HU/SB 10.8: Az Úr Krsna megmutatja szájában a kozmikus formát
10.8.1. vers: Śukadeva Gosvāmī így szólt: Ó, Parīkṣit Mahārāja! A Yadu-dinasztia papja, Gargamuni, aki a lemondás és vezeklés emelkedett szintjén állt, Vasudeva sugallatára elment Nanda Mahārājához az otthonába.
10.8.2. vers: Amikor Nanda Mahārāja meglátta otthonában Gargamunit, annyira megörült, hogy felállt, s összetett kézzel fogadta őt. Saját szemével látta Gargamunit, mégis úgy tekintett rá, mintha adhokṣaja lenne, azaz mintha nem közönséges ember lenne, aki az anyagi érzékekkel is látható.
10.8.3. vers: Amikor a vendég, Gargamuni illő fogadtatásban részesült, s kényelmesen helyet foglalt, Nanda Mahārāja kedves, alázatos szavakkal így szólt hozzá: Kedves uram! Mivel bhakta vagy, mindened megvan. Kötelességem azonban, hogy szolgáljalak. Kérlek, rendelkezz velem! Mit tehetek érted?
10.8.4. vers: Ó, uram, ó, nagy bhakta! Az olyan személyiségek, mint te, nem saját érdekükben vándorolnak egyik helyről a másikra, hanem a szerencsétlen gṛhasthák [családosok] kedvéért. Nekik semmi hasznuk nem származik abból, hogy mindenhová elmenjenek.
10.8.5. vers: Ó, nagy szent! Összeállítottad az asztrológia tudományát, amelynek a segítségével az ember megértheti a múlt és a jelen láthatatlan eseményeit. E tudás révén bármilyen emberi lény megtudhatja, mit tett a múltban, s hogyan van ez hatással jelenlegi életére. Mindez ismert dolog számodra.
10.8.6. vers: Uram, te vagy a brāhmaṇák között a legkiválóbb, különösen amiatt, hogy tökéletesen ismered a jyotiḥ-śāstrát, az asztrológia tudományát. Éppen ezért természetes, hogy minden emberi lény lelki tanítómestere vagy. Ilyen helyzetben, ha már kegyesen ellátogattál otthonomba, kérlek, hajtsd végre két fiam számára a tisztító szertartásokat!
10.8.7. vers: Gargamuni így szólt: Kedves Nanda Mahārāja! Én a Yadu-dinasztia vezető papja vagyok — ezt mindenki tudja. Éppen ezért ha elvégzem fiaid számára a tisztító szertartást, Kaṁsa Devakī fiainak fogja tekinteni őket.
10.8.8-9. vers: Kaṁsa egyszerre kiváló diplomata és végtelenül bűnös ember. Hallotta Yogamāyātól, Devakī leányától, hogy a gyermek, aki meg fogja ölni őt, már valahol a világra jött, és megtudta, hogy Devakī nyolcadik terhességéből nem születhetett leánygyermek, valamint azzal is tisztában van, hogy barátságban állsz Vasudevával, ezért ha meghallja, hogy én, a Yadu-dinasztia papja végeztem el a tisztító szertartást, mindezt végiggondolva arra gyanakodhat, hogy Kṛṣṇa Devakī és Vasudeva fia. Lehet, hogy megpróbálná megölni Kṛṣṇát, s az szörnyű csapás lenne.
10.8.10. vers: Nanda Mahārāja így szólt: Kedves nagy bölcsem! Ha azt gondolod, hogy Kaṁsa gyanakodni fog, ha elvégzed a tisztító szertartást, akkor a védikus himnuszokat titokban énekeld el, s a második születés tisztító folyamatát itt végezd el házam tehénistállójában, anélkül, hogy bárki, akár még a rokonaim is tudnának róla, mert ez a tisztító folyamat elengedhetetlen!
10.8.11. vers: Śukadeva Gosvāmī folytatta: Mivel Nanda Mahārāja olyan dologra kérte fel Gargamunit, amit amúgy is tenni akart, Gargamuni egy félreeső helyen elvégezte Kṛṣṇa és Balarāma névadó szertartását.
10.8.12. vers: Gargamuni így szólt: Ez a gyermek, Rohiṇī fia transzcendentális tulajdonságaival minden boldogságot megad majd rokonainak és barátainak, ezért Rāmának fogják hívni. Mivel rendkívüli testi erőt nyilvánít meg, Balaként is ismerik majd, s amiatt, hogy egyesíti a két családot — Vasudeva és Nanda Mahārāja családját —, Saṅkarṣaṇa néven is ismertté válik.
10.8.13. vers: Kṛṣṇa fiad minden korszakban megjelenik inkarnációként. A múltban három színt fogadott el — fehéret, vöröset és sárgát —, most pedig feketés színben jelent meg. [Egy másik Dvāpara-yugában (az Úr Rāmacandraként) śuka, egy papagáj színében jelent meg. Most mindezek az inkarnációk összegyűltek Kṛṣṇában.]
10.8.14. vers: Gyönyörű fiad hajdanán számtalan okból néha Vasudeva fiaként jelent meg, ezért akik műveltek, néha Vāsudevának nevezik Őt.
10.8.15. vers: Fiadnak transzcendentális tulajdonságai és cselekedetei alapján számtalan alakja és neve van. Én ismerem ezeket, az emberek azonban nem értik őket.
10.8.16. vers: Ez a gyermek tetteivel mindig áldást hoz majd rátok, hogy fokozza Gokula tehénpásztorainak transzcendentális boldogságát. Egyedül az Ő kegyéből minden nehézségen felül fogtok kerekedni.
10.8.17. vers: Ó, Nanda Mahārāja! A történelem feljegyezte, hogy amikor a kormány törvényellenes és tehetetlen volt, mert Indrát megfosztották trónjától, s az embereket örökké tolvajok zaklatták és háborgatták, ez a gyermek megjelent, hogy megvédje az embereket, lehetővé téve ezzel a virágzásukat, és megfékezte a rablókat és tolvajokat.
10.8.18. vers: A démonok [asurák] nem bánthatják a félisteneket, akiknek az Úr Viṣṇu mindig a pártját fogja. Éppen így minden Kṛṣṇához ragaszkodó ember vagy közösség is rendkívül szerencsés. Amiatt, hogy nagy szeretet fűzi őket Kṛṣṇához, a Kaṁsa társaihoz hasonló démonok [vagy a belső ellenségek, az érzékek] nem tudják legyőzni őket.
10.8.19. vers: Végül tehát, ó, Nanda Mahārāja, gyermeked olyan, mint Nārāyaṇa. Transzcendentális tulajdonságai, fensége, neve, híre és befolyása épp olyan, mint Nārāyaṇáé. Mindannyiótoknak nagyon gondosan és elővigyázatosan kell nevelnetek ezt a gyermeket.
10.8.20. vers: Śrīla Śukadeva Gosvāmī folytatta: Miután Gargamuni utasításokkal látta el Nanda Mahārāját Kṛṣṇával kapcsolatban, s hazatért, Nanda Mahārāját nagy elégedettség töltötte el, s végtelenül szerencsésnek érezte magát.
10.8.21. vers: A két testvér, Rāma és Kṛṣṇa kezükön és térdükön hamarosan mászni kezdtek Vraja földjén, s így élvezték gyermeki játékaikat.
10.8.22. vers: Amikor Kṛṣṇa és Balarāma saját lábukon a tehénvizelet és tehéntrágya feláztatta sárban másztak Vraja földjén, mozgásuk a kígyóéra hasonlított, s bokacsengettyűik elbűvölő hangon csilingeltek. Mivel mások bokacsengettyűinek hangja mindig nagy örömet okozott Nekik, követték őket abban a hiszemben, hogy mamáik felé tartanak, amikor azonban látták, hogy másoknak szegődtek a nyomába, megijedtek, s visszatértek igazi anyjukhoz, Yaśodāhoz és Rohiṇīhez.
10.8.23. vers: A gyerekeket tehéntrágyával és tehénvizelettel keveredő sár borította, s nagyon szépek voltak. Amikor mamáikhoz mentek, Yaśodā és Rohiṇī nagy szeretettel felvették s megölelték Őket, és hagyták, hogy a mellükből folyó tejet igyák. Miközben szoptak, a csecsemők mosolyogtak, s előtűntek apró fogaik. Amikor az anyák megpillantották e gyönyörű fogakat, nagy transzcendentális boldogság töltötte el őket.
10.8.24. vers: Nanda Mahārāja házában a tehénpásztorok feleségeinek nagy élvezetben volt részük, amikor a gyermekek, Rāma és Kṛṣṇa kedvteléseit látták. A gyerekek elkapták a borjak farkának végét, a borjak pedig ide-oda húzták Őket. Amikor az asszonyok látták játékukat, abbahagyták ház körüli teendőiket, s nevetve élvezték az eseményeket.
10.8.25. vers: Amikor Yaśodā és Rohiṇī nem tudták megvédeni a gyerekeket az olyan szerencsétlenségektől, melyekkel a tehenek szarva, a tűz, a karmokkal és fogakkal rendelkező állatok — majmok, kutyák és macskák —, tövisek, kardok és egyéb földön heverő fegyverek fenyegették Őket, örökké aggódtak, s nem tudták zavartalanul végezni házimunkájukat. Ekkor teljesen elmerültek az anyai szeretet szenvedéseként ismert transzcendentális eksztázisban, mert ez volt az, ami elméjükben felébredt.
10.8.26. vers: Ó, Parīkṣit király! Rāma és Kṛṣṇa rövidesen járni kezdtek lábaikon Gokulában, saját erejükből, könnyedén, anélkül hogy mászniuk kellett volna.
10.8.27. vers: Az Úr Kṛṣṇa később Balarāmával együtt játszani kezdett a tehénpásztorok gyermekeivel, s ez transzcendentális boldogsággal töltötte el a gopīkat.
10.8.28. vers: Kṛṣṇa végtelenül vonzó gyermeki féktelensége láttán a környékről a gopīk mind Yaśodā anyához mentek, hogy újra meg újra halljanak Kṛṣṇa cselekedeteiről, s a következőképpen szóltak hozzá:
10.8.29. vers: „Kedves Yaśodā barátnőnk! A fiad néha bejön a házunkba a tehénfejés előtt, és elengedi a borjakat, s amikor a ház ura mérges lesz, Ő csak mosolyog. Néha kieszeli a módját, hogyan csenje el a finom túrót, vajat meg tejet, s aztán az egészet megeszi és megissza. Ha a majmok odagyűlnek, nekik is ad belőle, s amikor az állatok mind úgy teli tömték a bendőjüket, hogy nem tudnak többet enni, akkor összetöri az edényeket. Van úgy, hogy ha nincs lehetősége vajat vagy tejet lopni egy házból, dühös lesz a háznépre, és bosszúból a gyerekeket bosszantja, jól megcsipkedve őket. Amikor aztán a gyerekek sírni kezdenek, Kṛṣṇa szépen eloldalog.”
10.8.30. vers: „Ha a tejet és a túrót magasan a mennyezetre felfüggesztve, egy hintán tartjuk, és Kṛṣṇa meg Balarāma nem érik el, deszkákat tornyoznak fel, és felfordítják a fűszerőrlő mozsarat, hogy arra állva elérjék. Jól tudják, mi van az edényben, ezért aztán lyukat ütnek rajta. Miközben az idősebb gopīk házi teendőiket végzik, Kṛṣṇa és Balarāma néha bemennek egy sötét szobába, és az értékes ékszerekkel és díszekkel, melyeket testükön viselnek, beragyogják a helyiséget, s arra használják a világosságot, hogy lopjanak.”
10.8.31. vers: „Amikor Kṛṣṇát rosszalkodás közben elcsípik, a ház ura azt mondja Neki: »Ó, Te tolvaj vagy!«, s aztán úgy tesz, mintha mérges lenne Rá. »Én nem vagyok tolvaj! Te vagy tolvaj!« — mondja erre Kṛṣṇa, és néha dühében odapisil és odakakil egy rendes és tiszta helyre a házunkban. De most, kedves barátnőnk, Yaśodā, ez az ügyes tolvaj úgy ül itt előtted, mintha nagyon jó fiú lenne!” Néha a gopīk mind Kṛṣṇára pillantottak, aki ott ült előttük riadt szemekkel, hogy a mamája ne szidja meg, s amikor látták gyönyörű arcát, ahelyett hogy megszidták volna, egyre csak az arcát nézték, s a transzcendentális boldogság élvezetébe merültek. Yaśodā anya szelíden mosolygott e huncutságok hallatán, s nem akarta megszidni áldott, transzcendentális gyermekét.
10.8.32. vers: Egy napon, amikor Kṛṣṇa kis pajtásaival, Balarāmával és a gopák többi fiával játszott, barátai mind Yaśodā anyához mentek, s árulkodni kezdtek. „Mama! Kṛṣṇa földet evett!” — mondták neki.
10.8.33. vers: Yaśodā anyát örökös aggodalom gyötörte, nehogy Kṛṣṇának valami baja essen, s amikor hallotta mindezt Kṛṣṇa pajtásaitól, felemelte Kṛṣṇát, hogy belenézzen a szájába, és megszidja Őt. Ijedt szemekkel aztán így szólt fiához:
10.8.34. vers: Kedves Kṛṣṇa, miért vagy olyan féktelen, hogy most titokban földet ettél? Minden pajtásod, még bátyád, Balarāma is ezt mondta Rólad. Hogy lehet ez?
10.8.35. vers: Az Úr Śrī Kṛṣṇa így válaszolt: Kedves anyám, nem ettem földet! A barátaim, akik árulkodtak Rám, mind hazudnak! Ha azt gondolod, hogy igazat mondanak, akkor egyenesen belenézhetsz a számba, és meggyőződhetsz róla magad!
10.8.36. vers: „Ha nem ettél földet, akkor tátsd nagyra a szádat!” — mondta kihívóan Kṛṣṇának Yaśodā anya. Amikor Kṛṣṇához, Nanda Mahārāja és Yaśodā fiához mamája ezt a kihívást intézte, Kṛṣṇa kitátotta száját, hogy bemutassa emberi gyermekként végzett kedvteléseit. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa, aki minden fenséggel teljes, nem zavarta meg anyja szülői szeretetét, ám fensége automatikusan megnyilvánult, mert Kṛṣṇa fensége semmilyen szinten sem vész el, csupán a megfelelő időben tárul fel.
10.8.37-39. vers: Amikor Yaśodā anya kérésére Kṛṣṇa nagyra nyitotta a száját, Yaśodā anya megpillantotta benne a mozgó és mozdulatlan lények mindegyikét, a világűrt, minden égtájat a hegyekkel, a szigetekkel, óceánokkal, a Föld felszínével, a süvöltő széllel, a tűzzel, a Holddal és a csillagokkal együtt. Látta a bolygórendszereket, a vizet, a fényt, a levegőt, az eget és az ahaṅkāra átalakulásával létrejött teremtést. Látta az érzékeket is, az elmét, az érzékfelfogást, és a három kötőerőt, a jóságot, a szenvedélyt és a tudatlanságot. Látta az élőlények számára kijelölt időt, látta a természetes ösztönt és a karma visszahatásait, látta a vágyakat, valamint a különféle mozgó és mozdulatlan testeket. Amikor megpillantotta a kozmikus megnyilvánulásnak ezeket az aspektusait, és saját magát is látta Vṛndāvana-dhāmával együtt, kétségek támadtak benne, és megijedt fia természetétől.
10.8.40. vers: [Yaśodā anya tanakodni kezdett magában:] Álmodom? Vagy mindez illúzió, melyet a külső energia hozott létre? Saját értelmem nyilvánította meg mindezt, vagy gyermekem misztikus hatalma?
10.8.41. vers: Hadd hódoljak meg hát az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, s hadd ajánljam hódolatomat Neki, aki meghaladja az emberi gondolkodás felfogóképességét, aki túl van az elmén, a cselekedeteken, a szavakon és az érveken, aki e kozmikus megnyilvánulás eredeti oka, aki az egész világegyetemről gondoskodik, s akinek a segítségével képesek vagyunk felfogni annak létét. Hadd ajánljam csak egyszerűen a hódolatomat, hiszen Ő túl van gondolataimon, spekulációmon és meditációmon. Ő minden anyagi cselekedetem fölött áll.
10.8.42. vers: A Legfelsőbb Úr māyājának hatására gondolom helytelenül azt, hogy Nanda Mahārāja a férjem, hogy Kṛṣṇa a fiam, és hogy mivel Nanda Mahārāja felesége vagyok, a tehenek és borjak mind az én kincseim, a tehénpásztorok és feleségeik pedig mind az alattvalóim. A valóság az, hogy én is örökké a Legfelsőbb Úr alárendeltje vagyok. Ő az én végső menedékem.
10.8.43. vers: Yaśodā anya az Úr kegyéből megértette az igazságot. Ekkor azonban a Legfelsőbb Úr a belső energia, yogamāyā hatásán keresztül arra késztette, hogy merüljön el a fia iránt érzett mély anyai szeretetben.
10.8.44. vers: Yaśodā anya nyomban megfeledkezett yogamāyā illúziójáról, hogy Kṛṣṇa megmutatta a kozmikus formát a szájában. Fiát ugyanúgy vette az ölébe, mint azelőtt, és szívében úgy érezte, még jobban szereti transzcendentális gyermekét.
10.8.45. vers: Az Istenség Legfelsőbb Személyisége dicsőségéről a három Véda, az Upaniṣadok, a sāṅkhya-yoga irodalom és más vaiṣṇava írások tárgyalnak, ám Yaśodā anya ezt a Legfelsőbb Személyt saját közönséges gyermekének tekintette csupán.
10.8.46. vers: Amikor Parīkṣit Mahārāja Yaśodā mama nagy szerencséjéről hallott, megkérdezte Śukadeva Gosvāmītól: Ó, bölcs brāhmaṇa! Yaśodā anya tejét az Istenség Legfelsőbb Személyisége itta. Milyen jótetteket hajtott végre a múltban ő és Nanda Mahārāja, hogy az eksztatikus szeretet ilyen tökéletes szintjére emelkedtek?
10.8.47. vers: Noha Kṛṣṇa olyan elégedett volt Vasudevával és Devakīval, hogy alászállt fiukként, ők nem élvezhették Kṛṣṇa nagylelkű gyermekkori kedvteléseit, amelyek olyan nagyszerűek, hogy már az megsemmisíti az anyagi világ szennyeződéseit, ha beszélünk róluk. Nanda Mahārāja és Yaśodā azonban teljes mértékben élvezték ezeket a kedvteléseket, ezért helyzetük jobb, mint Vasudeváé és Devakīé.
10.8.48. vers: Śukadeva Gosvāmī így szólt: Droṇa, a Vasuk legkiválóbbja feleségével, Dharāval együtt a következőket mondta az Úr Brahmānak, hogy eleget tegyen utasításainak:
10.8.49. vers: Droṇa és Dharā így szóltak: Kérlek, engedd meg, hogy megszülessünk a Föld bolygón, hogy megjelenésünk után a Legfelsőbb Úr, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az összes bolygó legfelsőbb irányítója és Ura is megjelenjen, s elterjessze az odaadó szolgálatot, az élet végső célját, hogy azok, akik megszülettek ebben az anyagi világban, ezt az odaadó szolgálatot végezve könnyen megszabadulhassanak a materialista élet jelentette gyötrelmes állapottól!
10.8.50. vers: „Igen, úgy legyen!” — mondta Brahmā, s a legszerencsésebb Droṇa, aki Bhagavānnal egyenlő, megjelent Vrajapurāban, Vṛndāvanában mint a rendkívüli hírnévnek örvendő Nanda Mahārāja, felesége, Dharā pedig Yaśodā anyaként szállt alá.
10.8.51. vers: Ó, Parīkṣit Mahārāja, Bhāraták gyöngye! Az Istenség Legfelsőbb Személyisége aztán Nanda Mahārāja és Yaśodā fia lett, akik szülői ragaszkodásukban szüntelen, megingathatatlan odaadással szerették Őt, és társaságukban Vṛndāvana népe, a gopák és a gopīk is mind a kṛṣṇa-bhakti útját járták.
10.8.52. vers: A Legfelsőbb Személyiség, Kṛṣṇa Balarāmával együtt Vrajabhūmiban, Vṛndāvanában élt hát, hogy valóra váltsa Brahmā áldását. Változatos gyermekkori kedvteléseit megnyilvánítva egyre nagyobb transzcendentális boldogsággal töltötte el Nandát és Vṛndāvana többi lakóját.