HU/SB 10.8.47


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


47. VERS

pitarau nānvavindetāṁ
kṛṣṇodārārbhakehitam
gāyanty adyāpi kavayo
yal loka-śamalāpaham


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

pitarau—Kṛṣṇa igazi anyja és apja; na—nem; anvavindetām—élvezte; kṛṣṇa—Kṛṣṇának; udāra—nagylelkű; arbhaka-īhitam—gyermekkori kedvteléseit, melyeket bemutatott; gāyanti—dicsőítik; adya api—még ma is; kavayaḥ—nagy-nagy bölcsek és szentek; yat—ami; loka-śamala-apaham—aminek hallatán az egész anyagi világ megtisztul a szennyeződéstől.


FORDÍTÁS

Noha Kṛṣṇa olyan elégedett volt Vasudevával és Devakīval, hogy alászállt fiukként, ők nem élvezhették Kṛṣṇa nagylelkű gyermekkori kedvteléseit, amelyek olyan nagyszerűek, hogy már az megsemmisíti az anyagi világ szennyeződéseit, ha beszélünk róluk. Nanda Mahārāja és Yaśodā azonban teljes mértékben élvezték ezeket a kedvteléseket, ezért helyzetük jobb, mint Vasudeváé és Devakīé.


MAGYARÁZAT

Kṛṣṇa valójában Devakī méhéből született, de rögtön születése után Yaśodā anya otthonába került. Devakī még csak meg sem szoptathatta Kṛṣṇát. Parīkṣit Mahārāja éppen ezért elcsodálkozott. Hogyan érte Yaśodā anyát és Nanda Mahārāját olyan szerencse, hogy végig élvezhették Kṛṣṇa gyermekkori kedvteléseit, amelyeket a szentek napjainkig magasztalnak? Mit tettek a múltban, ami miatt ilyen kiemelkedő helyzetbe kerültek?