HU/SB 10.10.14
14. VERS
- yathā kaṇṭaka-viddhāṅgo
- jantor necchati tāṁ vyathām
- jīva-sāmyaṁ gato liṅgair
- na tathāviddha-kaṇṭakaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yathā—ahogy; kaṇṭaka-viddha-aṅgaḥ—egy olyan ember, akinek a testét tűvel megszúrták; jantoḥ—egy ilyen állatnak; na—nem; icchati—vágyik; tām—egy bizonyos; vyathām—fájdalom; jīva-sāmyam gataḥ—amikor megérti, hogy mindenki ugyanebben a helyzetben van; liṅgaiḥ—azáltal, hogy egy bizonyos fajta testtel rendelkezik; na—nem; tathā—úgy; aviddha-kaṇṭakaḥ—egy olyan ember, akit nem szúrtak meg tűvel.
FORDÍTÁS
Akinek tűk szúrták a testét, az arcukra pillantva megérti azok fájdalmát, akiket szintén tűk szúrnak. Felismerve, hogy ez a fájdalom mindenki számára egyforma, az ilyen ember nem akarja, hogy másoknak is ilyen szenvedésben legyen részük. Akit azonban sohasem szurkáltak tűvel, az nem érezheti át ezt a fájdalmat.
MAGYARÁZAT
Van egy mondás: „A gazdagság örömét az tudja élvezni, aki megízlelte a szegénység bánatát.” Van egy másik gyakori mondás is: vandhyā ki bujhibe prasava-vedanā. „Az az asszony, aki nem szült gyermeket, nem képes átérezni a szülés fájdalmát.” Ha valaki nem jut el a valódi tapasztalat síkjára, nem képes megérteni, hogy mi a fájdalom és mi a boldogság az anyagi világban. A természet törvényei ennek megfelelően működnek: ha valaki megölt egy állatot, ugyanez az állat fogja megölni őt. Ezt māṁsának nevezik. Mām azt jelenti, hogy „engem”, sa pedig azt, hogy „ő”. Ahogy én megeszek egy állatot, úgy az az állat is lehetőséget kap majd arra, hogy megegyen engem. Ezért minden országban az a szokás, hogy ha valaki gyilkosságot követ el, felakasztják.