HU/SB 10.10.42
42. VERS
- tad gacchataṁ mat-paramau
- nalakūvara sādanam
- sañjāto mayi bhāvo vām
- īpsitaḥ paramo ’bhavaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat gacchatam—most mindketten visszatérhettek; mat-paramau—elfogadva Engem az élet legfelsőbb céljaként; nalakūvara—ó, Nalakūvara és Maṇigrīva; sādanam—otthonotokba; sañjātaḥ—átitatva; mayi—Nekem; bhāvaḥ—odaadó szolgálat; vām—általatok; īpsitaḥ—amire vágytatok; paramaḥ—a legmagasabb rendű, legfelsőbb, minden érzéket örökké lefoglaló; abhavaḥ—ahonnan nem lehet az anyagi létbe zuhanni.
FORDÍTÁS
Ó, Nalakūvara és Maṇigrīva, most mindketten hazatérhettek! Mivel arra vágytok, hogy mindig odaadó szolgálatomba merüljetek, teljesülni fog óhajotok, hogy szeretet és ragaszkodás ébredjen bennetek Irántam, és soha többé nem fogtok leesni erről a szintről.
MAGYARÁZAT
Az élet legmagasabb szintű tökéletességét az jelenti, ha eljutunk az odaadó szolgálat síkjára, s mindig az odaadó szolgálatba merülünk. Megértette ezt Nalakūvara és Maṇigrīva is, ezért szerették volna elérni ezt a szintet, s az Istenség Legfelsőbb Személyisége megáldotta őket transzcendentális vágyuk beteljesítésével.