HU/SB 10.11.7


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


7. VERS

gopībhiḥ stobhito ’nṛtyad
bhagavān bālavat kvacit
udgāyati kvacin mugdhas
tad-vaśo dāru-yantravat


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

gopībhiḥ—a gopīk (hízelgéssel és díjak felkínálásával); stobhitaḥ—bátorították, ösztönözték; anṛtyat—a kis Kṛṣṇa táncolt; bhagavān—pedig Ő volt az Istenség Legfelsőbb Személyisége; bāla-vat—pontosan olyan, mint egy embergyermek; kvacit—néha; udgāyati—nagyon hangosan énekelt; kvacit—néha; mugdhaḥ—ámuldozva; tat-vaśaḥ—az irányításuk alatt; dāru-yantra-vat—mint egy fababa.


FORDÍTÁS

A gopīk azt szokták mondani: „Ha táncolsz, kedves Kṛṣṇám, adok Neked egy fél cukorkát!” Így biztatták Őt szavaikkal vagy tapsukkal a gopīk, mindannyian más és más módon, Kṛṣṇa pedig, noha Ő volt a leghatalmasabb Istenség Személyisége, mosolygott és táncolt, ahogy ők akarták, mintha egy fabábu lenne a kezükben, s néha a kérésükre nagy hangon énekelni kezdett. Így végül teljesen a gopīk irányítása alá került.