HU/SB 1.3.43
43. VERS
- kṛṣṇe sva-dhāmopagate
- dharma-jñānādibhiḥ saha
- kalau naṣṭa-dṛśām eṣa
- purāṇārko ’dhunoditaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṛṣṇe—Kṛṣṇáéba; sva-dhāma—saját hajléka; upagate—visszatérve; dharma—vallás; jñāna—tudás; ādibhiḥ—összekapcsolódva; saha—együtt; kalau—a Kali-yugában; naṣṭa-dṛśām—azoknak, akik elvesztették látásukat; eṣaḥ—mindezek; purāṇa-arkaḥ—a Purāṇa, amely ragyogó, mint a nap; adhunā—épp most; uditaḥ—kelt fel.
FORDÍTÁS
Ez a Bhāgavata Purāṇa oly ragyogó, mint a nap, s akkor kelt fel, amikor az Úr Kṛṣṇa a vallás és a tudás kíséretében visszatért saját hajlékára. Azok, akik a Kali-korban a tudatlanság sűrű sötétsége miatt elvesztették látásukat, ebből a Purāṇából merítenek majd fényt.
MAGYARÁZAT
Az Úr Śrī Kṛṣṇa örök dhāmával, hajlékkal rendelkezik, ahol örök élvezetben van része örök társaival és környezetével. Az Úr örök hajléka belső, az anyagi világ pedig külső energiájának megnyilvánulása. Amikor leszáll az anyagi világba, ātma-māyānak nevezett belső energiájában mutatkozik meg, egész környezetével együtt. A Bhagavad-gītāban az Úr azt mondja, hogy saját energiája (ātma-māyā) által száll alá. Formája, neve, dicsősége, környezete, lakhelye tehát nem az anyag teremtése. Azért száll alá, hogy jó útra terelje az elesett lelkeket, s visszaállítsa a vallás törvényeit, amelyeket Ő mondott ki. Istenen kívül senki sem alapozhatja meg a vallás elveit: Ő vagy egy Általa felhatalmazott, arra alkalmas személy írhatja csak elő azokat. Az igazi vallás azt jelenti, hogy ismerjük Istent, kapcsolatunkat Vele, kötelességeinket Vele szemben, s végül megismerjük az anyagi test elhagyása utáni célunkat. A feltételekhez kötött lelkek, akiket elbűvöl az anyagi energia, alig ismerik az élet ezen alapelveit. Legtöbben, mint az állatok, csupán az evéssel, az alvással, a védekezéssel és a párzással törődnek. Többnyire belemerülnek az érzéki élvezetekbe, a vallás, a tudomány vagy a felszabadulás címszava alatt. A jelen korban, a nézeteltérések Kali-yugájában még inkább vakká váltak. A Kali-yugában az emberek olyanok, mint az állatok — csak épp királyi megjelenéssel. Távol áll tőlük a lelki tudás vagy az istenhívő, vallásos élet. Olyan vakok, hogy nem látnak túl a finom fizikai elme, értelem vagy ego határain, de nagyon büszkék tudásukra, a tudomány és az anyagi jólét terén elért fejlettségükre. Mindezzel azt kockáztatják, hogy jelen testüket elhagyva kutyák vagy disznók lesznek belőlük, mert teljesen elvesztették látásukat, mellyel az élet végső célját láthatnák. Az Istenség Személyisége, Śrī Kṛṣṇa nem sokkal a Kali-yuga kezdete előtt jelent meg, s gyakorlatilag a Kali-yuga kezdetén tért vissza örök hajlékára. Amíg jelent volt, számtalan tettével mindent kinyilvánított. Elmondta a Bhagavad-gītāt, s kiirtotta a vallás csaló elveit. Mielőtt eltávozott ebből az anyagi világból, Nāradán keresztül felhatalmazta Śrī Vyāsadevát, hogy állítsa össze a Śrīmad-Bhāgavatam üzenetét. Így aztán a Bhagavad-gītā és a Śrīmad-Bhāgavatam egyaránt olyanok, akár a fáklyaláng a kor vak embere számára. Ha tehát a Kali-kor emberei látni akarják az élet igazi fényét, csupán ezt a két könyvet kell elfogadniuk, s életük célja valóra válik. A Bhagavad-gītā a Bhāgavatam előtanulmánya. A Śrīmad-Bhāgavatam az élet summun bonumja és az Úr Śrī Kṛṣṇa megszemélyesülése, ezért az Úr Kṛṣṇa közvetlen képviselőjeként kell elfogadnunk. Aki látja a Śrīmad-Bhāgavatamot, az Magát az Úr Śrī Kṛṣṇát is látja. Nincsen közöttük különbség.