HU/SB 10.3.18
18. VERS
- ya ātmano dṛśya-guṇeṣu sann iti
- vyavasyate sva-vyatirekato ’budhaḥ
- vinānuvādaṁ na ca tan manīṣitaṁ
- samyag yatas tyaktam upādadat pumān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—bárki, aki; ātmanaḥ—saját igazi azonosságának, a léleknek; dṛśya-guṇeṣu—a látható tárgyak között, a testtel kezdődően; san—mivel abban a helyzetben van; iti—így; vyavasyate—tovább cselekszik; sva-vyatirekataḥ—mintha a test független lenne a lélektől; abudhaḥ—egy ostoba; vinā anuvādam—megfelelő elemző tanulmányozás nélkül; na—nem; ca—szintén; tat—a test és egyéb látható tárgyak; manīṣitam—ezeket a gondolatokat megvitatva; samyak—teljesen; yataḥ—mivel ostoba; tyaktam—elutasítottak; upādadat—ezt a testet fogadja el valóságként; pumān—egy személy.
FORDÍTÁS
Aki azt gondolja, hogy a látható test, amely a természet három kötőerejének terméke, független a lélektől, az nem tud a létezés alapjáról, ezért ostoba. A bölcsek elutasítják következtetését, mert az alapos megvitatás segítségével megértik, hogy ha nem a lélek jelentené az alapot, a látható test és az érzékek nem léteznének. Az ostoba ember azonban annak ellenére, hogy a bölcsek elutasítják következtetését, ezt tekinti a valóságnak.
MAGYARÁZAT
A lélek mint alapelv nélkül a test nem jöhet létre. Az állítólagos tudósok számtalan módon próbálkoztak már azzal, hogy élő testet teremtsenek kémiai laboratóriumaikban, de mindeddig senki sem volt képes erre, hiszen a szellemi lélek jelenléte nélkül nem lehet egy testet létrehozni az anyagi elemekből. Mostanában a tudósok a test kémiai felépítéséről szóló elméletekért rajonganak, ezért sok tudóshoz intéztünk már kihívást, hogy vajon létre tud-e hozni akár csak egyetlen apró tojást is. A tojásban lévő kémiai elemeket nagyon könnyű beszerezni. Van egy fehér szubsztancia és egy sárga szubsztancia, amit egy héj fed, s a modern tudósoknak minden nehézség nélkül képesnek kellene lenniük arra, hogy létrehozzák ennek a mását. De még ha létre is tudnának hozni egy ilyen tojást, s aztán inkubátorba helyeznék, ebből az ember alkotta vegyi tojásból sohasem lenne csirke. A léleknek ott kell lennie, mert élet nem jöhet létre kémiai elemek kombinációjából. Ezért aztán azokat, akik azt hiszik, hogy az élet létezhet lélek nélkül, ez a vers abudhaḥ-nak, ostoba gazembereknek nevezi.
Vannak olyan emberek is, akik nem létezőnek tekintik s így elutasítják a testet. Ők ugyanúgy az ostobák kategóriájába tartoznak. A testet nem lehet sem megtagadni, sem valódinak tekinteni. A valóság az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a test és a lélek pedig egyaránt a Legfelsőbb Istenség energiája, ahogyan azt Maga az Úr mondja el a Bhagavad-gītāban (BG 7.4-5):
- bhūmir āpo ’nalo vāyuḥ
- khaṁ mano buddhir eva ca
- ahaṅkāra itīyaṁ me
- bhinnā prakṛtir aṣṭadhā
- apareyam itas tv anyāṁ
- prakṛtiṁ viddhi me parām
- jīva-bhūtāṁ mahā-bāho
- yayedaṁ dhāryate jagat
„Föld, víz, tűz, levegő, éter, elme, értelem és hamis ego — e nyolc együtt képezi az Én különálló anyagi energiámat. Ó, erős karú Arjuna, ezeken kívül van egy másik, felsőbbrendű energiám is, az élőlények, akik kihasználják az anyagi, alsóbbrendű természet forrásait.”
A test tehát kapcsolatban áll az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, ugyanúgy, mint a lélek. Mindkettő az Úr energiája, ezért egyik sem hamis, hiszen a valóságból származnak. Azt, aki nem ismeri az élet ezen titkát, abudhaḥ-nak nevezik. A védikus parancsolatok kijelentik: aitadātmyam idaṁ sarvam, sarvaṁ khalv idaṁ brahma, minden a Legfelsőbb Brahman. Így aztán a test és a lélek egyaránt Brahman, mert az anyag és a lélek egyaránt a Brahmanból árad ki.
A Védák végkövetkeztetéseit nem ismerve néhányan az anyagi természetet tekintik a valóságnak, míg mások a szellemi lelket, de igazság szerint a Brahman a valóság. A Brahman minden ok oka. E megnyilvánult anyagi világ összetevői és közvetlen oka a Brahman, s nem választhatjuk el e világ összetevőit tőle. Továbbá amiatt, hogy az anyagi megnyilvánulás közvetlen oka és alkotóelemei nem mások, mint Brahman, mindkettő igazság, satya. A brahma satyaṁ jagan mithyā kifejezésnek semmi alapja. A világ nem hamis.
A jñānīk elutasítják ezt a világot, az ostobák pedig valóságnak tekintik, így aztán mindannyian tévúton járnak. Noha a test nem olyan fontos, mint a lélek, nem mondhatjuk azt, hogy hamis. Ennek ellenére azonban ideiglenes, és csak az ostoba materialisták, akik nem rendelkeznek teljes tudással a lélekről, tekintik az ideiglenes testet valóságosnak, és törődnek azzal, hogy felékesítsék. Ha valaki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, mindkét csapdát elkerülheti: a testnek, mint valótlannak az elutasítását, valamint annak az elfogadását is, hogy a test minden. Ha ezt a világot hamisnak tekintjük, akkor az asurák kategóriájába tartozunk, akik azt mondják, hogy ez a világ valótlan, nincs alapja, és nincs Isten, aki irányítja (asatyam apratiṣṭhaṁ te jagad āhur anīśvaram). Ahogyan a Bhagavad-gītā tizenhatodik fejezete leírja, ez a démonok végkövetkeztetése.