HU/SB 10.10.1


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

śrī-rājovāca
kathyatāṁ bhagavann etat
tayoḥ śāpasya kāraṇam
yat tad vigarhitaṁ karma
yena vā devarṣes tamaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-rājā uvāca—a király tovább érdeklődött; kathyatām—kérlek, mondd el; bhagavan—ó, leghatalmasabb; etat—ez; tayoḥ—mind a kettőnek; śāpasya—a megátkozásnak; kāraṇam—az okát; yat—ami; tat—az; vigarhitam—szörnyűséges; karma—tett; yena—ami által; —akár; devarṣeḥ tamaḥ—a nagy bölcs, Nārada oly dühös lett.


FORDÍTÁS

Parīkṣit Mahārāja így kérdezte Śukadeva Gosvāmīt: Ó, kiváló és hatalmas szent! Mi okból átkozta meg Nārada Muni Nalakūvarát és Maṇigrīvát? Mit tettek, ami olyan szörnyűséges volt, hogy még Nārada, a nagy bölcs is dühös lett rájuk? Kérlek, mondd el nekem!