HU/SB 10.13.36
36. VERS
- kim etad adbhutam iva
- vāsudeve ’khilātmani
- vrajasya sātmanas tokeṣv
- apūrvaṁ prema vardhate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kim—mi; etat—ez; adbhutam—csodálatos; iva—mint ahogy; vāsudeve—Vāsudevában, az Úr Śrī Kṛṣṇában; akhila-ātmani—minden élőlény Felsőlelke; vrajasya—Vraja minden lakójának; sa-ātmanaḥ—Velem együtt; tokeṣu—ezekben a fiúkban; apūrvam—páratlan; prema—szeretet; vardhate—növekszik.
FORDÍTÁS
Mi ez a csodálatos jelenség? Vraja minden lakójában és Bennem is olyan nagy szeretet ébredt e fiúk és borjak iránt, amilyet azelőtt sohasem tapasztaltunk, s ugyanúgy fokozódik, mint az Úr Kṛṣṇa, valamennyi élőlény Felsőlelke iránt érzett szeretetünk.
MAGYARÁZAT
A szeretetnek ez a felerősödése nem māyā volt. Amiatt, hogy Kṛṣṇa kiterjesztette Magát mindenné, és mivel Vṛndāvanában mindenki teljes egészében Kṛṣṇáért élt, a tehenek Kṛṣṇa iránti szeretetük következtében jobban szerették az idősebb borjakat az újszülött borjaknál, a férfiaknak pedig megnőtt a szeretetük fiaik iránt. Balarāma döbbenten látta, hogy Vṛndāvana lakói mind olyan nagy szeretetet éreznek saját gyermekeik iránt, mint amilyet korábban Kṛṣṇa iránt éreztek, s ugyanígy a tehenek is éppen annyira szerették borjaikat, mint Kṛṣṇát. Balarāma ámulva látta yogamāyā működését, ezért megkérdezte Kṛṣṇától: „Mi történik itt? Mi ez a rejtély?”