., és vállalja Magára e feladatot. Svāyambhuva Manu idejében (jelenleg Vaivasvata Manu korában vagyunk) nem volt élőlény, aki alkalmas lett volna arra, hogy Indra — Indraloka (a mennyek) királya — posztját betöltse. Ekkor az Úr Maga lett Indra. Fiai — akik között Yama is ott volt — valamint más félistenek segítségével az Úr Yajña irányította az univerzumot.